Jónás 3:1–10

  • Jónás engedelmeskedik Istennek, és Ninivébe megy (1–4.)

  • Jónás üzenetére a niniveiek megbánják a bűneiket (5–9.)

  • Isten úgy dönt, nem pusztítja el Ninivét (10.)

3  Ezután Jehova másodszor is szólt Jónáshoz, és ezt mondta:+  „Menj el a nagy városba, Ninivébe+, és hirdesd ki az üzenetet, amelyet elmondok neked!”  Ekkor Jónás elindult, és Ninivébe+ ment, engedelmeskedve Jehova szavának+. Ninive hatalmas város volt*, három napig tartott bejárni.  Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és közben ezt hirdette*: „Még 40 nap, és elpusztul Ninive!”  A ninivei emberek pedig hittek Istennek,+ böjtöt hirdettek, és a legkisebbtől a legnagyobbig mindenki zsákruhát vett fel.  Amikor az üzenet eljutott Ninive királyához, az felkelt a trónjáról, levette királyi ruháját, zsákruhát vett fel, és hamuba ült.  Ezenkívül kihirdette egész Ninivében: „Ezt rendeli el a király és az előkelői: Sem ember, sem állat, sem csorda, sem nyáj nem ehet semmit! Senki se egyen semmit, és vizet se igyon senki!  Legyen zsákruha minden emberen és állaton! Kitartóan kiáltsanak Istenhez, térjen meg mindenki a gonosz útjáról, és hagyjon fel az erőszakkal!  Ki tudja, talán az igaz Isten újra átgondolja*, amit tenni készül, lecsillapodik izzó haragja, és akkor nem halunk meg!” 10  Amikor az igaz Isten látta, hogy mit tettek, hogy megtértek a gonosz útjukról,+ átgondolta* a döntését, és nem sújtotta csapással őket, pedig korábban azt mondta.+

Lábjegyzetek

Szó szerint: „nagy város volt Istennek”.
Esetleg: „és hirdetni kezdte”.
Vagy: „sajnálni fogja”.
Vagy: „sajnálta”.