Józsué 11:1–23

  • Északi városok elfoglalása (1–15.)

  • Józsué győzelmeinek az összefoglalása (16–23.)

11  Amint Jábin, Hácor királya meghallotta ezt, üzenetet küldött Jobábnak, Mádon királyának,+ továbbá Simron királyának, Aksáf királyának,+  azoknak a királyoknak, akik az északi hegyvidéken, a Kinnerettől délre fekvő síkságon*, a Sefélán, valamint a nyugatra lévő Dór+ lankáin éltek.  Ezenkívül üzent a keleten és a nyugaton lévő kánaánitáknak+, az amoritáknak,+ hettitáknak, perizitáknak, a hegyvidéken élő jebuszitáknak és a Hermon+ lábánál, a Micpa földjén élő hivvitáknak+.  Kimentek hát a seregeikkel, rengeteg lóval és harci szekérrel. Olyan sokan voltak, mint a homokszemek a tengerparton.  Az összes király beleegyezett, hogy találkozzanak, elmentek Mérom vizeihez, és letáboroztak ott, hogy harcoljanak Izrael ellen.  Jehova ekkor így szólt Józsuéhoz: „Ne félj tőlük,+ mert holnap ilyenkor Izraelnek adom mindannyiukat levágva. A lovaik lábainak az inát vágjátok el,+ a szekereiket pedig égessétek el.”  Józsué ekkor az összes katonájával rajtuk ütött Mérom vizeinél.  Jehova segítségével Izrael legyőzte őket.+ Egészen a Nagy-Szidónig+ és Miszrefót-Maimig+, keletre pedig Micpe völgyéig üldözték őket. Addig vágták őket, míg egyetlen túlélő sem maradt.+  Józsué ezután úgy tett velük, ahogy Jehova mondta neki: elvágta a lovaik lábainak az inát, és elégette a szekereiket.+ 10  Aztán Józsué visszafordult, elfoglalta Hácort, és levágta karddal a királyát,+ Hácor ugyanis korábban ezeknek a királyságoknak az élén állt. 11  Kardélre hánytak mindenkit*. Megölték őket,+ és senkit sem hagytak életben+. Hácort pedig felgyújtotta. 12  Józsué elfoglalta ezeknek a királyoknak az összes városát, a királyaikat pedig legyőzte, és megölte karddal.+ Elpusztított mindenkit,+ ahogyan Mózes, Jehova szolgája parancsolta. 13  Azokat a városokat viszont, melyek dombon álltak, nem gyújtotta fel Izrael, kivéve Hácort. Ezt az egyet Józsué felgyújtotta. 14  Minden, ami ezekben a városokban volt, a háziállatok is, az izraeliták zsákmánya lett.+ De minden embert kardélre hánytak, és egy sem maradt közülük.+ Senkit sem hagytak életben.+ 15  Amit Jehova parancsolt Mózesnek, a szolgájának, azt Mózes pontosan továbbadta Józsuénak,+ és Józsué mindent úgy tett. Kivétel nélkül mindent megtett, amit Jehova Mózesnek parancsolt.+ 16  Józsué elfoglalta ezt az egész földet, a hegyvidéket, az egész Negebet+, Gósen egész földjét, a Sefélát,+ az Arabát,+ Izrael hegyvidékét és annak Seféláját*, 17  a Szeirre néző Hálák-hegytől Baál-Gádig+, mely a Libanon völgyében van a Hermon-hegy+ lábánál. Minden ott élő királyt legyőzött, elfogott és megölt. 18  Józsué egész hosszú ideig hadakozott ezekkel a királyokkal. 19  Egyetlen város sem kötött békét az izraelitákkal, csak a Gibeonban lakó hivviták.+ A többit mind harccal foglalták el.+ 20  Jehova hagyta, hogy megmakacsolják magukat+, és háborút indítsanak Izrael ellen, azért, hogy irgalom nélkül elpusztítsa őket+. Meg kellett semmisíteni őket, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.+ 21  Ebben az időben irtotta ki Józsué az anákokat+ a hegyvidékről, Hebronból, Debirből, Anábból, valamint Júda és Izrael egész hegyvidékéről. A városaikkal együtt elpusztította őket.+ 22  Az anákok közül egy sem maradt az izraeliták földjén. Csak Gázában+, Gátban+ és Asdódban+ maradtak.+ 23  Józsué tehát elfoglalta az egész földet, pontosan úgy, ahogy Jehova Mózesnek ígérte.+ Ezután Józsué törzsenként felosztotta a földet Izraelnek örökségül.+ Ekkor véget értek a harcok ezen a földön.+

Lábjegyzetek

Vagy: „Arabán”.
Vagy: „minden lelket”.
Vagy: „alacsonyabb dombjait”.