Józsué 9:1–27
9 Miután minden király, a hettiták, amoriták, kánaániták, periziták, hivviták és jebusziták,+ akik a Jordán nyugati oldalán voltak+ – a hegyvidékes területen, a Sefélán, végig a Nagy-tenger*+ mentén és a Libanon mellett –, meghallották, hogy mi történt,
2 szövetséget kötöttek, hogy együtt harcoljanak Józsué és Izrael ellen.+
3 Gibeon lakói+ is hallottak arról, mit tett Józsué Jerikóval+ és Aival+.
4 Ők okosak voltak, így hát ócska zsákokba útravalót tettek, és ezeket kopott, megrepedezett és foltozott bőr borostömlőkkel együtt a szamaraikra tették.
5 Elnyűtt, foltozott sarut húztak a lábukra, elhasznált ruhákat vettek fel, a kenyerük pedig száraz volt, és szétmorzsolódott.
6 Majd Józsuéhoz mentek a gilgáli táborba+, és ezt mondták neki és Izrael férfiainak: „Messziről jöttünk. Kössetek most velünk szövetséget.”
7 Izrael férfiai azonban ezt mondták a hivvitáknak+: „Lehet, hogy itt laktok a közelünkben. Hogyan köthetnénk hát szövetséget veletek?+”
8 Ők így válaszoltak Józsuénak: „A szolgáid* vagyunk.”
Ekkor Józsué ezt kérdezte tőlük: „Kik vagytok, és honnan jöttetek?”
9 Azok pedig így feleltek: „Nagyon messziről+ jöttek a te szolgáid Jehovának, a te Istenednek a neve miatt, mert hallottuk a hírét és mindazt, amit Egyiptomban tett+.
10 És azt is, amit az amoriták két királyával tett, akik a Jordán túloldalán* éltek, Szihonnal+, Hesbon királyával, és Óggal+, Básán királyával, aki Astarótban volt.
11 Ezért a véneink és az országunk lakói ezt mondták nekünk: »Vegyetek magatokhoz útravalót, és menjetek el, hogy találkozzatok velük. Mondjátok ezt nekik: ’A szolgáitok leszünk.+ Kössetek most velünk szövetséget.+’«
12 A kenyerünk, amit útravalónak hoztunk, még meleg volt aznap, amikor elindultunk hozzátok. És most láthatjátok, hogy száraz és szétmorzsolódott!+
13 Ezek a bőr borostömlők még újak voltak, amikor megtöltöttük őket, most meg szét vannak repedezve.+ A ruháink és a saruink pedig elhasználódtak a hosszú úton.”
14 Akkor a férfiak szemügyre vették az útravalót*, de Jehovát nem kérdezték meg+.
15 Aztán Józsué békét és szövetséget kötött velük,+ hogy életben hagyja őket, a közösség fejedelmei pedig megesküdtek nekik.+
16 Három nappal azután, hogy megkötötték velük a szövetséget, megtudták, hogy ők a közelben, a szomszédságukban laknak.
17 Ekkor az izraeliták a harmadik napon útra keltek, és elmentek ezeknek az embereknek a városaiba, melyek a következők voltak: Gibeon+, Kefira, Beérót és Kirját-Jeárim+.
18 De az izraeliták nem támadtak rájuk, mert a közösség fejedelmei megesküdtek nekik Jehovára+, Izrael Istenére. Ekkor az egész közösség zúgolódni kezdett a fejedelmek ellen.
19 Erre a fejedelmek így szóltak az egész közösséghez: „Mivel megesküdtünk nekik Jehovára, Izrael Istenére, nem bánthatjuk őket.
20 Ezt fogjuk tenni: életben hagyjuk őket, hogy ne haragítsuk magunkra Istent az eskü miatt, melyet tettünk nekik.+”
21 A fejedelmek még hozzátették: „Életben hagyjuk őket, de mostantól fogva gyűjtsenek fát és húzzanak vizet az egész közösségnek.” Ezt ígérték nekik a fejedelmek.
22 Józsué erre odahívta őket, és megkérdezte tőlük: „Miért csaptatok be minket, ezt mondva: »Nagyon messze lakunk tőletek«, mikor valójában itt éltek közöttünk?+
23 Mostantól fogva átkozottak lesztek,+ mindig rabszolgák lesztek, mivel fát fogtok gyűjteni és vizet fogtok húzni az én Istenem házának.”
24 Ők ezt felelték Józsuénak: „Azért tettünk így, mert szolgáidnak nyíltan megmondták, hogy Jehova, a te Istened megparancsolta Mózesnek, az ő szolgájának, hogy adja nektek az egész földet, és hogy irtsa ki a föld minden lakosát előletek.+ Mi pedig attól féltünk, hogy megöltök minket*.+ Ezért tettük ezt.+
25 Most a kezedben vagyunk. Tedd velünk azt, amit jónak és helyesnek tartasz.”
26 És Józsué kiszabadította őket az izraeliták kezéből, és nem ölték meg őket.
27 Azon a napon Józsué elrendelte, hogy fahordással és vízhúzással szolgálják a közösséget+ és Jehova oltárát, azon a helyen, melyet Isten kiválaszt+. Ez a mai napig így van.+
Lábjegyzetek
^ Vagyis a Földközi-tenger.
^ Vagy: „rabszolgáid”.
^ Vagyis a keleti oldalán.
^ Vagy: „vettek az útravalóból”.
^ Vagy: „lelkünket”.
