Jeremiás 10:1–25

  • A nemzetek istenei szemben az élő Istennel (1–16.)

  • A közelgő pusztulás és száműzetés (17–18.)

  • Jeremiás búsul (19–22.)

  • A próféta imája (23–25.)

    • Az ember nem képes irányítani a lépteit (23.)

10  Halljátok meg a szót, amelyet ellenetek mondott ki Jehova, ó, Izrael népe!  Ezt mondja Jehova: „El ne tanuljátok a nemzetek szokásait,+és ne rettegjetek az égi jelektől,mert a nemzetek rettegnek azoktól.+   Mert a népek szokásai hiábavalóak. A mesterember fát vág az erdőben,és szerszámmal* bálványokat készít belőle.+   Ezüsttel és arannyal díszíti őket.+ Szegekkel és kalapáccsal rögzíti, hogy el ne dőljenek.+   Olyanok, mint a madárijesztő az uborkaföldön, képtelenek beszélni.+ Hordozni kell őket, mert lépni sem tudnak.+ Ne tiszteljétek* őket, mert nem tudnak ártani,és jót tenni sem tudnak.+   Ó, Jehova, senki sincs, aki hozzád hasonló volna!+ Nagy vagy te, nagy és hatalmas a te neved.   Ki ne érezne irántad mélységes tiszteletet,* ó, nemzetek királya?+ Hiszen méltó vagy rá,mert a nemzetek minden bölcse között és összes királyságukbansincs senki, aki hasonló volna hozzád.+   Mindegyik oktalan és ostoba.+ A fától jövő útmutatások teljesen megtévesztik az embereket*.+   Társisból ezüstlemezt hoznak be,+ Ufázból aranyat,mesterembernek és fémműves kezének művét. Kék fonálba és bíborszínű gyapjúba öltöztetik őket. Ezek a bálványok mind hozzáértő munkások művei. 10  Jehova azonban valóban Isten. Ő az élő Isten+ és az örökkévaló király+. Haragjától megremeg a föld,+és a nemzetek nem bírják elviselni ítélethirdetését. 11  * Ezt mondjátok nekik: „Az istenek, akik nem teremtették az eget és a földet,elvesznek a földről és ez alól az ég alól.”+ 12  Ő alkotta a földet erejével,ő szilárdította meg a termékeny földet bölcsességével,+és ő feszítette ki az eget értelmével.+ 13  Amikor hallatja hangját,zúgni kezdenek a vizek az égben,+és felhőket* hoz fel a föld határairól.+ Villámlást* készít az esőnek,és szelet hoz elő a tárházaiból+. 14  Minden ember oktalanul viselkedik, és nincs ismeretük. Minden fémműves szégyent fog vallani a vésett bálvánnyal,+mert fémbálványa* hazugság,és nincsen azokban szellem*.+ 15  Hiábavalóságok, csúfolni való munka.+ Elvesznek, amikor Isten számadásra vonja őket. 16  Jákob Istene* nem olyan, mint ezek,mert ő formált meg mindent,és örökségének botja Izrael.+ Seregek Jehovája az ő neve.+ 17  Szedd össze a földről holmidat,ó, asszony, ki ostrom alatt álló helyen élsz! 18  Mert ezt mondja Jehova: „Ezúttal kivetem* erről a földről a lakóit,+és nyomorúságot hozok rájuk!” 19  Jaj nekem, mert összeomlottam*!+ Sebem gyógyíthatatlan. Azt mondtam: „Bizony ez a betegségem, és el kell viselnem. 20  Sátramat feldúlták, minden sátorkötelemet szétszakították.+ Fiaim elhagytak, és nincsenek többé.+ Senki sem feszíti ki többé sátramat, és nem vonja fel sátorlapjaimat. 21  Mert a pásztorok esztelenül viselkedtek,+és nem fordultak Jehovához.+ Ezért nem cselekedtek éleslátással,és nyájaik mind szétszéledtek+.” 22  Figyelj csak! Hír jött! Nagyon dübörögnek észak földje felől,+hogy Júda városait elhagyatottá, sakálok tanyájává tegyék.+ 23  Jól tudom, ó, Jehova, hogy az embernek nincs hatalma az életútja fölött. Még csak lépteit sem irányíthatja a járó-kelő ember.+ 24  Igazíts helyre, ó, Jehova, igazságosságod szerint,ne pedig haragodban,+ nehogy megsemmisíts.+ 25  Öntsd ki dühödet a nemzetekre, melyek semmibe vesznek téged,+és a családokra, melyek nem hívnak téged segítségül*. Mert pusztították Jákobot,+igen, pusztították, és már-már kiirtották.+ Pusztává tették az ő hazáját.+

Lábjegyzetek

Vagy: „vágószerszámmal”.
Szó szerint: „ne féljétek”.
Szó szerint: „ki ne félne téged”.
Vagy: „teljes hiábavalóság”.
A 11. vers eredetileg arámi nyelven íródott.
Esetleg: „zsilipeket”.
Vagy: „párát”.
Vagy: „öntött szobra”.
Vagy: „lehelet”.
Szó szerint: „osztályrésze”.
Vagy: „elhajítom”.
Vagy: „törést szenvedtem”.
Szó szerint: „nem hívják segítségül a nevedet”.