Jeremiás 14:1–22

  • Szárazság, éhínség és kard (1–12.)

  • A hamis próféták elítélése (13–18.)

  • Jeremiás elismeri a nép bűneit (19–22.)

14  Jehova ezt mondta Jeremiásnak a szárazságról+:   Júda gyászol,+ a kapui el vannak hanyagolva. A földre roskadnak,és kiáltás száll fel Jeruzsálemből.   Uraik vízért küldik szolgáikat*. Azok elmennek a víztárolókhoz*, de nem találnak vizet,és üres edényekkel térnek vissza. Megszégyenülnek, csalódnak,és befedik fejüket.   Megijednek a földművesek, és befedik fejüket,mert megrepedezett a termőföld,mivel nem esik eső a földre.+   Még a szarvas is otthagyja a mezőn kicsinyét,mert nincs fű.   A vadszamarak a kopár dombokon állnak,levegő után kapkodnak, mint a sakálok. Szemük elgyengül, mert nincsen növényzet.+   Noha ellenünk tanúskodnak vétkeink,cselekedj, ó, Jehova, a nevedért!+ Mert hűtlen tetteink számosak,+és teellened vétkeztünk.   Ó, Izrael reménysége, aki megmenti+ őt a nyomorúság idején! Miért vagy olyan, mint egy idegen lakos a földön,mint egy utazó, aki csak éjszakára tér be?   Miért vagy olyan, mint egy tehetetlen ember,mint egy erős férfi, aki nem tudja megmenteni a népét? Hiszen te közöttünk vagy, ó, Jehova,+és a te nevedet viseljük+. Ne hagyj el minket! 10  Ezt mondja Jehova erről a népről: „Úgy szeretnek kóborolni!+ Nem tudnak parancsolni a lábuknak.+ Jehova ezért nem leli bennük örömét.+ Most megemlékezik vétkükről, és számadásra vonja őket bűneikért.+ 11  Majd Jehova ezt mondta nekem: „Ne imádkozz azért, hogy jó történjen a néppel!+ 12  Amikor böjtölnek, nem hallgatom meg könyörgésüket,+ és amikor égőáldozatot és gabonaáldozatot mutatnak be, nem találok örömet bennük,+ mert karddal, éhínséggel és járványos betegséggel végzek velük.+ 13  Akkor így szóltam: „Ó, jaj, legfőbb Úr, Jehova! A próféták azt mondogatják nekik: »Nem láttok kardot, éhínség sem tör rátok, hanem igazi békét adok nektek ezen a helyen.«”+ 14  Jehova aztán ezt mondta nekem: „Hazugságot prófétálnak nevemben a próféták.+ Nem küldtem őket, parancsot sem adtam nekik, nem is beszéltem hozzájuk.+ Hamis látomást, hiábavaló jóslatot és szívükben koholt álnokságot prófétálnak nektek.+ 15  Ezért ezt mondja Jehova a prófétákról, akik a nevemben prófétálnak, noha én nem küldtem őket, és akik azt mondják, hogy nem jön kard, sem éhínség e földre: »Kard és éhínség fog végezni azokkal a prófétákkal!+ 16  A nép pedig, amelynek prófétálnak, holtan fog heverni Jeruzsálem utcáin az éhínség és a kard miatt. Nem lesz, aki eltemesse őket+ – sem őket, sem feleségüket, sem fiaikat, sem lányaikat –, mert rájuk zúdítom a csapást, melyet megérdemelnek.«+ 17  Mondd el nekik ezt: »Éjjel-nappal hulljanak a könnyek szememből, és ne apadjanak el,+mert hatalmas csapást mértek népem szűz lányára,+és nagyon súlyos sebet kapott. 18  Ha kimegyek a mezőre,karddal megölteket látok ott.+ Ha bemegyek a városba,akkor azokat látom, akiket az éhínség miatt betegség sújt.+ Mert a próféta is, és a pap is elvándorolt egy olyan földre, amelyet nem ismernek.+«” 19  Hát teljesen elvetetted Júdát, vagy megutáltad* Siont?+ Miért mértél ránk olyan csapást, melyből nincs számunkra gyógyulás?+ Békét reméltünk, de nem jött semmi jó. A gyógyulás idejét, de helyette rettegés van!+ 20  Ó, Jehova, elismerjük gonoszságunkatés ősapáink vétkét,mert vétkeztünk ellened.+ 21  Ne vess el bennünket a nevedért!+ Ne vesd meg dicső trónodat! Emlékezz a szövetségre, melyet velünk kötöttél, és ne bontsd fel azt!+ 22  Van-e a nemzetek semmit érő bálványai között olyan, aki esőt adhat? Vagy az ég adhat-e bő záport magától? Nemde te egyedül, ó, Jehova Istenünk?+ Benned reménykedünk,mert egyedül te cselekedted mindezeket.

Lábjegyzetek

Vagy: „az alacsony rangúakat”.
Vagy: „vizesárkokhoz”.
Vagy: „megutálta a lelked”.