Jeremiás 15:1–21
15 Akkor Jehova így szólt hozzám: „Még ha Mózes és Sámuel állna is előttem,+ akkor sem lennék* kegyes ehhez a néphez. Űzd el őket a színem elől! Menjenek el!
2 És ha azt kérdezik tőled: »Hová menjünk?«, mondd meg nekik: »Így szól Jehova:
’Aki halálos csapást érdemel, az halálos csapásra!
Aki kardot, az kardra!+
Aki éhínséget, az éhínségre!
Aki fogságot, az fogságra!+’«
3 »Négy csapást*+ küldök rájuk – ez Jehova kijelentése. – A kardot, hogy öldököljön, a kutyákat, hogy elragadják a holttesteket, valamint az ég madarait és a föld állatait, hogy egyenek és pusztítsanak.+
4 Azért, amit Manassé, Ezékiás fia, Júda királya Jeruzsálemben művelt, a föld összes királyságában rettegést keltek miattuk.+
5 Ugyan ki könyörül rajtad, ó, Jeruzsálem?
Ki fog együttérezni veled,és ki fog megállni, hogy megkérdezze, jól vagy-e?«
6 »Te hagytál el engem – ez Jehova kijelentése.+ –
Továbbra is hátat fordítasz nekem*.+
Ezért kinyújtom ellened kezemet, és elpusztítalak.+
Belefáradtam már, hogy szánalmat* érezzek irántad.
7 A levegőbe szórom őket villával az ország kapuiban, mint a gabonát.
Megfosztom őket gyermekeiktől.+
Elpusztítom népemet,mert nem akarnak megtérni útjaikról.+
8 Többen lesznek özvegyeik, mint a tenger homokszemei.
Pusztítót hozok rájuk délidőben, anyára és fiatalra egyaránt.
Nyugtalanságot és rémületet hozok rájuk hirtelen.
9 Elgyengült az asszony, aki hét gyermeket szült,levegő után kapkod*.
Leáldozott napja, bár még nappal van,szégyent és megaláztatást hozva rá*.«
»Azokat, akik megmaradnak közülük,ellenségeik kardjának adom« – ez Jehova kijelentése.+”
10 Jaj nekem, ó, anyám, hogy megszültél engem,+aki folyton perben és viszályban állok az egész földdel!
Nem adtam kölcsönt, és nekem sem adtak kölcsönt,mégis mindnyájan csak átkoznak engem.
11 Jehova így szólt: „Mindenképp a javadat szolgálom.
Mindenképp közbenjárok érted a veszedelem idején,a nyomorúság idején az ellenségnél.
12 Széttörheti-e bárki a vasat,az északi vasat, és a rezet?
13 Gazdagságodat és kincseidet ingyen odaadom,+puszta zsákmányként, minden bűnöd miatt, melyet területeden mindenhol elkövettél.
14 Ellenségeidnek adom őket,hogy egy olyan földre vigyék, amelyet nem ismersz.+
Mert haragom tüzet gyújtott,mely ellenetek lángol.+”
15 Ó, Jehova, te ismered szenvedésemet,ne feledkezz meg rólam, figyelj rám!
Állj bosszút értem üldözőimen!+
Ne engedd, hogy megsemmisüljek* a türelmed miatt*!
Tudd, hogy érted viselem el ezt a gyalázatot.+
16 Szavaid eljutottak hozzám, és én megettem azokat.+
Szavad ujjongással és örömmel töltötte el szívemet,mert a te nevedet viselem, ó, Jehova, seregek Istene!
17 Nem ülök a tréfálkozók társaságában, és nem ujjongok.+
Mivel a te vezetésedet követem, egymagamban ülök,hiszen haraggal* töltöttél el.+
18 Miért tartós a fájdalmam, és gyógyíthatatlan a rajtam ejtett seb?
Nem akar meggyógyulni.
Hát csalóka vízforrássá válsz számomra,melyben nem lehet megbízni?
19 Ezért ezt mondja Jehova:
„Ha visszatérsz hozzám, akkor újra jóindulattal leszek irántad,és színem előtt fogsz állni.
Ha elkülöníted az értékeset az értéktelentől,akkor a szószólóm leszel*.
Nekik kell csatlakozniuk hozzád,nem pedig neked hozzájuk.”
20 „Megerősített rézfallá teszlek e nép előtt.+
Harcolni fognak ellened,de nem győznek le téged,+mert én veled vagyok, hogy megmentselek és megszabadítsalak – ez Jehova kijelentése. –
21 Kiszabadítalak a gonoszok kezéből,és kimentelek* a könyörtelenek markából.”
Lábjegyzetek
^ Vagy: „lenne a lelkem”.
^ Esetleg: „négyfajta ítéletet”. Szó szerint: „négy nemzetséget”.
^ Esetleg: „visszafelé mész”.
^ Vagy: „sajnálatot”.
^ Esetleg: „szégyent vallott, és kínosan érzi magát”.
^ Vagy: „kapkod a lelke”.
^ Vagy: „amiatt, hogy lassú vagy a haragra”.
^ Szó szerint: „ne ragadj el engem”.
^ Vagy: „ítéletüzenettel”.
^ Szó szerint: „akkor olyanná leszel, mint az én szám”.
^ Szó szerint: „megváltalak”.
