Jeremiás 2:1–37

  • Izrael elhagyja Jehovát más istenekért (1–37.)

    • Izrael olyan, mint egy idegen szőlőtő (21.)

    • A ruhái vérfoltosak (34.)

2  Jehova így szólt hozzám:  „Menj, és mondd meg Jeruzsálemnek: »Ezt mondja Jehova: ’Jól emlékszem, hogy fiatalon milyen odaadó* voltál,+hogy jegyességed idején milyen szeretetet mutattál,+amikor követtél engem a pusztában,a bevetetlen földön.+   Izrael szent volt Jehova előtt,+ aratásának első termése.’« »Akik csak ártanak neki, vétkessé teszik magukat. Pusztulás jön rájuk« – ez Jehova kijelentése.”+   Halljátok meg Jehova szavát, ó, Jákob leszármazottaiés Izrael leszármazottainak minden családja!   Így szól Jehova: „Milyen hibát találtak bennem apáitok,+hogy olyan messze eltávolodtak tőlem,és értéktelen bálványok+ után jártak, miközben maguk is értéktelenné lettek?+   Nem kérdezték: »Hol van Jehova,aki kihozott bennünket Egyiptom földjéről,+aki átvezetett a pusztán,a kietlen+ és gödrös földön,a száraz+ és sötét árnyékkal borított földön,olyan földön, amelyen senki sem kel át,és ahol ember nem lakik?«   Aztán bevezettelek titeket a gyümölcsöskertek földjére,hogy annak gyümölcsét és javait élvezzétek.+ De ti azután, hogy bevonultatok, beszennyeztétek földemet,és örökségemet utálatossá tettétek.+   A papok nem kérdezték: »Hol van Jehova?«+ A törvénnyel foglalkozók nem ismertek engem,a pásztorok fellázadtak ellenem,+a próféták Baál nevében prófétáltak,+és azokat követték, akik semmire sem voltak jók.   »Ezért további vádakat hozok fel ellenetek+ – ez Jehova kijelentése –,és fiaitok fiai ellen is.« 10  »Keljetek csak át a tengeren Kittim+ partvidékére*, és lássátok meg! Igen, üzenjetek Kédárba+, és figyeljetek jól;lássátok meg, történt-e valaha ilyesmi. 11  Fölcserélte-e valamely nemzet valaha is az isteneit olyasmikkel, amik nem istenek? Az én népem azonban helyettem olyasmiknek adott dicsőséget, amik semmit sem érnek.+ 12  Ámulj rajta, ó, ég,és nagy rettegéssel borzadj el – ez Jehova kijelentése –, 13  mert az én népem két gonoszságot is cselekedett:elhagytak engem, az élő vizek forrását,+emellett víztárolókat ástak* maguknak,repedezett tárolókat, amelyek nem tartják a vizet.« 14  »Vajon szolga Izrael, vagy a háznép körében született rabszolga? Akkor miért lett prédává? 15  Fiatal oroszlánok* ordítanak rá,+kieresztik hangjukat. Földjét rettegést keltővé tették. Városait felgyújtották, senki sem lakik bennük. 16  Nóf*+ és Tahpanesz+ népe is fejed tetején legel. 17  Hát nem te okoztad ezt magadnak azzal,hogy elhagytad Jehovát, a te Istenedet,+amikor vezetett az úton? 18  Akkor most miért vágysz az Egyiptomba vivő útra,+hogy a Sihór* vizét igyad? És miért vágysz az Asszíriába vivő útra,+hogy a folyó* vizét igyad? 19  Gonoszságod igazítson helyre,és hűtlenséged feddjen meg téged! Tudd meg és értsd meg hát: rossz és keserves dolog+elhagyni Istenedet, Jehovát. Nem mutattál irántam mélységes tiszteletet*+« – ez a legfőbb Úrnak, a seregek Jehovájának kijelentése. 20  »Mert régen összezúztam igádat,+és széttörtem bilincseidet. De te ezt mondtad: ’Nem szolgálok neked.’ Minden magaslaton és minden dús lombú fa alatt+szétterpesztett lábbal feküdtél, hogy szajhálkodj.+ 21  Én mint nemes vörös szőlő vesszejét ültettelek el,+ mindenestől tiszta magot. Hogyan váltál hát a szememben idegen szőlőtő satnya hajtásává?+« 22  »Még ha szódával* mosakodnál, és sok lúgot* használnál is,vétked még akkor is szenny maradna előttem«+ – ez a legfőbb Úrnak, Jehovának a kijelentése. 23  Hogy is mondhatod: »Nem szennyeztem be magamat. Nem követtem a Baálokat.« Nézd meg utadat a völgyben! Gondolj bele, mit műveltél! Olyan vagy, mint egy fürge, fiatal tevekanca,mely összevissza futkos útjain; 24  mint a pusztához szokott vadszamár,mely levegő után kapkod gerjedelmében*. Ki fékezheti meg, amikor fel van hevülve? Bárki keresi, nem kell fáradnia,rátalál a párzási időszakban*. 25  Ne járj mezítláb,és vigyázz, hogy ne száradjon ki a torkod. De te ezt mondtad: »Egyszerűen nem megy!+ Beleszerettem az idegenekbe*,+és őutánuk járok.«+ 26  Ahogy a tolvaj megszégyenül, ha elfogják,úgy szégyenültek meg Izrael leszármazottai is:ők maguk, királyaik, fejedelmeik,papjaik és prófétáik is.+ 27  A fának azt mondják: »Atyám vagy«,+a kőnek meg: »Te hoztál világra.« Nekem azonban hátat fordítanak, és nem rám tekintenek.+ De nyomorúságuk idején majd így szólnak: »Segíts, ments meg bennünket!«+ 28  Ugyan hol vannak isteneid, amelyeket magadnak készítettél?+ Segítsenek ők, ha meg tudnak menteni nyomorúságod idején,hiszen annyi istened van már, ahány városod, ó, Júda!+ 29  »Miért perlekedtek velem folyton? Miért lázadtatok fel ellenem mindnyájan?«+ – ez Jehova kijelentése. 30  Hiába vertem meg fiaitokat,+nem fogadták el a fegyelmezést.+ Saját kardotok emésztette meg prófétáitokat,+mint egy zsákmányt ejtő oroszlán. 31  Ó, te nemzedék! Figyeljetek Jehova szavára! Hát pusztasággá lettem én Izraelnek,vagy nyomasztó sötétség földjévé? Miért mondja a népem: »Szabadon járunk! Nem térünk vissza hozzád többé.«+ 32  Vajon megfeledkezhet-e díszeiről a szűz,vagy mellszalagjáról* a menyasszony? Az én népem mégis megfeledkezett rólam számtalan napon át.+ 33  Ó, asszony! De nagyon értesz hozzá, hogyan kell szerelmet keresni! Jártassá váltál a gonoszság cselekvésében.+ 34  Még ruháid is ártatlan szegények* vérétől foltosak,+pedig nem betöréskor találtam rá azokra. Minden ruhádon ott vannak.+ 35  De te ezt mondod: »Ártatlan vagyok. Már biztosan nem haragszik rám.« Most ítéletet hozok ellened,mert azt mondod: »Nem vétkeztem.« 36  Miért veszed félvállról, hogy olyan ingatag vagy? Egyiptommal is szégyent vallasz,+mint ahogy Asszíriával szégyent vallottál.+ 37  Emiatt is úgy fogsz távozni, hogy fejedre teszed a kezedet szégyenedben,+mert Jehova elvetette azokat, akikben bízol,és nem érsz el velük sikert.”

Lábjegyzetek

Vagy: „odaadó szeretettel”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „szigeteire”.
Vagy: „vájtak ki”, valószínűleg a sziklából.
Vagy: „fiatal sörényes oroszlánok”.
Vagy: „Memfisz”.
Vagyis a Nílus egyik ága.
Vagyis az Eufrátesz.
Szó szerint: „félelmet”.
Vagy: „sziksóval”.
Vagy: „szappant”.
Vagy: „lelke sóvárgásában”.
Szó szerint: „a maga hónapjában”.
Vagy: „idegen istenekbe”.
Vagy: „menyegzői övszalagjáról”.
Vagy: „szegények lelkének”.