Jeremiás 40:1–16

  • Nebuzáradán szabadon engedi Jeremiást (1–6.)

  • Gedáliát nevezik ki az ország élére (7–12.)

  • Összeesküvés Gedália ellen (13–16.)

40  Jehova ezt az üzenetet küldte Jeremiásnak, miután Nebuzáradán+, az őrség parancsnoka elengedte őt Rámából+. Még annak idején bilincsbe verve hozatta őt oda, és Jeruzsálem meg Júda száműzöttjei között volt, akiket Babilonba hurcoltak.  Akkor az őrség parancsnoka elhozatta Jeremiást, és így szólt hozzá: „Jehova, a te Istened megjövendölte, hogy ez a veszedelem jön erre a helyre,  és Jehova be is teljesítette, úgy, ahogy azt megmondta, mert vétkeztetek Jehova ellen, és nem hallgattatok a szavára. Ezért történt ez veletek.+  Én ma megszabadítalak a kezeiden levő bilincstől. Ha jónak látod, hogy velem tarts Babilonba, akkor gyere, és én gondoskodni fogok rólad. De ha nem akarsz, akkor ne gyere velem Babilonba. Előtted az egész ország. Menj, amerre szeretnél.”+  Jeremiás még nem határozta el, hogy visszatér, amikor Nebuzáradán így szólt: „Térj csak vissza Gedáliához+, Sáfán+ fiának, Ahikámnak+ a fiához, akit Babilon királya Júda városai fölé nevezett ki, és lakjál vele a nép között; vagy menj el bárhová, ahová szeretnél.” Akkor az őrség parancsnoka élelmet rendelt ki számára, ajándékot adott neki, és útjára engedte.  Jeremiás tehát elment Gedáliához, Ahikám fiához Micpába+, és vele lakott a nép között, amely megmaradt az országban.  Idővel a hadsereg vezérei, akik a mezőn voltak az embereikkel, meghallották, hogy Babilon királya Gedáliát, Ahikám fiát nevezte ki az ország élére, és őt nevezte ki az ország szegényei közé tartozó férfiak, nők és gyermekek fölé, akiket nem vittek száműzetésbe Babilonba.+  Elmentek hát Gedáliához Micpába.+ Ezek a következők voltak: Izmael+, Netánia fia, Johanán+ és Jonatán, Kárea fiai, Serája, Tánhumet fia, a netófai Éfai fiai, és Jezánia+, a maákátinak a fia, meg az embereik.  Gedália, Sáfán fiának, Ahikámnak a fia pedig megesküdött nekik és az embereiknek: „Ne féljetek a káldeusokat szolgálni. Lakjatok az országban, és szolgáljátok Babilon királyát. Akkor jól lesz dolgotok.+ 10  Én Micpában fogok lakni, hogy képviseljelek titeket a káldeusok előtt,* akik hozzánk jönnek. Ti pedig gyűjtsétek be a bort, a nyári gyümölcsöt és az olajat, és tegyétek a tárolóedényeitekbe. Telepedjetek le a városokban, amelyeket elfoglaltatok.+ 11  És mindazok a zsidók is, akik Moábban, Ammonban és Edomban voltak, valamint akik az összes többi országban voltak, meghallották, hogy Babilon királya meghagyott egy maradékot Júdában, és Gedáliát, Sáfán fiának, Ahikámnak a fiát nevezte ki föléjük. 12  Így hát visszaindult az összes zsidó mindazokról a helyekről, ahová szét lettek szórva. Eljöttek Júda földjére Gedáliához, Micpába, és rengeteg bort meg nyári gyümölcsöt gyűjtöttek be. 13  Johanán, Kárea fia, és a hadsereg vezérei mind, akik a mezőn voltak, elmentek Gedáliához Micpába. 14  Így szóltak hozzá: „Hát nem tudod, hogy Baálisz, az ammoniták+ királya elküldte Izmaelt, Netánia fiát, hogy megöljön*?”+ De Gedália, Ahikám fia nem hitt nekik. 15  Akkor Johanán, Kárea fia titokban ezt mondta Gedáliának Micpában: „Hadd menjek el! Én majd lesújtok Izmaelre, Netánia fiára, és senki sem fogja megtudni. Miért ő öljön meg téged*? És miért szóródjon szét Júda egész népe, akik egybegyűltek hozzád, és miért vesszen el Júda maradéka?” 16  De Gedália+, Ahikám fia így szólt Johanánhoz, Kárea fiához: „Ne tégy ilyet, mert hazugság az, amit Izmaelről mondasz.”

Lábjegyzetek

Szó szerint: „hogy a káldeusok előtt álljak”.
Vagy: „lesújtson a lelkedre”.
Vagy: „ő sújtson le a lelkedre”.