Jeremiás 42:1–22

  • A nép arra kéri Jeremiást, hogy imádkozzon irányításért (1–6.)

  • Jehova válasza: „Ne menjetek Egyiptomba!” (7–22.)

42  Akkor az összes hadvezér, beleértve Johanánt+, Kárea fiát, és Jezániát, Hosája fiát, meg az egész nép, a legkisebbtől a legnagyobbig, odamentek,  és így szóltak Jeremiás prófétához: „Kérjük, hallgasd meg jóindulatodért való könyörgésünket, és imádkozz értünk, a megmaradtakért, Jehovához, a te Istenedhez! Hiszen csak kevesen maradtunk meg a sokból,+ ahogy azt látod.  Mondja meg nekünk Jehova, a te Istened, hogy melyik úton járjunk, és mit tegyünk!”  Jeremiás próféta így válaszolt nekik: „Hallottalak titeket, és ahogy kértétek, imádkozom Jehovához, a ti Istenetekhez. Minden szót a tudtotokra adok, amit Jehova válaszol nektek. Egyetlen szót sem hallgatok el előletek.”  Ők ezt mondták Jeremiásnak: „Jehova legyen ellenünk igaz és hű tanú, ha nem tesszük pontosan azt, amire Jehova, a te Istened utasít minket általad.  Akár tetszik az nekünk, akár nem, hallgatni fogunk Jehova Istenünk szavára, akihez most elküldünk téged, hogy jól legyen dolgunk, mert hallgatunk Jehova Istenünk szavára.”  Tíz nap múlva pedig Jehova üzenetet küldött Jeremiásnak.  Ő erre hívatta Johanánt, Kárea fiát, és a hadvezéreket, akik vele voltak, meg az egész népet, a legkisebbtől a legnagyobbig.+  Így szólt hozzájuk: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene, akihez elküldtetek engem, hogy terjesszem elé kegyéért való könyörgéseteket: 10  »Ha itt maradtok ezen a földön, én felépítelek, és nem rombollak le, elültetlek, és nem gyomlállak ki benneteket, mert sajnálatot* fogok érezni a veszedelem miatt, amelyet elhoztam rátok.+ 11  Ne féljetek Babilon királyától, akitől rettegtek!+« »Ne féljetek tőle – ez Jehova kijelentése –, mert én veletek vagyok, hogy megmentselek és kiszabadítsalak titeket a kezéből. 12  Irgalmas leszek hozzátok,+ és ő irgalmazni fog nektek, visszavisz benneteket a saját földetekre. 13  De ha azt mondjátok: ’Nem! Nem maradunk ezen a földön’, és nem hallgattok Jehova Istenetek szavára, 14  ezt mondva: ’Nem! Inkább Egyiptom földjére megyünk,+ ahol nem látunk majd háborút, nem hallunk kürtszót, és kenyérre sem éhezünk; ott fogunk élni’, 15  akkor halld meg Jehova szavát, ó, Júda maradéka! Ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: ’Ha szilárdan elhatároztátok, hogy Egyiptomba mentek, és el is mentek, hogy ott lakjatok,* 16  akkor bizony a kard, amelytől féltek, ott, Egyiptom földjén ér utol benneteket, és az éhínség, amelytől rettegtek, nyomon követ titeket Egyiptomba, és ott fogtok meghalni.+ 17  És mindazok, akik elhatározták, hogy Egyiptomba mennek, hogy ott lakjanak, meghalnak a kard, az éhínség és a járványos betegség miatt. Egyikük sem marad életben, vagy menekül meg a veszedelemtől, amelyet elhozok rájuk.’« 18  Mert ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Amiképpen haragom és dühöm kiáradt Jeruzsálem lakosaira,+ úgy árad ki dühöm rátok is, ha Egyiptomba mentek. Átokká és rettegést keltővé lesztek, az emberek átkozni és gyalázni fognak titeket,+ és soha többé nem látjátok ezt a helyet.« 19  Jehova ezt mondta ki rád, ó, Júda maradéka! Ne menjetek Egyiptomba! Jól jegyezzétek meg, hogy figyelmeztettelek titeket ma, 20  hogy a vétketek az életetekbe* fog kerülni. Mert ti küldtetek engem Jehovához, a ti Istenetekhez, ezt mondva: »Imádkozz értünk Jehova Istenünkhöz, és adj tudtunkra mindent, amit Jehova Istenünk mond, mi pedig megtesszük.«+ 21  Én ma tudtotokra adtam, de ti nem fogtok hallgatni Jehova Istenetek szavára, és semmit sem tesztek meg abból, amit általam mondott nektek.+ 22  Most azért jól jegyezzétek meg, hogy kard, éhínség és járványos betegség miatt fogtok meghalni ott, ahova menni szeretnétek, és ahol lakni akartok.+

Lábjegyzetek

Vagy: „bánatot”.
Vagy: „hogy egy ideig ott lakjatok”.
Vagy: „lelketekbe”.