Márk 1:1–45
-
Keresztelő János megbánást hirdet (1–8.)
-
Jézus megkeresztelkedik (9–11.)
-
Sátán megkísérti Jézust (12–13.)
-
Jézus hirdetni kezdi a jó hírt Galileában (14–15.)
-
Az első tanítványok elhívása (16–20.)
-
Egy tisztátalan szellem kiűzése (21–28.)
-
Jézus sokakat meggyógyít Kapernaumban (29–34.)
-
Jézus imádkozik egy elhagyatott helyen (35–39.)
-
Jézus meggyógyít egy leprást (40–45.)
1 Így kezdődik a Jézus Krisztusról, az Isten Fiáról szóló jó hír:
2 Mint ahogy meg van írva Ézsaiás prófétánál: „(Elküldöm követemet előtted*, aki előkészíti az utadat.)+
3 Valaki ezt kiáltja a pusztában: »Készítsétek elő Jehova* útját! Tegyétek egyenessé az ösvényeit!«+”
4 Keresztelő János a pusztában volt, és hirdette az embereknek, hogy keresztelkedjenek meg a bűnök megbocsátásához vezető megbánás jelképeként.+
5 És kiment hozzá Júdea egész vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Nyíltan megvallották a bűneiket, és ő megkeresztelte* őket a Jordán folyóban.+
6 János teveszőr ruhát viselt, a derekán bőröv volt,+ és sáskát meg vadmézet evett.+
7 És ezt hirdette: „Olyasvalaki jön utánam, akinek nagyobb hatalma van, mint nekem, és nem vagyok méltó arra, hogy lehajoljak, és kioldjam a saruszíját.+
8 Én vízzel kereszteltelek titeket, ő pedig majd szent szellemmel fog keresztelni titeket.+”
9 Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte őt a Jordánban+.
10 És azonnal, ahogy feljött a vízből, látta, amint az ég megnyílik, és a szellem, mint egy galamb, leszáll rá.+
11 És hang hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam; örömömet lelem benned.”+
12 A szellem pedig azonnal arra késztette, hogy menjen a pusztába.
13 Így 40 napig a pusztában maradt, s eközben Sátán kísértette őt.+ Vadállatok között volt, de az angyalok szolgáltak neki+.
14 Miután Jánost letartóztatták, Jézus Galileába ment,+ hirdette Isten jó hírét,+
15 és ezt mondta: „Elérkezett a meghatározott idő, és már közel van Isten királysága. Bánjátok meg a bűneiteket,+ és higgyetek a jó hírben!”
16 A Galileai-tenger partján járva meglátta Simont és annak testvérét, Andrást,+ amint kivetették hálóikat a tengerbe,+ ugyanis halászok voltak+.
17 Ekkor Jézus ezt mondta nekik: „Jöjjetek utánam, és én emberek halászaivá teszlek titeket.”+
18 Azok pedig rögtön otthagyták a hálóikat, és követték őt.+
19 Miután egy kissé továbbhaladt, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és annak testvérét, Jánost, amint épp a hálóikat javítgatták a csónakjukban,+
20 és habozás nélkül elhívta őket. Erre ők otthagyták az apjukat, Zebedeust a napszámosokkal a csónakban, és követték Jézust.
21 És Kapernaumba mentek.
Ahogy megkezdődött a sabbat, Jézus bement a zsinagógába, és tanítani kezdett.+
22 És ámultak a tanítási módján, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem pedig úgy, mint az írástudók.+
23 Éppen akkor volt a zsinagógájukban egy ember, aki tisztátalan szellem befolyása alatt állt, és így kiabált:
24 „Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus?+ Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy: az Isten szentje!+”
25 Jézus azonban ráparancsolt: „Hallgass, és menj ki belőle!”
26 A tisztátalan szellem pedig, miután rángást hozott rá, és teljes erejéből üvöltött, kiment belőle.
27 Az emberek pedig mindnyájan annyira meg voltak döbbenve, hogy tanakodni kezdtek maguk között: „Mi ez? Új tanítás! Hatalommal parancsol még a tisztátalan szellemeknek is, és azok engedelmeskednek neki.”
28 Így a róla szóló hír gyorsan elterjedt mindenfelé Galilea egész környékén.
29 Ezután elhagyták a zsinagógát, s Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András otthonába mentek.+
30 Simon anyósa+ pedig lázas betegen feküdt, és rögtön szóltak Jézusnak felőle.
31 Ő odament hozzá, megfogta a kezét, és felsegítette őt. Az asszonynak elmúlt a láza, és kiszolgálta őket.
32 Miután leszállt az este, és a nap már lenyugodott, kezdték odavinni hozzá mindazokat, akik betegek voltak, és akiket megszálltak a démonok;+
33 és az egész város összegyűlt közvetlenül az ajtónál.
34 Így sokakat meggyógyított, akik különféle betegségekben szenvedtek,+ és sok démont kiűzött, de nem engedte a démonokat beszélni, mert azok tudták, hogy ő a Krisztus*.
35 Kora reggel, amikor még sötét volt, felkelt, kiment, egy elhagyatott helyre távozott, és ott imádkozni kezdett.+
36 Simon és a vele levők azonban utánasiettek,
37 megtalálták, és ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.”
38 De ő így szólt hozzájuk: „Menjünk valahova máshova, a közeli kisvárosokba, hogy ott is prédikáljak, mert ezért jöttem.”+
39 El is ment, és szerte egész Galileában prédikált a zsinagógákban, és kiűzte a démonokat.+
40 Odament hozzá egy leprás is, és könyörgött, sőt térdre borult, úgy mondta neki: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani.”+
41 Erre megszánta, kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt hozzá: „Akarom! Tisztulj meg!”+
42 A férfi pedig azonnal kigyógyult a leprából, és megtisztult.
43 Majd Jézus szigorúan ráparancsolt, és rögtön elküldte,
44 ezt mondva neki: „Nehogy elmondd ezt bárkinek is! De menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a megtisztulásodért azt, amit Mózes előírt,+ hogy lássák a papok, hogy meggyógyultál.+”
45 Ám az, miután elment, kezdte széles körben híresztelni a dolgot, és mindenfelé terjeszteni, úgyhogy Jézus nyilvánosan már nem mehetett be egy városba sem, ezért inkább kint maradt, elhagyatott helyeken. De azért továbbra is jöttek hozzá mindenfelől.+
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „színed előtt”.
^ Lásd: A5-ös függ.
^ Vagy: „bemerítette”; „alámerítette”.
^ Esetleg: „tudták, hogy ki ő”.
