Példabeszédek 26:1–28

  • Milyen a lusta? (13–16.)

  • Maradjunk ki mások veszekedéséből (17.)

  • Ne űzzünk rossz tréfát másokkal (18–19.)

  • Ha nincs fa, nincs tűz (20–21.)

  • „A rágalmazó szavai finom falatok” (22.)

26  Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz,úgy nem illik az ostobához, hogy tisztelet övezze.+   Ahogy okkal menekül a madár és repül el a fecske,úgy az átok sem jön ok nélkül*.   Az ostor a lónak való, a zabla a szamárnak,+a bot pedig az ostoba hátának.+   Ne felelj az ostobának az ő butasága szerint,nehogy egy szintre kerülj vele*.   Felelj csak az ostobának az ő butasága szerint,nehogy azt gondolja magáról, hogy bölcs.+   Mint aki megnyomorítja lábát, és kárt okoz magának*,olyan az, aki ostobára bíz valamit.   Mint a sánta rossz* lába,olyan a példabeszéd az ostoba szájában.+   Mint belekötni a követ a parittyába,olyan dicsőséget adni az ostobának.+   Mint a töviskóró, mely a részeg ember kezébe kerül,olyan a példabeszéd az ostoba szájában. 10  Mint az íjász, aki találomra lő és sebez meg másokat,*olyan az, aki felfogadja az ostobát vagy az épp arra járót. 11  Ahogy a kutya visszatér a hányásához,úgy az ostoba is megismétli a butaságát.+ 12  Láttál már olyan embert, aki bölcsnek gondolja magát?+ Több reményt lehet fűzni az ostobához, mint hozzá. 13  Azt mondja a lusta: „Fiatal oroszlán van az úton,oroszlán van a köztéren!”+ 14  Az ajtó forog a sarkán*,a lusta meg az ágyában.+ 15  A lusta belenyúl a tálba,de túl fáradt ahhoz, hogy a szájához emelje a kezét.+ 16  Azt gondolja a lusta, hogy bölcsebb,mint hét olyan ember, aki értelmes választ ad. 17  Mint aki fülön ragad egy kutyát,olyan az, aki meghall egy veszekedést, mikor arra jár, és dühbe gurul*, pedig nincs is hozzá köze.+ 18  Mint az őrült, aki tüzes dárdát hajít, nyilat és halált* lő, 19  olyan az, aki becsapja embertársát, és azt mondja: „Csak vicceltem!”+ 20  Ahol nincs fa, kialszik a tűz,és ahol nincs rágalmazó, elcsitul a veszekedés.+ 21  Mint faszén a parazsat és fa a tüzet,úgy szítja a vitát a veszekedős ember.+ 22  A rágalmazó szavai finom falatok*,lenyelik őket, és egyenesen a gyomorba kerülnek.+ 23  Mint ezüstmáz a cserépdarabon,olyan a gonosz szívből fakadó gyengéd szó*.+ 24  Aki gyűlöl másokat, leplezi ezt az ajkaival,belül azonban rosszat forral. 25  Noha kedvesen szól, ne higgy neki,mert hét utálatosság van a szívében*. 26  Bár cselesen leplezi a gyűlöletét,gonoszsága kitudódik a gyülekezetben. 27  Aki vermet ás, beleesik abba,és aki elhengeríti a követ, arra visszagurul.+ 28  A hazug nyelv gyűlöli azt, akit összetör,és a hízelgő száj bukást okoz.+

Lábjegyzetek

Esetleg: „az olyan átok, melyet nem érdemeltek meg, nem következik be”.
Vagy: „nehogy egyenlővé tedd magad vele”.
Szó szerint: „erőszakot iszik”.
Vagy: „nyomorék”.
Vagy: „aki mindenkit megsebez”.
Vagy: „sarokpántján”.
Esetleg: „beleszól”.
Vagy: „halálos nyilat”.
Vagy: „olyasmik, amiket mohón lenyelnek”.
Szó szerint: „buzgó ajak”.
Vagy: „mert a szíve teljesen utálatos”.