Zakariás 2:1–13
2 Majd felnéztem, és egy férfit láttam, kezében mérőzsinórral.+
2 Ezt kérdeztem: „Hová mész?”
Ő így felelt: „Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam mekkora a szélessége, és mekkora a hosszúsága.”+
3 És a velem beszélő angyal elindult, és egy másik angyal jött, hogy találkozzon vele.
4 Ekkor ő így szólt hozzá: „Fuss oda, és mondd annak a fiatal férfinak: »Úgy fognak lakni Jeruzsálemben,+ akár a nyílt vidéken,* mert sok ember és állat lesz ott.+
5 Én pedig tűzből való fal leszek körülötte+ – jelenti ki Jehova –, és betöltöm a dicsőségemmel.+«”
6 „Meneküljetek, meneküljetek észak földjéről!”+ – jelenti ki Jehova.
„Mert az ég négy szelének irányába szórtalak szét benneteket”+ – jelenti ki Jehova.
7 „Menekülj Sion, te, aki Babilon lányával laksz!+
8 A seregek Jehovája, miután dicsővé vált,* elküldött engem a nemzetekhez, melyek fosztogattak benneteket,+ mert ezt mondta: »Aki titeket bánt, az a szemem fényét* bántja.+
9 Én felemelem a kezemet ellenük, és a saját rabszolgáik prédájává lesznek.+« És megtudjátok, hogy a seregek Jehovája küldött engem.
10 Örömmel kiálts, ó, Sion lánya!+ Mert eljövök,+ és benned lakom+ – jelenti ki Jehova. –
11 Sok nemzet csatlakozik majd Jehovához azon a napon,+ és a népemmé lesznek, én pedig benned fogok lakni.” És megtudod, hogy a seregek Jehovája küldött engem hozzád.
12 Jehova birtokba veszi Júdát a szent földön, és ismét Jeruzsálemet választja.+
13 Hallgasson minden ember* Jehova előtt, mert tettre kel szent lakhelyéről!
Lábjegyzetek
^ Vagyis mintha nem lennének falai.
^ Vagy: „a szemgolyómat”.
^ Szó szerint: „a dicsőség után”.
^ Vagy: „test”.
