Zsoltárok 110:1–7

  • Király és pap, akárcsak Melkisédek

    • Uralkodj ellenségeid között! (2.)

    • A készséges fiatalok olyanok, mint a harmatcseppek (3.)

Dávidtól. Ének. 110  Ez Jehova kijelentése az én Uramhoz: „Ülj az én jobbomon,+míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem*.”+   Jehova kinyújtja hatalmad jogarát Sionból, ezt mondva: „Vonulj ki ellenségeid közé, és győzd le őket!”+   Néped készséggel ajánlkozik a napon, melyen hadra kelsz. Ifjaidnak serege olyan, mint a hajnali* harmatcseppek. Megjelenésük ragyogó, és szentséget tükröz.   Jehova megesküdött, és nem fogja meggondolni magát*: „Pap vagy, mint Melkisédek,+és örökre pap leszel+.”   Jehova a jobbodon lesz,+királyokat zúz össze haragja napján+.   Ítéletet fog végrehajtani a nemzeteken*,+holttestekkel tölti be a földet.+ Szétzúzza az egész föld* vezetőjét*.   Az út menti patakból iszik* majd. Ezért emeli magasra a fejét.

Lábjegyzetek

Vagy: „lábad zsámolyává nem teszem”.
Szó szerint: „a hajnal méhéből való”.
Vagy: „és nem fogja sajnálni”.
Vagy: „nemzetek között”.
Vagy: „egy hatalmas ország”.
Szó szerint: „fejét”.
Ez az 1. versben szereplő Úrra vonatkozik.