Zsoltárok 141:1–10

  • Védelemért mondott ima

    • Olyan legyen imádságom, mint a füstölőszer (2.)

    • Az igazságostól jövő feddés olyan, mint az olaj (5.)

    • A gonoszok a saját hálójukba esnek (10.)

Dávid éneke. 141  Ó, Jehova, segítségül hívlak téged.+ Siess a segítségemre!+ Figyelj oda, amikor hozzád kiáltok.+   Olyan legyen előtted imádságom, mint az elkészített füstölőszer,+és fölemelt kezeim, mint az esti gabonaáldozat+.   Állíts őrt a szám elé, ó, Jehova,állíts őrszemet ajkam ajtajához!+   Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon,+hogy aljas tetteket kövessek el gonosz emberekkel. Bárcsak sose ennék csemegéikből!   Ha az igazságos ver engem: odaadó szeretetét fejezi ki azzal.+ Ha megfedd: olaj a fejemen.+ Sosem utasítanám el.+ Még nehézsége idején is imádkozni fogok.   Noha bíráikat letaszítják a sziklafalakról,az emberek odafigyelnek szavaimra, mert kedvesek azok.   Mint amikor valaki szánt, és fellazítja a talajt,úgy szórták szét csontjainkat a sír* szájánál.   De szemem rád tekint, ó, legfőbb Úr, Jehova!+ Nálad leltem menedékre. Ne vedd el az életemet!*   Védj meg a kelepce szorításától, melyet nekem állítottak,és a gonosztevők csapdáitól! 10  A gonoszok mind a saját hálójukba esnek majd,+míg én biztonságban továbbhaladok.

Lábjegyzetek

Vagy: „seol”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „Ne öntsd ki a lelkemet!”