Zsoltárok 144:1–15

  • Győzelemért mondott ima

    • Micsoda a halandó ember? (3.)

    • „Szórd szét az ellenséget” (6.)

    • Jehova népe boldog (15.)

Dávidé. 144  Dicsőség Jehovának, az én kősziklámnak+,aki kezemet harcra tanítja,ujjaimat hadakozásra.+   Odaadó szeretetem és erődöm ő,biztos menedékem* és megmentőm,pajzsom és menedékhelyem,+aki népeket hódoltat meg előttem+.   Ó, Jehova, micsoda az ember, hogy figyelsz rá,a halandó embernek fia, hogy figyelembe veszed őt?+   Az ember olyan, mint a lehelet,+napjai, mint a tovatűnő árnyék.+   Ó, Jehova, engedd le* egedet, és szállj alá;+érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!+   Lövellj villámot, és szórd szét az ellenséget;+lődd ki nyilaidat, és kelts zavart közöttük!+   Nyújtsd ki kezedet a magasból! Szabadíts meg és ments ki a tajtékzó vizekből,az idegenek kezéből*,+   akiknek szája hazugságot szól,és jobb kezüket felemelve hamisan esküsznek*.   Ó, Isten, új éneket dalolok neked.+ Tízhúrú hangszer kíséretével zengek dicséreteket* neked, 10  aki győzelemhez segítesz* királyokat,+aki megszabadítod szolgádat, Dávidot a halált okozó kardtól.+ 11  Szabadíts meg és ments ki az idegenek kezéből,akiknek szája hazugságot szól,és jobb kezüket felemelve hamisan esküsznek. 12  Akkor fiaink olyanok lesznek, mint a palánták, melyek gyorsan megnőnek,lányaink pedig olyanok, mint a palotába illő, faragott sarokoszlopok. 13  Raktáraink túlcsordulnak mindenféle terménnyel,nyájaink ezrével, tízezrével gyarapodnak mezőinken. 14  Vemhes marháink nem ellenek idő előtt*, és nem vetélnek el. Senki sem kiált nyomorúságában köztereinken. 15  Boldog nép az, amelynek így van dolga! Boldog nép az, amelynek Istene Jehova!+

Lábjegyzetek

Vagy: „fellegváram”.
Vagy: „hajlítsd meg”.
Vagy: „markából”.
Szó szerint: „és jobbjuk a hazugság jobbja”.
Vagy: „zenélek”.
Vagy: „megmentést adsz”.
Vagy: „nem repednek szét”.