Zsoltárok 144:1–15
Dávidé.
144 Dicsőség Jehovának, az én kősziklámnak+,aki kezemet harcra tanítja,ujjaimat hadakozásra.+
2 Odaadó szeretetem és erődöm ő,biztos menedékem* és megmentőm,pajzsom és menedékhelyem,+aki népeket hódoltat meg előttem+.
3 Ó, Jehova, micsoda az ember, hogy figyelsz rá,a halandó embernek fia, hogy figyelembe veszed őt?+
4 Az ember olyan, mint a lehelet,+napjai, mint a tovatűnő árnyék.+
5 Ó, Jehova, engedd le* egedet, és szállj alá;+érintsd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!+
6 Lövellj villámot, és szórd szét az ellenséget;+lődd ki nyilaidat, és kelts zavart közöttük!+
7 Nyújtsd ki kezedet a magasból!
Szabadíts meg és ments ki a tajtékzó vizekből,az idegenek kezéből*,+
8 akiknek szája hazugságot szól,és jobb kezüket felemelve hamisan esküsznek*.
9 Ó, Isten, új éneket dalolok neked.+
Tízhúrú hangszer kíséretével zengek dicséreteket* neked,
10 aki győzelemhez segítesz* királyokat,+aki megszabadítod szolgádat, Dávidot a halált okozó kardtól.+
11 Szabadíts meg és ments ki az idegenek kezéből,akiknek szája hazugságot szól,és jobb kezüket felemelve hamisan esküsznek.
12 Akkor fiaink olyanok lesznek, mint a palánták, melyek gyorsan megnőnek,lányaink pedig olyanok, mint a palotába illő, faragott sarokoszlopok.
13 Raktáraink túlcsordulnak mindenféle terménnyel,nyájaink ezrével, tízezrével gyarapodnak mezőinken.
14 Vemhes marháink nem ellenek idő előtt*, és nem vetélnek el.
Senki sem kiált nyomorúságában köztereinken.
15 Boldog nép az, amelynek így van dolga!
Boldog nép az, amelynek Istene Jehova!+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „fellegváram”.
^ Vagy: „hajlítsd meg”.
^ Vagy: „markából”.
^ Szó szerint: „és jobbjuk a hazugság jobbja”.
^ Vagy: „zenélek”.
^ Vagy: „megmentést adsz”.
^ Vagy: „nem repednek szét”.
