Zsoltárok 32:1–11
Dávidé. Maszkil.*
32 Boldog az, akinek Isten megbocsátotta a törvényszegését, és eltörölte* a bűnét.+
2 Boldog ember az, akinek Jehova nem ró fel vétket,+és akinek nincsenek álnok gondolatai.
3 Míg hallgattam, csontjaim elsorvadtak, hisz egész álló nap sóhajtoztam.+
4 Mert nemtetszésed éjjel-nappal teherként nehezedett rám.+
Erőm semmivé lett,* mint a víz a tikkasztó nyári forróságban. (Szela.)
5 Bűnömet végül megvallottam neked,nem takargattam vétkemet.+
Ezt mondtam: „Megvallom törvényszegéseimet Jehovának.”+
Te pedig megbocsátottad vétkemet, bűneimet.+ (Szela.)
6 Ezért imádkozik hozzád minden hűséges,+amíg még megtalálható vagy.+
Így a vízáradat nem éri el őt.
7 Rejtekhely vagy nekem,megóvsz a nyomorúságtól.+
Örömkiáltásokkal veszel körül, amikor megszabadítasz.+ (Szela.)
8 „Éleslátást adok neked, és oktatlak, hogy a helyes úton járj.+
Tanácsot adok neked, szemeim rajtad nyugodnak.+
9 Ne legyetek olyanok, mint a ló vagy az öszvér, melyek mit sem értenek.+
Szilajságuk fékezéséhez zabla meg kantár kell,csak akkor jönnek hozzád közel.”
10 Sok a fájdalma a gonosznak,de aki Jehovában bízik, azt ő odaadó szeretettel veszi körül+.
11 Örüljetek annak, amit Jehova tett, és vigadozzatok, ti igazságosak!
Ujjongva kiáltsatok mindnyájan, ti becsületes szívűek!
Lábjegyzetek
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „megbocsátotta”. Szó szerint: „elfedezte”.
^ Vagy: „életnedvem elváltozott”.
