Zsoltárok 69:1–36
A karmesternek: „A liliomok” szerint. Dávidtól.
69 Ments meg engem, ó, Isten, mert a vizek miatt veszélyben van az életem*.+
2 Mély sárba süllyedtem, ahol nincs szilárd talaj.+
Mély vizekbe jutottam,elsodort a sebes áradat.+
3 Kimerültem a kiáltozástól,+torkom is rekedt már.
Szemeim elfáradtak, miközben Istenemre vártam.+
4 Hajszálaimnál is többen vannak,akik ok nélkül gyűlölnek+.
Megsokasodtak álnok ellenségeim*,akik végeznének velem.
Arra kényszerültem, hogy odaadjam, amit el sem loptam.
5 Ó, Isten, te ismered ostobaságomat,nincs rejtve előtted vétkem.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam a benned reménykedők,ó, legfőbb Úr, seregek Jehovája!
Ne aláztassanak meg miattam azok, akik tőled kérnek segítséget,ó, Izrael Istene!
7 Érted szenvedek el gyalázatot,+megaláztatás borítja arcomat+.
8 Idegenné lettem testvéreim előtt,idegenné anyám fiai előtt.+
9 A házad iránt érzett buzgalom izzik bennem,+engem értek* a téged gyalázók gyalázkodásai+.
10 Amikor megaláztam magam*, és böjtöltem,*gyaláztak miatta.
11 Amikor zsákruhát öltöttem,gúny tárgyává* lettem előttük.
12 A városkapuban ülők rólam beszélnek,a részegesek rólam énekelgetnek.
13 De jusson el hozzád imám,amikor elfogadhatónak tartod, ó, Jehova!+
Ó, Isten, nagy szeretetedből* fakadóanválaszolj nekem, és mutasd meg, hogy te hű megmentő vagy+!
14 Szabadíts ki a sárból,ne engedd, hogy elsüllyedjek!
Szabadíts meg gyűlölőimtől,és a mély vizekből!+
15 Ne engedd, hogy elsodorjon a sebes vízáradat,+hogy elnyeljen a mélység,vagy hogy rám zárja száját a kút*+!
16 Válaszolj nekem, ó, Jehova, mert a te odaadó szereteted jó+.
Fordulj felém nagy irgalmad szerint,+
17 és ne rejtsd el arcodat a te szolgád elől+!
Gyorsan válaszolj nekem, mert szorult helyzetben vagyok!+
18 Jöjj közel hozzám, és ments meg,*válts meg engem ellenségeimtől!
19 Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és megaláztatásomat.+
Látod minden ellenségemet.
20 Gyalázat törte meg a szívemet, és gyógyíthatatlan a seb*.
Reméltem, hogy valaki együttérző lesz, de nem volt senki;+vigasztalókat reméltem, de nem találtam egyet sem.+
21 Mérget* adtak ennem,+és amikor szomjas voltam, ecetet adtak innom+.
22 Legyen az asztaluk a kelepcéjükké,és a jólétük csapdává!+
23 Sötétüljön el a szemük, hogy ne lássanak,és add, hogy csípőjük mindig remegjen!
24 Zúdítsd rájuk dühödet*,és érje utol őket izzó haragod!+
25 Legyen pusztává táboruk*,ne legyen lakójuk sátraiknak.+
26 Mert üldözik azt, akit te megvertél,és sorolják azoknak fájdalmait, akiket megsebesítettél.
27 Adjál még több vétket a vétkükhöz,és ne tekintsd őket igazságosnak!
28 Legyenek kitörölve az élők* könyvéből,+és ne jegyezzék fel őket az igazságosak közé.+
29 Én pedig nyomorult vagyok, és szenvedek.+
Megmentő erőd, ó, Isten, az óvjon engem!
30 Dicséreteket énekelek Isten nevének,és magasztalom őt hálaadással.
31 Ez nagyobb örömet szerez Jehovának, mint egy bika,mint egy fiatal bika, melynek szarvai és patái vannak.+
32 Látják majd a szelídek, és ujjonganak.
Nektek, akik Istent szolgáljátok, éledjen újjá szívetek!
33 Mert Jehova odafigyel a szegényekre,+és nem veti meg fogságban levő népét+.
34 Dicsérje őt az ég és a föld,+a tengerek, és minden, ami bennük mozog!
35 Mert Isten megmenti Siont,+és újjáépíti Júda városait.
Lakni fognak ott, és birtokba veszik*.
36 Szolgáinak leszármazottai öröklik azt,+és azok laknak majd ott, akik szeretik a nevét+.
Lábjegyzetek
^ Vagy: „a lelkem”.
^ Vagy: „akik ok nélkül ellenségeim”.
^ Szó szerint: „rám hullottak”.
^ Vagy: „a lelkem”.
^ Esetleg: „amikor sírtam és böjtöltem”.
^ Szó szerint: „példabeszéddé”.
^ Vagy: „nagy odaadó szeretetedből”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „verem”.
^ Vagy: „jöjj közel a lelkemhez, és szerezd vissza”.
^ Vagy: „és a kétségbeesés határán vagyok”.
^ Vagy: „mérgező növényt”.
^ Vagy: „felháborodásodat”.
^ Vagy: „fallal körülvett táboruk”.
^ Vagy: „élet”.
^ Mármint a földet.
