Zsoltárok 78:1–72
Maszkil.* Asáfé.+
78 Figyelj, népem, törvényemre*!
Hallgassatok* szavaimra!
2 Példabeszédet mondok,régi fejtörőket adok elő.+
3 Amiket hallottunk és ismerünk,amiket apáink mondtak el nekünk,+
4 nem rejtjük el fiaik elől.
Elbeszéljük a jövendő nemzedéknek+Jehova dicséretre méltó tetteit és erejét,+a csodálatos dolgokat, melyeket véghez vitt+.
5 Rendelkezést* adott Jákobnak,és törvényről gondoskodott Izraelnek.
Megparancsolta ősapáinknak,hogy ismertessék meg ezeket gyermekeikkel,+
6 és így a következő nemzedék,születendő gyermekeik megismerjék azokat+.
Ők pedig elmondják majd azokat az ő gyermekeiknek.+
7 Akkor ők majd Istenbe vetik bizalmukat,és nem felejtik el Isten cselekedeteit,+hanem megtartják parancsolatait+.
8 Akkor nem lesznek olyanok, mint ősapáik,makacs és lázadó nemzedék,+határozatlan* szívű nemzedék,+mely nem volt hű Istenhez.
9 Az efraimiták felfegyverzett íjászok voltak,de meghátráltak a harc napján.
10 Nem tartották meg Isten szövetségét,+nem akartak engedelmeskedni a törvényének+.
11 Cselekedeteiről is megfeledkeztek,+csodálatos tetteiről, melyeket mutatott nekik.+
12 Bámulatos tetteket vitt véghez ősapáik szeme láttára+Egyiptom földjén, Coán vidékén+.
13 Kettéválasztotta a tengert, hogy átvonulhassanak,szavára úgy álltak a vizek, mint a gátak*.+
14 Nappal felhővel vezette őket,és egész éjjel tűz fényével.+
15 Sziklákat hasított szét a pusztában,és inniuk adott megelégedésig. A víz olyan bőséges volt, akárcsak a mély vizek.+
16 Patakokat fakasztott a kőszirtből,és a vizeket folyók módjára zúdította alá.+
17 De ők továbbra is vétkeztek ellene,lázongtak a legfelségesebb Isten ellen a pusztában.+
18 Próbára tették Istent szívükben,+ennivalót követelve a saját kívánságuk szerint*.
19 Isten ellen beszéltek.
Ezt mondták: „Vajon tud-e Isten a pusztában asztalt teríteni?”+
20 Ő volt az, aki ráütött a sziklára,és vizek fakadtak, meg patakok törtek elő.+
„Vajon tud-e kenyeret is adni,vagy húst a népének?”+
21 Amikor Jehova meghallotta őket, elöntötte a düh.+
Tűz+ lobbant fel Jákob ellen,és haragra gerjedt Izrael ellen.+
22 Mert nem hittek Istenben,+nem bíztak abban, hogy meg tudja menteni őket.
23 Ezért parancsolt a felhős égboltnak odafenn,megnyitotta az ég ajtóit.
24 Mannát hullatott, hogy legyen mit enniük,égi gabonát adott nekik.+
25 A hatalmasok*+ kenyerét ették az emberek,élelmet küldött nekik megelégedésig+.
26 Keleti szelet támasztott az égben,és erejével hajtotta a déli szelet.+
27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por,annyi madarat, mint a tengerparton a homokszemek.
28 Tábora közepére hullatta őket,sátoraihoz körös-körül.
29 Ettek és jóllaktak;megadta nekik, amit kívántak.+
30 De még mielőtt teljesen kielégítették volna sóvárgásukat,és még szájukban volt az étel,
31 Isten haragja fellángolt ellenük.+
Megölte legerősebb embereiket,+leterítette Izrael életerős férfiait.
32 Ennek ellenére újra meg újra vétkeztek,+és nem hittek csodálatos tetteiben+.
33 Ezért véget vetett napjaiknak, mint a párának,+éveik hirtelen rémületben értek véget.
34 Ám valahányszor öldösni kezdte őket, hozzá fordultak,+visszatértek, és keresték Istent.
35 Megemlékeztek róla, hogy Isten az ő kősziklájuk,+és hogy a legfelségesebb Isten a megváltójuk*+.
36 Mégis megpróbálták rászedni őt szájukkal,és nyelvükkel hazudtak neki.
37 Szívük nem volt rendíthetetlen iránta,+és nem voltak hűek szövetségéhez+.
38 De ő irgalmas volt;+megbocsátotta* vétküket, és nem pusztította el őket+.
Sokszor visszatartotta haragját,+és nem engedte, hogy egészen fellángoljon a dühe.
39 Mert emlékezetében tartotta, hogy csupán hús-vér emberek,+olyanok, mint a szél, mely tovaszáll, és vissza nem tér*.
40 Mily sokszor lázongtak ellene a pusztában,+és bántották meg+ a sivatagban!
41 Újra meg újra próbára tették Istent,+fájdalmat* okoztak Izrael szentjének!
42 Nem emlékeztek meg hatalmáról*,a napról, melyen megszabadította* őket az ellenségtől,+
43 hogy hogyan vitte véghez jeleit Egyiptomban,+és csodáit Coán vidékén,
44 és miként változtatta vérré a Nílus csatornáit,+hogy aztán nem ihattak patakjaikból.
45 Bögölyrajokat küldött rájuk, hogy csípéseikkel kínozzák őket,+és békákat, hogy bajt hozzanak rájuk+.
46 A falánk sáskáknak adta termésüket,munkájuk gyümölcsét a sáskarajoknak.+
47 Jégesővel pusztította szőlőjüket,+szikomorfáikat jégveréssel.
48 Teherhordó állataikat kiszolgáltatta a jégesőnek,+háziállataikat a villámcsapásoknak*.
49 Rájuk bocsátotta lángoló haragját,dühöt, felháborodást és nyomorúságot,a csapással sújtó angyalok seregeit.
50 Utat készített haragjának.
A haláltól sem óvta meg őket*,és járványos betegségnek szolgáltatta ki őket*.
51 Végül lesújtott Egyiptom minden elsőszülöttjére,+nemzőképességük első gyümölcsére Hám sátraiban.
52 Aztán kihozta népét, mint a juhokat,+és vezette őket, mint egy nyájat a pusztában.
53 Biztonságban vezette őket,és nem féltek.+
Ellenségeiket elborította a tenger.+
54 Őket pedig elvitte szent területére,+arra a hegyvidékre, amelyet jobbja szerzett+.
55 A nemzeteket kiűzte előlük,+és örökséget mért ki nekik mérőzsinórral+.
Letelepítette Izrael törzseit otthonaikban.+
56 Ám ők újra meg újra próbára tették a legfelségesebb Istent, és fellázadtak ellene.+
Nem figyeltek oda emlékeztetőire.+
57 Elfordultak, és hűtlenek lettek, mint ősapáik.+
Megbízhatatlanok voltak, mint a laza íj.+
58 Bosszantották őt magaslataikkal,+és feldühítették* faragott bálványaikkal+.
59 Isten látta ezt, és haragra gerjedt,+ezért teljesen elvetette Izraelt.
60 Végül elhagyta Siló hajlékát,+a sátrat, ahol az emberek között lakott.+
61 Engedte, hogy fogságba vigyék erejének jelképét,és hogy az ellenség kezére kerüljön ékessége.+
62 Engedte, hogy népét karddal megöljék,+és megharagudott örökségére.
63 Ifjait tűz emésztette meg,szüzeinek nem énekeltek nászdalt*.
64 Papjai kard által estek el,+és özvegyeik nem ejtettek könnyeket+.
65 Akkor Jehova felébredt, mintha aludt volna,+mint a harcos,+ aki sok borivás után ébredezik.
66 Visszaverte ellenségeit,+hosszú időkre megszégyenítette őket.
67 József sátrát elvetette,és nem Efraim törzsét választotta,
68 hanem Júda+ törzsét,Sion hegyét, melyet szeret+.
69 Olyan maradandóvá tette szentélyét, akár az eget,*+mint a földet, melyet örökre megszilárdított+.
70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot,+és elhozta őt a juhakloktól+.
71 A szoptatós anyajuhok őrzése helyettpásztorrá tette őt a népe, Jákob felett,+és öröksége, Izrael felett+.
72 Ő* pedig feddhetetlen szívvel terelgette őket,+és hozzáértéssel vezette őket+.
Lábjegyzetek
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „tanításomra”.
^ Szó szerint: „hajtsátok fületeket”.
^ Vagy: „emlékeztetőt”.
^ Szó szerint: „felkészületlen”.
^ Vagy: „falak”.
^ Vagy: „ennivalót követelve a lelküknek”.
^ Vagy: „az angyalok”.
^ Vagy: „bosszúállójuk”.
^ Szó szerint: „elfedezte”.
^ Esetleg: „és hogy a szellem elszáll, és vissza nem tér”.
^ Vagy: „bánatot”.
^ Szó szerint: „kezéről”.
^ Szó szerint: „megváltotta”.
^ Esetleg: „az égető láznak”.
^ Vagy: „lelküket”.
^ Szó szerint: „életüket”.
^ Vagy: „féltékenységre ingerelték”.
^ Szó szerint: „szüzeit nem dicsérték”.
^ Szó szerint: „megépítette szentélyét, akár a magasságokat”.
^ Vagyis Dávid.
