Zsoltárok 81:1–16

  • Felszólítás az engedelmességre

    • Ne imádjanak idegen isteneket (9.)

    • „Bárcsak hallgatna rám népem” (13.)

A karmesternek: a gittitre*. Asáftól.+ 81  Kiáltsatok örömmel Istenhez, a mi erőnkhöz+! Kiáltsatok diadalmasan Jákob Istenéhez!   Kezdődjön a zene, vegyétek elő a tamburint,a kellemes hangú hárfát meg a húros hangszert!   Fújjátok a kürtöt újhold idején,+holdtöltekor, ünnepünk napján+.   Mert rendelkezés ez Izrael számára,döntés Jákob Istenétől.+   Emlékeztetőül adta ezt Józsefnek,+amikor kivonult Egyiptom földje ellen+. Olyan hangot* hallottam, amelyet nem ismertem:   „Levettem a terhet válláról,+kezei megszabadultak a kosártól.   Nyomorúságodban kiáltottál, és én megszabadítottalak,+feleltem neked a zivatarfelhőből*+. Próbára tettelek Meriba* vizeinél.+ (Szela.)   Figyelj, népem, én pedig tanúskodom ellened. Ó, Izrael, bárcsak hallgatnál rám!+   Nem lenne nálad idegen isten,és nem hajolnál meg idegen föld istene előtt.+ 10  Én, Jehova, vagyok a te Istened,aki kihozott téged Egyiptom földjéről.+ Nyisd nagyra szádat, és én megtöltöm.+ 11  De népem nem hallgatott szavamra,Izrael nem akart engedelmeskedni nekem.+ 12  Hagytam hát, hadd kövessék makacs szívüket. Ők meg azt tették, amit jónak láttak.*+ 13  Bárcsak hallgatna rám népem,+bárcsak útjaimon járna Izrael!+ 14  Ellenségeiket gyorsan legyőzném,ellenfeleiket megbüntetném.+ 15  Jehova gyűlölői hajlongani fognak őelőtte,és pusztulásuk* örökre szól. 16  Téged* viszont a legjobb búzával* fog táplálni,+és kősziklából származó mézzel elégít meg.+

Lábjegyzetek

Vagy: „nyelvet”.
Jel.: ’veszekedés’.
Szó szerint: „a mennydörgés rejtekében”.
Szó szerint: „Ők meg a maguk tanácsa szerint jártak.”
Szó szerint: „idejük”.
Szó szerint: „őt”, vagyis Isten népét.
Szó szerint: „a búza zsíros részével”.