Zsoltárok 95:1–11

  • Az igaz imádat és az engedelmesség kéz a kézben jár

    • „Bárcsak figyelnétek ma az ő hangjára” (7.)

    • „Ne makacsoljátok meg magatokat” (8.)

    • „Nem fognak megpihenni a pihenőnapomon” (11.)

95  Gyertek, kiáltsunk örömmel Jehovához! Diadalmasan kiáltsunk megmentő kősziklánkhoz!+   Járuljunk színe elé hálaadással,+énekeljünk, és kiáltsunk hozzá diadalmasan!   Mert Jehova nagy Isten,és nagy király ő minden isten felett.+   Az ő hatalmában vannak a föld mélységei,a hegycsúcsok is az övéi.+   Övé a tenger, melyet alkotott,+a szárazföldet is az ő kezei formálták.+   Gyertek, imádjuk őt, és hajoljunk meg,térdeljünk le Jehova, a mi alkotónk előtt!+   Mert ő a mi Istenünk,mi pedig legelőjének népe vagyunk,és juhai*, akikkel törődik.+ Bárcsak figyelnétek ma az ő hangjára:+   „Ne makacsoljátok meg magatokat, mint Meribánál*,+mint Massa* napján a pusztában,+   amikor ősapáitok próbára tettek engem;+próbára tettek, noha látták tetteimet.+ 10  Negyven évig undorodtam attól a nemzedéktől, és ezt mondtam: »Olyan nép ez, mely újra és újra eltért tőlem szívében;nem követték útjaimat.« 11  Így hát megesküdtem haragomban: »Nem fognak megpihenni a pihenőnapomon*+

Lábjegyzetek

Szó szerint: „kezének juhai”.
Jel.: ’veszekedés’.
Jel.: ’próba’; ’próbatétel’.
Vagy: „bemenni a nyugalmamba”.