Eszter 8:1–17
8 Azon a napon Ahasvérus király Eszter királynénak adta Hámánnak+, a zsidók ellenségének+ javait. Márdokeus pedig bejött a király elé, mert Eszter elmondta, hogy milyen rokonságban áll vele+.
2 A király ekkor lehúzta a pecsétgyűrűjét+, amelyet Hámántól vett el, és Márdokeusnak adta. Eszter pedig Márdokeusra bízta Hámán javait.+
3 Azután Eszter ismét beszélt a királlyal. A lábai elé borult, sírt, és könyörgött neki, hogy tegye jóvá az agágita Hámán által okozott kárt, és hiúsítsa meg a zsidók elleni cselszövését+.
4 A király akkor kinyújtotta az aranyjogart Eszter felé.+ Eszter erre fölkelt, és megállt a király előtt.
5 Majd ezt mondta: „Ha jónak látja a király, ha elnyertem a jóindulatát, és ha helyénvalónak látja a király, én pedig kedves vagyok neki, akkor írjanak egy rendeletet arról, hogy hatálytalanítják az okiratokat,+ melyeket a cselszövő Hámán, az agágita+ Hammedáta fia azért írt, hogy elpusztítsa a zsidókat a király összes tartományában.
6 Hisz hogyan viselhetném el, hogy látom a népemet érő csapást, és hogyan viselhetném el, hogy végig kell néznem rokonaim halálát?”
7 Ahasvérus király ezért ezt mondta Eszter királynénak és a zsidó Márdokeusnak: „Hámán javait Eszternek adtam,+ Hámánt pedig oszlopra akasztattam,+ amiért azt tervezte, hogy elpusztítja* a zsidókat.
8 Ti pedig a király nevében írjátok le, amit a zsidók érdekében jónak láttok, és pecsételjétek le a király pecsétgyűrűjével. Mert nem lehet visszavonni azt a rendeletet, amelyet a király nevében írtak, és amelyet a király pecsétgyűrűjével pecsételtek le.+”
9 Hívatták hát a király titkárait a 3., vagyis sziván* hónap 23. napján, és leírták mindazt, amit Márdokeus parancsolt a zsidóknak, valamint a satrapáknak*+, kormányzóknak és fejedelmeknek a tartományokban,+ Indiától Etiópiáig 127 tartományban, minden egyes tartománynak a saját írása* szerint, és minden népnek a saját nyelvén, a zsidóknak is a saját írásuk* szerint és a saját nyelvükön.
10 Márdokeus Ahasvérus király nevében írt, és a király pecsétgyűrűjével+ pecsételte le az okiratokat, melyeket aztán lovas futárokkal küldött szét, akik a király szolgálatára tenyésztett, gyors postalovakon vágtattak.
11 Ezekben az okiratokban a király megengedte a zsidóknak, hogy minden városban egybegyűljenek, és megvédjék magukat*, valamint hogy megsemmisítsék, megöljék és elpusztítsák bármelyik népnek és tartománynak a seregét, amely megtámadja őket – az asszonyokat és a gyermekeket is beleértve –, és hogy elvegyék a javaikat.+
12 Ennek Ahasvérus király minden tartományában egyetlen napon kellett megtörténnie, a 12., vagyis adár* hónap 13. napján+.
13 Az okirat szövegét* törvényként kellett kiadni minden tartományban. Ki kellett hirdetni minden népnek, hogy a zsidók készen álljanak arra a napra, és bosszút álljanak ellenségeiken+.
14 A király szolgálatára használt postalovakon vágtató futárok késedelem nélkül, gyorsan mentek ki a király parancsára. A törvényt egyébként Susán*+ fellegvárában* hozták.
15 Márdokeus kék és fehér királyi öltözetben, finom szövésű gyapjúból készült, bíborszínű köntösben és nagy aranykoronával ment ki a királytól.+ Susán* városa pedig örömkiáltásban tört ki.
16 A zsidók megszabadultak.* Örültek, ujjongtak, és kivívták mások tiszteletét.
17 Minden tartományban és minden városban, ahová a király rendelete és törvénye eljutott, a zsidók örültek és ujjongtak, lakomát tartottak, és ünnepeltek. Az ország népei közül pedig sokan zsidónak vallották magukat,+ mert félni kezdtek a zsidóktól.
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „amiért kinyújtotta a kezét ellenük”.
^ Vagy: „írásrendszerük”.
^ Vagy: „írásrendszere”.
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Lásd: B15-ös függ.
^ Vagy: „a lelküket”.
^ Lásd: B15-ös függ.
^ Vagy: „másolatát”.
^ Vagy: „Szúza”.
^ Vagy: „palotájában”; „erődjében”.
^ Vagy: „Szúza”.
^ Vagy: „Fény virradt a zsidókra.”
