Amikor az Egészségügyi Világszervezet 2020 márciusában világjárványnak nyilvánította a Covid–19-et, sokan nem gondolták volna, hogy a vírus még egy évvel később is éreztetni fogja a hatását az egész világon. Milliókat, köztük sok Jehova Tanúját is megviselt fizikailag, érzelmileg és anyagilag ez a pandémia. Hogyan szerveztek Jehova Tanúi segélyakciókat ez alatt az időszak alatt?

 A Covid–19 miatt az egész világon több mint 950 katasztrófasegély-bizottságot hozott létre a koordinátorok bizottsága, mely Jehova Tanúi vezetőtestületének a felvigyázása alatt áll. Ezek bizonyos esetekben megszervezték, hogy a Tanúk helyileg kapjanak segítséget, míg más esetekben a rászoruló Tanúk a kormány által biztosított segélyekből részesültek. A segélybizottságok ezenkívül nagyszabású segélyakciókat is szerveztek.

 Vegyük például Paraguayt. Egy újságban megjelent cikk szerint a pandémia következtében kialakult gazdasági helyzet miatt „sok paraguayinak nincs elegendő ennivalója”. Viszont a paraguayi segélybizottság már elkezdett kiosztani két hétre elegendő csomagokat, melyekben élelem, takarító- és tisztálkodószerek vannak négytagú családok számára. Egy-egy ilyen csomag értéke kb. 30 USA-dollár (kb. 8500 forint).

 Hogyan védik meg magukat és másokat a segélyakcióban részt vevő munkások a Covid–19-től? Maszkot viselnek, és ügyelnek a távolságtartásra. Továbbá megbizonyosodnak arról, hogy azok a cégek, melyektől beszerzik az élelmiszereket, betartják-e a szigorú higiéniai és biztonsági előírásokat. Például meggyőződnek arról, hogy azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a csomagokkal, előírják-e, hogy védőfelszerelést viseljenek; hogy a gépjárműveket tisztán tartsák és lefertőtlenítsék; illetve hogy a csomagokat fertőtlenített felületeken tárolják. Végül pedig a kiszállító személy megfelelő távolságot tart a testvérektől, akik átveszik a csomagokat.

 2021 januárjában a koordinátorok bizottsága jóváhagyott egy több mint 25 millió USA-dolláros keretet (kb. 7,1 milliárd forint) a Covid–19-cel kapcsolatos segélyakciókra. A fiókhivatalok és a segélybizottságok jól gazdálkodnak ezzel a pénzösszeggel, és mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobb árakat alkudják ki. Chilében például a segélyakciót szervező testvérek 750 kilogramm lencsét szerettek volna vásárolni. Ám a lencse ára mindössze egy hónap alatt a duplájára emelkedett! Elfogadták a magasabb árat, de két órával később az eladó értesítette őket, hogy egy másik vásárló visszaküldte a megrendelését. Ezért a magasabb ár helyett az eladó az egy hónappal korábbi áron adta el a testvéreknek a visszaküldött lencsét.

 Viszont amikor a testvérek elmentek, hogy elhozzák a lencsét, az eladó megpróbálta lemondani az üzletet, azzal vádolva őket, hogy más szervezetekhez hasonlóan ők is igazságtalanul osztják szét az élelmet. Az egyik testvér mondott magában egy rövid imát, majd elmondta az eladónak, hogy ők már felmérték, hogy minden egyes gyülekezetben pontosan ki szorul rá a segítségre. A testvérek azt is elmagyarázták neki, hogy mivel eltérő kultúrájú és hátterű személyek fogják megkapni a segélycsomagokat, ezért mindegyikbe olyan termékeket tettek, melyek a leghasznosabbak lesznek az adott családnak. Továbbá biztosították az eladót, hogy minden adomány, melyet Jehova Tanúi kapnak, és minden munka, melyet végeznek, önkéntes. A férfi ettől le volt nyűgözve, és nemcsak, hogy beleegyezett az alacsonyabb árba, de a testvérek következő lencserendeléséhez hozzátett még 400 kilogrammot adományként.

 Lusu, egy idős, özvegy testvérnő Libériában, öt családtagjával él egy fedél alatt. Miután megreggeliztek, és megbeszélték a napiszöveget, a hétéves unokája szóvá tette, hogy nincsen több étel a házban. Ezt kérdezte: „Mit fogunk enni?” Lusu megnyugtatta, hogy már imádkozott Jehovához segítségért, és biztos benne, hogy gondoskodni fog róluk. Lusut még aznap délután felhívták a gyülekezeti vének, és elmondták neki, hogy ő is kaphat élelmiszersegélyt. Ezt meséli: „Az unokám azt mondja, hogy most már tudja, hogy Jehova meghallgatja az imákat, és válaszol rájuk, mivel az enyémre is válaszolt.”

 A Kongói Demokratikus Köztársaságban egy asszony egy Tanú-család mellett lakik. Miután látta, hogy a család élelmiszert kap a hittestvéreitől, ezt mondta: „A járvány után mi is Jehova Tanúi leszünk, mert ők törődnek a testvéreikkel ez alatt a nehéz időszak alatt.” A férje ezt kérdezte tőle: „Csak azért akarsz Jehova Tanúja lenni, hogy kapj egy zsák rizst?” Ő ezt válaszolta: „Természetesen nem! De ez a zsák rizs azt bizonyítja, hogy ők őszintén szeretik egymást.”

 Jehova Tanúi a nagylelkű adományaitoknak köszönhetően gyorsan tudnak reagálni a testvérek szükségleteire a pandémia idején. Nagyon köszönjük az adományaitokat, melyeket a donate.pr418.com honlapon feltüntetett módokon küldtök.