Megfigyelted, hogy sok egyház inkább a pénzszerzéssel van elfoglalva, mint azzal, hogy segítsen a híveinek közeledni Istenhez? Különféle szolgáltatásokat és termékeket hirdetnek és kínálnak. Sok egyházi vezető nagyon magas fizetést kap, és luxuskörülmények között él. Nézzünk néhány példát!

•   Egy vizsgálat szerint egy katolikus püspök 13 éven át közel 150-szer utazott magánrepülőn, és mintegy 200-szor limuzinnal az egyház pénzéből. Ezenkívül több mint 4 millió dollárt költött a rezidenciája felújítására.

•   Egy afrikai egyházi vezető több tízezres tömeg előtt tart prédikációkat. Az egyháza különböző termékeket értékesít, a „gyógyító olajtól” kezdve az arcképével ellátott törölközőkig és pólókig. Míg a legtöbb híve nagyon szegény, ő hihetetlenül gazdag.

•   Kínában a négy, szent buddhista hegy közül kettő nyilvánosan bejegyzett cég. A híres Saolin templom számos céget működtet, a vezető szerzetesét pedig sokan „vezérigazgatónak” hívják.

•   Amerikában egyre több cég szerződtet spirituális tanácsadókat, akik különféle lelki foglalkozásokat tartanak a dolgozóknak.

 Mi a véleményed azokról a vallásokról, amelyek aktívan részt vesznek az üzleti életben? Szerinted Isten mit gondol azokról, akik hasznot húznak a vallásból?

 Isten ezt mélységesen elítéli. A Biblia szerint Istent felháborította, hogy az ókori népében a papok, akik állítólag őt képviselték, fizetségért oktattak (Mikeás 3:11). Azt is helytelenítette, hogy a templomnál a kapzsi kereskedők kizsákmányolták az embereket, és rablók barlangjává tették a házát (Jeremiás 7:11).

 Istenhez hasonlóan Jézust is felháborította, hogy sokan hasznot akartak húzni az imádatból. Akkoriban a vallási vezetők megengedték a kereskedőknek, hogy a jeruzsálemi templom területén áruljanak, és cserébe részesedtek a haszonból. Ezek a kapzsi kereskedők kihasználták azokat az embereket, akik a templomba jöttek imádatot bemutatni. Jézus bátran kiűzte őket a templom területéről, és ezt mondta: „Ne tegyétek az én Atyám házát kereskedés házává!” (János 2:14–16).

 Jézus szolgálata is jól mutatja, hogy ő ugyanúgy gondolkodott, mint az Atyja (János 8:28, 29). Nem pénzért tanította az embereket Istenről. Számtalan csodát tett, enni adott az éhezőknek, meggyógyította a betegeket, halottakat támasztott fel, de egyik csodáért sem kért fizetséget. Sosem akart meggazdagodni, még saját háza sem volt (Lukács 9:58).

 Jézus azt tanította a követőinek, hogy sose kérjenek pénzt a vallásos tevékenységükért. Ezt mondta: „Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!” (Máté 10:8). Jézus követői, akik később keresztényekként váltak ismertté, engedelmeskedtek Jézus utasításának. Nézzünk néhány példát!

•   Péter apostolnak, aki elkísérte Jézust a szolgálata során, egy Simon nevű férfi pénzt ajánlott egy hatalommal járó tisztségért cserébe. Péter habozás nélkül visszautasította az ajánlatot, és határozottan ezt mondta: „Vesszen el az ezüstöd veled együtt, mivel azt gondoltad, hogy pénzen megveheted Isten ajándékát!” (Cselekedetek 8:18–20).

•   Pál apostol sok helyre elutazott, hogy hirdesse és tanítsa Isten szavát. Nagyon sokat tett a gyülekezetekért, de ebből sosem húzott hasznot. Ő és a társai „nem [házaltak] Isten szavával, mint sokan” (2Korintusz 2:17). Épp ellenkezőleg! Ezt írta: „Éjjel-nappal dolgoztunk, amikor Isten jó hírét hirdettük nektek, hogy egyikőtökre se rakjunk költséges terhet” (1Tesszalonika 2:9).

 Természetesen az első századi keresztényeknek is szükségük volt pénzre a munkájukhoz, hiszen sokfelé hirdették a jó hírt, és segítséget nyújtottak a rászorulóknak. De a szolgálataikért sohasem kértek pénzt. Aki szerette volna támogatni a munkájukat, a következő módon tehette meg:

•   2Korintusz 8:12: „A szívből fakadó adományok azok, amelyek igazán elfogadhatóak Istennek, mivel Isten azt akarja, hogy az ember azt adja, amit tud, és ne azt, amit nem tud.”

   Más szóval: Az adományozó indítéka a fontos, nem pedig az, hogy mennyit ad.

•   2Korintusz 9:7: „Mindenki tegyen úgy, ahogy elhatározta a szívében, ne kelletlenül vagy kényszerből, mert Isten a vidám adakozót szereti.”

   Más szóval: Isten nem szeretné, hogy bárki is kényszerből adjon. Annak örül, ha valaki szívből adakozik.

 A Biblia egyértelművé teszi, hogy Isten előtt nem minden vallás és imádati forma elfogadható (Máté 7:21–23). Egy jelentőségteljes bibliai prófécia egy prostituálthoz hasonlítja a hamis vallásokat, mert pénzért és más előnyökért szövetkeznek a kormányzatokkal, és kihasználják az embereket (Jelenések 17:1–3; 18:3). A prófécia arra is rámutat, hogy Isten hamarosan végrehajtja az ítéletét az összes hamis valláson (Jelenések 17:15–17; 18:7).

 Isten nem akarja, hogy a hamis vallások félrevezessék az embereket, és eltávolítsák őket tőle (Máté 24:11, 12). Ezért minden tiszta szívű embert arra kér, hogy tudja meg, hogyan imádhatja őt elfogadhatóan, és hagyja el a hamis vallást (2Korintusz 6:16, 17).