GYAKRAN HALLANI, HOGY A BOLDOGSÁG ÉS A SIKER FOKMÉRŐJE A PÉNZ ÉS A GAZDAGSÁG. Így aztán emberek milliói szinte éjjel-nappal dolgoznak, csak hogy több pénzt keressenek. Vajon a pénz és az anyagi javak igazán boldoggá tesznek? Mit mutatnak a tények?

Egy folyóirat, mely a boldogsággal foglalkozik, azt írta, hogy ha ki tudjuk elégíteni az alapvető szükségleteinket, vagyis van élelmünk, ruhánk, és van hol laknunk, akkor a pénz már nem tesz sokkal boldogabbá (Journal of Happiness Studies). Valójában nem a pénzzel van gond. „A pénz utáni hajsza tesz boldogtalanná” – írta egy pszichológiai folyóirat (Monitor on Psychology). Ez a kijelentés összhangban van azzal, amit a Biblia már 2000 évvel ezelőtt leírt: „a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak a gyökere, és néhányan, mivel a pénzt szerették. . . mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat” (1Timóteusz 6:9, 10). Mik lehetnek ezek a fájdalmas következmények?

AGGODALMAK ÉS ÁLMATLAN ÉJSZAKÁK A VAGYON MEGÓVÁSA MIATT. „Édes az álma annak, aki szolgál, akár keveset eszik, akár sokat, a gazdag viszont nem tud aludni, mert sok mindene van” (Prédikátor 5:12).

CSALÓDOTTSÁG, MIVEL A BOLDOGSÁG UTÁNI VÁGY BETELJESÜLETLEN MARAD. A kiábrándultságnak az az oka, hogy a pénz utáni sóvárgás kielégíthetetlen vágy. „Aki szereti az ezüstöt, nem elégszik meg az ezüsttel, aki pedig a vagyont szereti, nem elégszik meg a jövedelemmel” (Prédikátor 5:10). Ráadásul, ha valaki gazdag akar lenni, képes feláldozni érte olyan fontos dolgokat, melyek boldogabbá tehetnék őt. Például azt az értékes időt, melyet a családjával és a barátaival tölthetne, vagy Isten imádatára fordíthatna.

REMÉNYVESZTETTSÉG ÉS KESERŰSÉG, HA A PÉNZ VAGY A BEFEKTETÉSEK ÉRTÉKÜKET VESZTIK. „Ne hajszold magad, hogy meggazdagodj. Hagyj fel vele, és légy értelmes. Amint rápillantasz a gazdagságra, már nincs is ott, mert biztosan szárnyra kel, mint a sas, és elszáll” (Példabeszédek 23:4, 5).

MEGELÉGEDETTSÉG. „Semmit sem hoztunk a világba, és ki sem vihetünk semmit. Így hát, ha van ennivalónk és ruházatunk, elégedettek leszünk ezekkel” (1Timóteusz 6:7, 8). Az elégedett emberek nem panaszkodnak, és nem is morgolódnak. A megelégedettség megóvja őket attól, hogy irigykedjenek másokra. Nem akarnak többet annál, mint amit megengedhetnek maguknak, és ezzel megkímélik magukat a szükségtelen aggodalmaktól és stressztől.

NAGYLELKŰSÉG. „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). A nagylelkű emberek boldogabbak, mert örömet szerez nekik, hogy boldoggá tehetnek másokat, még ha mást nem is tudnak adni, csak egy keveset az idejükből vagy az erejükből. Gyakran nagyon értékes kincsekre tesznek szert, melyeket nem lehet pénzen megvásárolni. Ilyen a szeretet, a tisztelet, és az igaz barátok, akik szintén nagylelkűek velük (Lukács 6:38).

HA AZ EMBEREKET FONTOSABBNAK TARTJUK AZ ANYAGI JAVAKNÁL. „Jobb egy tál zöldség ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt bika ott, ahol gyűlölet van” (Példabeszédek 15:17). Mi ebből a tanulság? A szeretetteljes kapcsolatok fontosabbak, mint a gazdagság. És ahogy később még szó lesz róla, a szeretet elengedhetetlen a boldogsághoz.

Sabina, aki Dél-Amerikában él, tapasztalta, hogy milyen értékesek a Bibliában található tanácsok. Miután elhagyta a férje, nagyon nehezen tudott gondoskodni magáról és a két lányáról. Két állása volt, és mindennap hajnali 4-kor kelt. A szoros időbeosztása ellenére Sabina úgy döntött, hogy elkezdi tanulmányozni a Bibliát. Mi lett ennek az eredménye?

Az anyagi helyzete nem sokat változott, de az életfelfogása annál inkább. Például boldoggá teszi, hogy most már ismeri Istent, és a barátja lehet (Máté 5:3). Igaz barátokra talált a hittársai között. És tapasztalja, hogy milyen boldogságot jelent, hogy adhat másoknak azáltal, hogy megosztja velük, amit a Bibliából tanult.

„A bölcsességet igazolják az eredményei” (Máté 11:19, lábjegyzet). Számtalan példa igazolja, hogy valóban boldoggá tesz bennünket, ha megelégedettek és nagylelkűek vagyunk, és ha az embereket fontosabbnak tartjuk az anyagi javaknál.