• A Bibliát sok befolyásos ember próbálta már megsemmisíteni. A középkor folyamán például néhány úgynevezett keresztény országban „egyre erőteljesebben vádolták eretnekséggel vagy szektássággal azokat, akiknek volt köznyelvi Bibliájuk, vagy olvasták őket” (An Introduction to the Medieval Bible). Azok a tudósok, akik lefordították a Bibliát az átlagemberek nyelvére, vagy szorgalmazták a Biblia tanulmányozását, az életüket kockáztatták. És sokukat meg is ölték.

• Noha sokszor támadták a Bibliát, minden idők legelterjedtebb könyve maradt. Egy becslés szerint a teljes Bibliából vagy annak egy részéből összesen ötmilliárd példányt nyomtattak, több mint 2800 nyelven. Nem kelhetnek vele versenyre a filozófiai, tudományos és hasonló könyvek, melyekből talán kevesebbet nyomtattak, és gyorsan idejétmúlttá is váltak.

• A Bibliát sok nyelvre lefordították, és ezek a fordítások sokszor hozzájárultak, hogy az adott nyelv fennmaradjon és fejlődjön. A Luther Márton fordításában megjelent Biblia például nagy hatással volt a német nyelvre. A King James Version első kiadásáról pedig azt mondták, hogy „valószínűleg egyetlen más könyv sem fogja ilyen nagy mértékben befolyásolni” az angol nyelvet.

• A Biblia „óriási hatással volt a nyugati kultúrára, nemcsak a hitre és a vallási életre hatott, hanem a művészetre, irodalomra, törvényekre, politikára és számos más területre is” (The Oxford Encyclopedia of the Books of the Bible).

Ez csupán néhány példa arra, hogy mi teszi egyedülállóvá a Bibliát. De vajon miért olyan népszerű, és miért kockáztatták érte sokan az életüket? Ennek számos oka lehet. Például mert bölcs szavaival erkölcsi útmutatást ad, és segít megismerni Istent. Továbbá rávilágít az emberek szenvedésének és konfliktusainak az okára. Sőt, megtudhatjuk belőle, hogy ezek a gondok meg fognak szűnni, és azt is, hogy hogyan.

Az iskolai oktatás fontos. De az a fajta oktatás, „mely után néhány pluszbetű kerül a neved mellé. . . még nem garantálja, hogy helyes erkölcsi ítélőképességed is lesz” – áll egy kanadai újság vezércikkében (Ottawa Citizen). Sőt, sok magasan képzett ember csal, lop és sikkaszt, köztük üzletemberek és politikusok is. Ez „alapjaiban rengeti meg az emberek bizalmát” – számol be róla egy egész világra kiterjedő tanulmány, melyet az Edelman PR-ügynökség készített.

A Biblia elsősorban erkölcsi oktatásról gondoskodik, és segít megismerni Istent. Megérthetjük belőle „az igazságosságot, a jogos ítéletet és a becsületességet, minden útját annak, ami jó” (Példabeszédek 2:9). Például egy 23 éves férfi, akit nevezzünk Stephennek, börtönben volt Lengyelországban, amikor elkezdte tanulmányozni a Bibliát. Igazán hasznosnak találta a tanácsait. Ezt írta: „Most már értem, mit jelent az, hogy »tiszteld apádat és anyádat«. Azt is megtanultam, hogyan tudok uralkodni az érzéseimen, különösen a haragomon” (Efézus 4:31; 6:2).

Stephen megszívlelte a Példabeszédek 19:11 szavait: „Az ember éleslátása fékezi haragját, és ékességére van, ha szemet huny a törvényszegés felett.” Ha Stephennek most nehézségei támadnak, megpróbálja higgadtan átgondolni a helyzetet, és alkalmazni a Biblia odaillő tanácsát. „Szerintem a Biblia a legjobb útmutató” – mondja.

Mariát, aki Jehova Tanúja, nyilvánosan sértegetett egy előítéletektől fűtött nő, és ezzel nagy felbolydulást keltett. De Maria nem vágott vissza, inkább nyugodtan továbbsétált. A másik nő idővel szégyellni kezdte magát, ezért megkereste a Tanúkat. Egy hónappal később, amikor újra találkozott Mariával, átölelte, és bocsánatot kért tőle. Helyesen arra a következtetésre jutott,  hogy Maria szelídsége és önuralma a hitnézeteinek köszönhető. Mihez vezetett mindez? A korábbi előítéletei ellenére ez a nő és még öt családtagja elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival.

„A bölcsességet az eredményei igazolják” – mondta Jézus (Máté 11:19, ÚEF). Nagyon sok bizonyíték szól amellett, hogy a Biblia tanácsai beválnak. A legjobbat hozzák ki belőlünk. „Bölccsé [teszik] a tapasztalatlant”, „megvidámítják a szívet”, valamint „fölragyog [tőlük] a szem”, vagyis tisztán láthatjuk, mi helyes erkölcsileg, és így Istennel is jó kapcsolatot ápolhatunk (Zsoltárok 19:7, 8).

Ha járvány tör ki, a kutatók megpróbálják kideríteni, mi váltotta ki. Ugyanígy az emberi szenvedés és viszály „járványánál” is meg kell keresnünk, mi áll a háttérben. A Biblia óriási segítségnek bizonyul ebben a kérdésben, hiszen ír az emberi történelem hajnaláról, amikor a gondok kezdődtek.

Mózes első könyvéből megtudhatjuk, hogy a bajok onnan erednek, hogy az első emberek fellázadtak Isten ellen. Úgy döntöttek, saját maguk határozzák meg, mi a jó és mi a rossz, holott erre egyedül a Teremtő jogosult (1Mózes 3:1–7). Sajnos az emberek többsége azóta is megpróbál Istentől függetlenül élni. Milyen eredménnyel? Az emberi történelem nem a szabadságról és boldogságról szól, hanem inkább a viszályokról, elnyomásról, erkölcsi és vallási ellentétekről (Prédikátor 8:9). Igaz a Biblia megállapítása: „Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23). Jó hír, hogy az emberek már nem sokáig kísérletezhetnek azzal, hogy Istentől függetlenül éljenek.

A Bibliából kiderül, hogy Isten szereti azokat, akik tisztelik a hatalmát és az irányadó mértékeit. Ezért nem fogja a végtelenségig tűrni a gonoszságot és az azzal járó szenvedést. A gonoszok „útjuk gyümölcsét eszik majd”, vagyis elszenvedik tetteik következményeit (Példabeszédek 1:30, 31). „A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsoltárok 37:11).

Isten a királysága által valósítja meg azt a célját, hogy a földön béke legyen (Lukács 4:43). Ez a királyság egy világkormányzat, ezáltal juttatja kifejezésre Isten az emberiség feletti jogos uralmát. Jézus a mintaimában ezt mondta a föld és a királyság viszonyáról: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod. . . a földön” (Máté 6:10).

Igen, Isten királyságának az alattvalói Isten elvárásai szerint fognak élni. Elismerik, hogy a Teremtő a jogos uralkodó, nem pedig az emberek. A megvesztegetés, kapzsiság, gazdasági egyenlőtlenség, faji előítélet és a háború mind meg fog szűnni. Szó szerint egy kormányzat, egy erkölcsi mérce lesz, és egyféleképpen fogják imádni Istent (Jelenések 11:15).

Ahhoz, hogy élhessünk az új világban, oktatásra van szükség. „[Istennek] az az akarata, hogy mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére  jusson” – áll az 1Timóteusz 2:3, 4-ben. Az igazság például a Bibliának mindaz a tanítása, melyet a királyság alkotmányának is nevezhetünk, vagyis a törvényei és alapelvei. Példákat találhatunk ezekre Jézus Krisztus hegyi beszédében (Máté 5–7. fejezet). Miközben olvasod ezt a három fejezetet, próbáld magad elé képzelni, milyen lesz az élet, amikor mindenki alkalmazza Jézus bölcs szavait.

Egyáltalán nem kell meglepődnünk azon, hogy a Biblia a legszélesebb körben elterjedt könyv. A tanácsai ékesen bizonyítják, hogy Istentől ihletett. Abból, hogy az egész világon elérhető, jól látszik, hogy Isten azt szeretné, ha mindenféle nemzetiségű és nyelvű ember megismerné őt, és élvezné a királyság jövőbeni áldásait (Cselekedetek 10:34, 35).