Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

A kövérség veszélyei

A londoni The Independent című napilap beszámolójában azt olvashatjuk, hogy „a kövérség járványos méreteket ölt Európában”. Ennek következtében várható, hogy ugrásszerűen fog növekedni a cukorbetegség, szívbetegségek, és egyéb rendellenességek előfordulása. Az olaszországi Milánóban értekezletet tartottak erről, amelyen 26 országból érkezett szakorvos vett részt. Az értekezlethez szólva a Nemzetközi Kövérség Elleni Front elnöke a következőket mondta: „A válság világméretű. Azonnal lépéseket kell tennünk, hogy megfékezzük a lappangó járványt, amely súlyos betegségeket és növekvő egészségügyi kiadásokat von maga után. Egészségügyi katasztrófa fenyeget, ha nem cselekszünk.” A válság minden európai országot érint. Bizonyos helyeken a lakosság 40-50 százaléka veszélyeztetett. Angliában 1980 óta a kövérség aránya a nők között 8 százalékról 20 százalékra, a férfiak között pedig 6 százalékról 17 százalékra emelkedett. Többek között a növekvő jóléttel összefüggő ülő életmódot és zsíros étrendet sorolták az elhízás okai közé. A legnagyobb aggodalmat a túlsúlyos gyermekek nagy száma váltja ki. Jaap Seidell professzor, a Kövérséget Kutató Európai Társaság elnöke a következőket mondta: „több jel arra mutat, hogy a következő nemzedékben egyre többen és egyre fiatalabban válnak túlsúlyossá, kövérré.”

A globalizáció árnyoldala

A The Guardian című brit napilap szerint a gazdaság globalizációja olyan világpiacot teremt, amely sokak elé nagyobb lehetőségeket tár, ezzel együtt azonban nagyobb kockázatokat is rejt magában. A nemzetek egymástól való kölcsönös függése a kialakuló világgazdaságban azt is lehetővé teszi, hogy egy látszólag elszigetelt esemény — mint például a thaiföldi baht leértékelése 1997-ben — világméretű gazdasági pánikot váltson ki. A The Guardian a következőket írja: „A világ leggazdagabb egyötödét kitevő emberek és a legszegényebbek közötti vagyoni megoszlás aránya harminc éve 30:1 volt. 1990-re a szakadék mélyebb lett, aránya elérte a 60:1-et. Ma ez 74:1 . . . Többek között a bűnözők húzzák a legnagyobb hasznot a globalizációból. Kábítószer- és fegyverkereskedéssel, valamint prostitúcióval tudják kihasználni a világméretű piacokat.”

Elkerülhető-e a meghűlés?

A The New York Times szerint a meghűlést nem lehet ugyan teljesen elkerülni, óvintézkedéseket azonban tehetünk. A legfontosabbak a következők: Amennyire csak lehet, kerüljük a tömeget. Lehetőleg ne fogjunk kezet olyan emberekkel, akikről látszik, hogy náthásak. Ezenkívül pedig ne dörgöljük a szemünket vagy az orrunkat, és gyakran mossunk kezet. Ezek az óvintézkedések azért hatékonyak, mert a meghűlés vírusai a kézről gyakran az érzékeny szemhártyákra és orrnyálkahártyákra kerülnek. A vírusok órákon át aktívak maradhatnak a kézen vagy bármely más felületen. A náthás személy pedig fertőző lehet még azelőtt, hogy a betegség tünetei észlelhetők lennének, és még azután is, amikor a tünetek már nem észlelhetők. További óvintézkedés a kiegyensúlyozott étrend, valamint a fokozott elővigyázatosság a gyermekek közelében. Miért? Mivel a gyermekek évente öt-nyolc alkalommal fertőződnek meg a meghűlés vírusával.

Lelki egészség Afrikában

A dél-afrikai The Star című napilap azt írja, hogy „Afrika Szaharától délre eső részének 600 millió lakosa közül 100 millióra tehető azoknak a száma, akik valamilyen lelki rendellenességben szenvednek”. Az Egészségügyi Világszervezet szerint elsősorban a háború és a szegénység hibáztatható ezért a magas számadatért. Egy másik ok pedig az, hogy egyre kevésbé lehet számítani arra a támogatásra, amelyet a nagycsalád nyújt. Michael Olatawura nigériai professzor úgy véli, hogy „ezt a hagyományos afrikai biztonsági hálót” (amelyben a nagycsalád segítséget nyújt a nehéz helyzetekben) kikezdik a nyugati értékek, a kábítószer-fogyasztás és a polgári erőszak. Ehhez járul még, hogy a családtagok messzebbre utaznak munkát keresni. Olatawura professzor ezt mondja: „az afrikai kormányok gazdasági problémái lehetetlenné tették, hogy kellő segítséget nyújtsunk az egészségügy terén.”

Háborús szőnyegek

A The News című mexikóvárosi napilap beszámolója szerint Afganisztánban egy szokatlan művészeti formával fejezik ki a háború borzalmait. Az elmúlt húsz évben az afgán művészek fegyverek képmásait szőtték a híres szőnyegeikbe. A hagyományos madár-, mecset- és virágmotívumok mellett gépfegyverek, kézigránátok és harckocsik mása is megjelenik. Barry O’Connell szőnyegszakértő szerint, noha a motívumok nem mindig azonnal kivehetőek, sok minta „olyan pontos ábrázolás, hogy meg lehet különböztetni egymástól az AK-47-es és az AK-74-es rohamfegyvereket.” Állítólag a szőnyegszövők többsége olyan nőkből áll, akik sokat szenvedtek a háborútól. E különleges szőnyegek készítése finom módja érzelmeik kifejezésének.

Szennyezett eső

A New Scientist című folyóirat azt írja, hogy Európában néhol ihatatlanná vált az esővíz, mert magas arányban tartalmaz oldott növényvédő szereket. Svájci kémikusok megállapították, hogy a zivatar első perceiben vett esőminták gyakran magasabb koncentrációban tartalmaznak növényvédő szereket az Európai Unióban vagy Svájcban elfogadott mértéknél. Ezért a permetezőszerek a felelősek. Ezek a mérgező vegyületek egy hosszú száraz időszak utáni első záporban fordulnak elő a legmagasabb koncentrációban. Svéd kutatók a non-Hodgkin lymphomában (egyfajta rák) szenvedők számának gyors növekedését számos növényvédő szer elterjedt használatával hozták összefüggésbe. Azok a vegyszerek, amelyek a tetőfedő anyagokon megakadályozzák a növényzet fejlődését, szintén szennyezetté teszik a házak faláról lecsorgó esővizet.

Halálesetek földművelés közben

A londoni The Times arról számol be, hogy hetente több mint egy személy hal meg Nagy-Britannia gazdaságaiban. Így a földművelés az egyik legveszélyesebb foglalkozássá vált az országban. 1998-ban a legfiatalabb áldozat, akit egy traktor kerekei zúztak össze, mindössze négyéves volt. Hét másik halálesetet pedig lejtőn felboruló traktorok okoztak. A földművelőket arra intik, hogy jól gondolják át, mielőtt kockázatos feladatba kezdenének; vizsgálják meg a körülményeket, mielőtt traktorral felhajtanának egy emelkedőn. David Mattey, az egészséggel és biztonsággal foglalkozó hivatal mezőgazdasági főellenőre a következőket mondta: „A legtöbb ilyen baleset elkerülhető lett volna, ha az illető megáll egy percre, átgondolja a feladatot, és egy kissé másként végzi el.”

Különös erőforrások

▪ A Sciences et avenir című francia folyóirat arról számol be, hogy az új-kaledóniai Ouvéa-szigeten nincs kőolaj, ezért kókuszolajat használnak áramfejlesztésre. Alain Liennard francia mérnök 18 évet töltött a kókuszolajjal működő motor kifejlesztésével. A motor egy áramfejlesztőt működtet, amely energiával látja el a sótalanító telepet. A sótalanító telep pedig a sziget 235 családját látja el ivóvízzel. Liennard azt állítja, hogy a 165 kilowattos gépe energiatermelésben és üzemanyag-fogyasztásban a dízelmotorokkal vetekedik.

▪ Ugyanakkor az indiai Gudzsarát államban lévő Kalali faluban egy kísérlet során ökröket fogtak be áramfejlesztésre. Az újdelhi Down to Earth című folyóirat azt írja, hogy egy tudós és az unokahúga új ötlettel állt elő. Négy ökör forgat egy tengelyt, amely egy fogaskerekes hajtóműhöz kapcsolódik, az pedig egy kis áramfejlesztőt működtet. Az áramfejlesztőhöz akkumulátorokat csatlakoztattak, ezek pedig egy vízpumpát és egy malmot látnak el energiával. Ez az energia egységenként körülbelül tíz centbe kerül. Ehhez képest a szélmalom által termelt energia egységenként 1 dollár, a napelemek felhasználásával nyert pedig egységenként 24 dollár — olvashatjuk a Down to Earth című folyóiratban. Mivel azonban a falubelieknek az év három hónapjában szükségük van az ökrökre földjeik megmunkálásához, ezért a feltalálók most egy olyan hatékony módszer után kutatnak, amellyel energiát tartalékolhatnának arra az időre, amikor az ökrök távol vannak.

Ésszerű táplálkozás

A lányok 10 és 14 éves koruk között átlagosan 25 centimétert növekszenek, súlyuk pedig 18-22 kilogrammal gyarapodik. A fiúk 12 és 16 éves koruk között körülbelül 30 centimétert nőnek, és súlyuk 22-27 kilogrammal lesz több. Nem ritka, hogy ez alatt a gyors növekedéssel járó időszak alatt a tizenévesek igencsak nyugtalankodnak a súlyuk miatt, és egyre inkább vigyáznak rá. Lynn Roblin diétás orvos a The Toronto Star napilapban ezt írja: „A diétázás, és a táplálékfogyasztás csökkentése egészségtelen és kerülendő.” Roblin úgy véli, hogy ezek a módszerek megvonhatják a szervezettől a tápanyagokat. Emellett, a diétákkal való kísérletezés „rossz étkezési szokásokat alapozhat meg, és súlyos táplálkozási zavarokhoz vezethet”. Szerinte a tizenéveseknek józanabb képet kellene kialakítaniuk a külsejükről. Egészséges testsúlyt kellene elérniük azáltal, hogy „ésszerűen táplálkoznak, tevékeny életmódot élnek, és elégedettek önmagukkal”.