Növekvő igény a vér nélküli orvoslásra és sebészetre

„Mindazoknak, akik vérrel és műtött betegekkel foglalkoznak, gondolniuk kell a vér nélküli sebészetre” (dr. Joachim Boldt, aneszteziológusprofesszor, Ludwigshafen, Németország).

AZ AIDS tragédiája arra kényszeríti a tudósokat és az orvosokat, hogy további lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy biztonságosabb hellyé tegyék a műtőt. Nyilvánvaló, hogy ez szigorúbb vérszűrést tesz szükségessé. De a szakértők azt mondják, hogy még ez a lépés sem teszi száz százalékosan kockázatmentessé a vértranszfúziót. „Miközben a társadalom egyre nagyobb összegeket fordít arra, hogy soha nem tapasztalt mértékben tegye biztonságossá a vérkészletet, úgy véljük, hogy a betegek még mindig igyekeznek elkerülni az allogén [donortól kapott] transzfúziót, egyszerűen azért, mert a vérkészletek sohasem lesznek teljesen biztonságosak” — írja a Transfusion című folyóirat.

 Nem csoda, hogy sok orvos kezd bizalmatlanul tekinteni a vértranszfúzióra. „A vértranszfúzió alapjában véve nem jó, s mi nagyon határozottan igyekszünk, hogy senkinél se kelljen alkalmaznunk” — jelenti ki a San Franciscó-i (Kalifornia) dr. Alex Zapolanski.

Az átlagemberek is tudatára ébrednek a transzfúzió veszélyeinek. Sőt, egy 1996-os közvélemény-kutatás feltárta, hogy a kanadaiak 89 százaléka a másoktól kapott vér helyett az alternatív kezelést részesítené előnyben. „Nem minden beteg utasítja vissza a homológ transzfúziót, mint Jehova Tanúi — mondja a Journal of Vascular Surgery című folyóirat. — A fertőzésnek és az immunrendszer tönkretételének a kockázata azonban egyértelműen azt bizonyítja, hogy minden beteg számára meg kell találnunk az alternatívát.”

Kedvelt eljárás

Örvendetes módon van alternatíva: a vér nélküli orvoslás és sebészet. Sok beteg nem utolsó lehetőségként tekint erre, hanem inkább mint kedvelt eljárásra, s jó okkal. Egy brit sebészkonzulens, Stephen Geoffrey Pollard megjegyzi, hogy a megbetegedési és halálozási arány azok között, akiken vér nélküli sebészeti beavatkozást hajtanak végre, „egyáltalán nem rosszabb, mint azoké a betegeké, akik vért kapnak, és az előbbiek sok esetben megmenekülnek a műtét utáni fertőzésektől és komplikációktól, melyek gyakran a vér használatának tulajdoníthatók”.

Hogyan vette kezdetét a vér nélküli orvosi kezelés? Bizonyos értelemben kicsit furcsa ez a kérdés, mivel a vér nélküli orvoslás valójában már a vér felhasználása előtt is létezett. Az igazat megvallva csak a XX. században fejlesztették a transzfúziós eljárást olyan szintre, hogy a mindennapos gyakorlat részévé válhatott. Az utóbbi évtizedekben azonban néhányan hozzájárultak ahhoz, hogy a vér nélküli sebészet népszerűbbé váljon. Az 1960-as években például a híres sebész, Denton Cooley az elsők között hajtott  végre nyitott szívműtétet vér felhasználása nélkül.

Mivel az 1970-es években több olyan személy megfertőződött hepatitisszel, akinél transzfúziót alkalmaztak, sok orvos kezdett a vér alternatívái után kutatni. Az 1980-as évekre már számos nagy orvosi csapat hajtott végre vér nélküli sebészi beavatkozásokat. Majd amikor kitört az AIDS-járvány, azok a csapatok, melyek készek voltak elfogadni ugyanazokat a technikákat, többször tanácskoztak egymással. Az 1990-es években jó néhány kórház olyan programokat dolgozott ki, melyek vér nélküli kezelési lehetőségeket kínáltak a betegeiknek.

A doktorok most sikeresen alkalmaznak vér nélküli technikákat olyan műtétek során és sürgős eseteknél, melyeknél hagyományosan transzfúzió alkalmazása lett volna szükséges. „Nagy szív-, ér-, nőgyógyászati, szülészeti, ortopédiai és urológiai műtéteket lehet sikeresen elvégezni vér vagy vérkészítmények felhasználása nélkül” — jegyezte meg D. H. W. Wong a Canadian Journal of Anaesthesia című folyóiratban.

A vér nélküli sebészeti beavatkozások egyik előnye, hogy színvonalasabb kezelést tesznek lehetővé. „A sebész szakavatottságának van a legnagyobb szerepe a vérveszteség megakadályozásában” — mondja dr. Benjamin J. Reichstein egy clevelandi (Ohio) sebészeti osztály vezetője. Egy dél-afrikai köztársasági jogi folyóirat azt írja, hogy bizonyos esetekben a vér nélküli sebészi beavatkozás „gyorsabb, tisztább és olcsóbb”. Majd hozzáteszi: „Az biztos, hogy a műtét utáni kezelés sokszor olcsóbb és kevésbé időigényes.” Ez csupán néhány oka annak, hogy miért működnek jelenleg mintegy 180 kórházban világszerte olyan programok, melyek a vér nélküli orvoslásra és sebészetre irányulnak.

A vér és Jehova Tanúi

Jehova Tanúi Biblián alapuló okokból nem  fogadnak el vérátömlesztést. * Ám elfogadják — és határozottan keresik is — a vér használatának orvosi alternatíváit. „Jehova Tanúi szorgalmasan kutatnak a legjobb orvosi kezelés után — mondta dr. Richard K. Spence, amikor az egyik New York-i kórház sebészeti osztályának a vezetője volt. — Csoportként ők a legtájékozottabb betegek, akikkel a sebészek valaha is találkozni fognak.”

Az orvosok számos vér nélküli sebészeti eljárást tökéletesítettek Jehova Tanúin. Vegyük például Denton Cooley szív- és érsebész tapasztalatát. Csapata 27 év leforgása alatt 663 nyitott szívműtétet hajtott végre vér nélkül Jehova Tanúin. Az eredmények egyértelműen tanúsítják, hogy a vér használata nélkül is sikeres szívműtétek végezhetők.

Az igaz, hogy sokan kritizálják Jehova Tanúit amiatt, hogy nem fogadnak el vért. De egy ismertető, melyet a Nagy-Britanniai és Írországi Aneszteziológusok Társasága adott ki, a Tanúk állásfoglalását „az élet iránti tisztelet jelének” nevezi. Valójában a Tanúk megmásíthatatlan álláspontja jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy mindenki számára biztonságosabb orvosi kezelés váljon elérhetővé. „Azok a Jehova Tanúi, akiknek műtétre volt szükségük, utat mutattak, s fejlődésre kényszerítették a norvég egészségügy egy fontos területét” — írja Stein A. Evensen professzor, a Norvég Nemzeti Kórház munkatársa.

Jehova Tanúi egy segíteni kész összekötő szolgálatot hoztak létre, mellyel támogatni szeretnék az orvosokat abban, hogy vér nélküli kezelésről gondoskodhassanak. Jelenleg 1400-nál is több kórházi összekötő bizottság van világszerte. Ezek fel vannak készülve arra, hogy orvosi kiadványokat adjanak a doktoroknak és a kutatóknak az adatbázisukból, melyben több mint 3000, vér nélküli orvoslással és sebészettel foglalkozó cikk van. „A Tanúk által létrehozott kórházi összekötő bizottságok * munkájának köszönhetően ma már nemcsak Jehova Tanúinál, hanem a betegeknél általában is kisebb valószínűséggel alkalmaznak szükségtelenül vértranszfúziót” — jegyzi meg dr. Charles Baron, a Bostoni Jogtudományi Egyetem professzora.

Az orvosi területen már sokaknak hasznára vált az az információ, melyet Jehova Tanúi állítottak össze a vér nélküli orvoslásról és sebészetről. Amikor például az Autotransfusion: Therapeutic Principles and Trends (Saját vér transzfúziója: Gyógyászati alapelvek és irányvonalak) című könyv anyagát állították össze a könyv szerzői, megkérték Jehova Tanúit, hogy közöljenek információt a vértranszfúzió helyettesítésének alternatíváiról. A Tanúk boldogan tettek eleget kérésüknek. A szerzők később hálásan kijelentették: „Ebben a témában még sohasem olvastunk ilyen tömör, teljes listát azokról az eljárásokról, melyekkel el lehet kerülni a homológ vértranszfúziót.”

Az orvostudományban elért fejlődés sokakat arra indított, hogy fontolóra vegyék a vér nélküli orvoslást. Mi lesz a fejlődés következő lépcsőfoka? Luc Montagnier professzor, az AIDS-vírus felfedezője kijelenti: „Minél jobban megértjük ezt a területet, annál világosabb számunkra, hogy eljön majd az a nap, amikor a vértranszfúzió feledésbe merül.” A vér alternatívái addig is életeket mentenek.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/képek a 7. oldalon]

Néhány orvos véleménye

„A vér nélküli sebészet nem csak Jehova Tanúiért van, hanem minden betegért. Úgy gondolom, hogy minden orvosnak foglalkoznia kell vele” (dr. Joachim Boldt aneszteziológusprofesszor, Ludwigshafen, Németország).

„Bár a vértranszfúzió biztonságosabb napjainkban, mint a múltban volt, még mindig veszélyes az immunreakciók, a hepatitis vagy a szexuális úton terjedő betegségek miatt” (dr. Terrence J. Sacchi klinikai docens).

„A legtöbb orvos ösztönösen viselkedik, amikor transzfúzióról van szó: nagy mennyiségben és válogatás nélkül ad vért. Én nem” (dr. Alex Zapolanski, a San Franciscó-i Kardiológiai Intézet szívsebészeti osztályának vezetője).

„Nem tudok olyan hagyományos hasműtétről, melyhez az átlagos betegeknél egyből vért kellene adni” (dr. Johannes Scheele sebészprofesszor, Jena, Németország).

[Képek]

Dr. Joachim Boldt

Dr. Terrence J. Sacchi

[Kiemelt rész/képek a 8–9. oldalon]

Vér nélküli orvoslás és sebészet

Néhány módszer

Folyadékok: Ringer-laktátot, dextránt, hidroxietilkeményítő-oldatot és más oldatokat használnak a vér térfogatának a fenntartására, és a vér mennyiségének kóros csökkenése miatt bekövetkező sokk (hypovolaemia) megakadályozására. Néhány vizsgálat alatt álló folyadék alkalmas az oxigénszállításra.

Gyógyszerek: Génsebészettel előállított fehérjék serkenteni tudják a vörösvérsejtek (eritropoetin), vérlemezkék (interleukin-11) és különféle fehérvérsejtek (GM-CSF, G-CSF) képzését. Más gyógyszerek nagymértékben lecsökkentik a műtét alatti vérveszteséget (aprotinin, antifibrinolizinek), vagy segítenek az akut vérzés mérséklésében (desmopressin).

Biológiai vérzéscsillapítók: Kollagén- és cellulózragasztók közvetlen alkalmazásával megállítható a vérzés. Fibrinragasztókkal és -tömítőkkel elzárhatók a szúrt sebek, illetve befedhetők a nagy területen vérző szövetek.

Vérmentés: A vérmentő készülékek hasznosítják a műtét vagy sérülés során elvesztett vért. A vér megtisztítva, egy zárt körben visszajuttatható a betegbe. Szélsőséges esetekben e rendszer használatával több liter vért lehet hasznosítani.

Sebészeti eszközök: Néhány eszközzel egy időben lehet vágni és elzárni a véredényeket. Más eszközökkel nagy szövetterületeken lehet elállítani a vérzést. Laparoszkópos (optikával ellátott hasüregtükröző eszközök) és minimális behatolást lehetővé tevő eszközökkel a műtétek a nagy vágásokból adódó vérveszteség nélkül végezhetők el.

Sebészeti technikák: A műtét gondos megtervezése — melyhez hozzátartozik a tapasztalt klinikussal való konzultáció — segít a sebészcsapatnak, hogy elkerülje a komplikációkat. Lényeges a vérzés gyors megszüntetése. A huszonnégy óránál további késlekedés jelentősen növelheti a beteg elhalálozásának a valószínűségét. Ha a nagy műtéteket több kisebbre osztják fel, csökken a teljes vérvesztés kockázata.

 [Kiemelt rész/képek a 10. oldalon]

Vér nélküli orvoslás — Új „kezelési irányelv”?

AZ ÉBREDJETEK! a vér nélküli orvoslás és sebészet előnyeiről beszélgetett e terület négy szakemberével.

Azokon a betegeken kívül, akik vallási okokból nem fogadják el a vértranszfúziót, kiket érdekelhet még a vér nélküli orvoslás?

Dr. Spahn: Központunkban rendszerint a rendkívül jól tájékozott betegek kérnek vér nélküli orvosi kezelést.

Dr. Shander: 1998-ban azoknak a betegeknek a száma, akik személyes okokból utasították vissza a vért, meghaladta azokét a betegekét, akik vallási okokból tették ezt.

Dr. Boyd: Itt vannak például a rákos betegek. A tapasztalatok sokszor azt mutatják, hogyha nem kapnak vért, gyorsabban javul az állapotuk, és kisebb valószínűséggel újul ki náluk a betegség.

Dr. Spahn: Gyakran az egyetemi tanárokat és a családjukat kezeljük vér nélkül. Még sebészek is kérik, hogy ne alkalmazzunk náluk transzfúziót! Egy sebész például odajött hozzánk a műtétre váró felesége miatt, és ezt mondta: „Csak egyet intézzen el: a feleségem ne kapjon vért!”

Dr. Shander: Az osztályom aneszteziológusai ezt mondták: „Azok a betegek, akik nem kapnak vért, épp olyan jól vannak, mint a többi beteg, sőt talán még jobban is. Miért van nekünk kétféle kezelési irányelvünk? Ha ez a legjobb kezelési mód, mindenkinél ezt kell alkalmaznunk.” Most már előre tekintünk arra az időre, amikor a vér nélküli orvoslás válik kezelési irányelvvé.

Earnshaw úr: Az igaz, hogy Jehova Tanúinak különösen fontos a vér nélküli sebészet. Mi azonban mindenkit így szeretnénk kezelni.

Drágább vagy olcsóbb a vér nélküli kezelés?

Earnshaw úr: Költségkímélő.

Dr. Shander: A vér nélküli orvoslással 25 százalékkal csökkennek a költségek.

Dr. Boyd: Már csak ezért is alkalmaznunk kell.

Milyen messzire jutott az orvostudomány a vér nélküli orvosi kezelés alkalmazásában?

Dr. Boyd: Szerintem már eddig is nagy előrelépést tettünk, és semmi esetre sem ért véget a fejlődés. Újra meg újra találunk korábban nem ismert, meggyőző érveket arra, hogy miért ne használjunk vért.

[Képek]

Dr. Donat R. Spahn aneszteziológusprofesszor, Zürich

Dr. Aryeh Shander klinikai aneszteziológus docens, Egyesült Államok

Peter Earnshaw úr, FRCS konzulens ortopédsebész, London

Dr. Mark E. Boyd szülész-nőgyógyász professzor, Kanada

[Kiemelt rész a 11. oldalon]

A beteg teendői

▪ Még azelőtt beszélj az orvosoddal a vér nélküli alternatívákról, hogy kezelésre lenne szükséged. Ez különösen fontos a terhes nőknél, a kisgyermekes szülőknél és az időseknél.

▪ Írd le a kívánságaidat, főleg, ha erre a célra beszerezhető jogi nyilatkozat.

▪ Ha az orvosod nem hajlandó téged vér nélkül kezelni, keress olyan orvost, aki eleget tesz a kéréseidnek.

▪ Ha tudod, hogy műtétre lesz szükséged, ne késlekedj utánajárni a kezelésnek, mivel a vér néhány alternatívájának a hatékonyságához idő kell.