Pozsony — Ősi folyami átkelőhelyből modern főváros

AZ ÉBREDJETEK! SZLOVÁKIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

KÉPZELD el, hogy vissza tudsz utazni az időben az 1741-es esztendőbe. A levegőben feszült várakozás érződik. Hallani lehet az ünnepi fanfárokat, amint az emberek tolonganak, hogy a lehető legközelebb kerüljenek ahhoz az utcához, ahol el fog haladni a menet. A parasztok ünneplőiket viselik, a büszke polgárok pedig a legutolsó divat szerint vannak felöltözve a nemesekkel együtt, akik azért jöttek, hogy lássanak valamit, no és persze hogy őket is lássák. Miközben az emberek izgatottan kiabálnak, a királyi küldöttek arany- és ezüstérméket osztogatnak, amelyeken egy fiatal hölgy arcképe látható. Miért van ez a felbolydulás? Mária Terézia, Ausztria főhercegnője tart a város felé, hogy mint Magyarország új királynőjét megkoronázzák.

Jöjjünk most vissza a jelenbe. Hova mennél, ha szeretnéd meglátogatni ezt a fontos koronázási helyszínt? Nem Bécsbe, ahol most sok turista megcsodálja Mária Terézia királyi palotáját, és nem is Budapestre, a mai Magyarország fővárosába. Pozsonyba kellene menned, a Duna partján fekvő, Bécstől mintegy 60 kilométerre keletre lévő városba.

A körülbelül félmillió lakosú Pozsony most a festői szépségű Szlovákia fővárosa. Ha összehasonlítjuk ezt a várost a környező fővárosokkal, Budapesttel, Béccsel és Prágával, akkor úgy tűnik, mintha Pozsony ezeknek a városoknak a kishúguk lenne. De több mint két évszázadon keresztül Magyarország fővárosa volt, és nagy dicsőségnek örvendett, ami csak természetes egy ilyen kiváltságos helyzetben. Tizenegy magyar uralkodót koronáztak meg ebben a városban. De mi tette oly különlegessé ezt a várost?

 Ősi település

Pozsonynak igen kedvező a fekvése: Európa második leghosszabb folyója, a Duna mentén helyezkedik el. A múltban a Duna itt lelassult, sekélyebbé vált, s emiatt természetes átkelőhelyet alakított ki. Az emberek az állataikkal és kordélyaikkal már jóval azelőtt átgázoltak itt a folyón, hogy a partokat hidak kötötték volna össze. Ezért ezen a területen, amely most Pozsonyként ismert, már ősi idők óta forgalmas kereszteződés található. Már i. e. 1500-ban az egyik borostyánkőút ezen a városon haladt át. Ezek az utak fontos kereskedelmi útvonalak voltak, s összekötötték Észak- és Dél-Európát. Később, a gázlón át haladó forgalmat egy erődítmény tartotta ellenőrzése alatt, mely azon a közeli dombon volt, ahol most a pozsonyi vár áll.

Ha vissza tudnál utazni az időben, akkor kikkel találkozhatnál ennél az átkelőhelynél? Ha úgy az i. e. negyedik századba csöppennél, akkor a kelták üdvözölnének, akik ezt a területet tették a kultúrájuk központjává. A domb a helybeli kelta közösség egy fajta fellegváraként szolgált, amely fazekassággal és pénzveréssel foglalkozott.

És ha az időszámításunk elején érkeznél ide? Ha tudnál egy kicsit latinul, akkor biztosan beszédbe elegyednél a helybeliekkel, hiszen a rómaiak birodalmát északon akkoriban a Duna határolta. Ugyanakkor azonban nyugatról érkező germánokkal is találkozhatnál.

Ha időben a középkor tájára tervezed a látogatást, mondjuk a nyolcadik századra, akkor egy etnikai olvasztótégelyben találnád magad. Ekkor már véget ért a később népvándorlásnak nevezett időszak, és a keletről érkező szláv népek kezdtek letelepedni ezen a területen. A magyarok ettől délre alapították meg hazájukat, és Pozsony területére is behatoltak. Valahogyan azonban inkább a szláv befolyás uralkodott itt. Ezt bizonyítja, hogy a terület első igazi várának szláv neve volt. Ez a vár a tizedik században épült, és Brazalauspurc néven volt ismeretes (jelentése: ’Braszlav vára’). A névből arra lehet következtetni, hogy a vár névadója talán egy magas rangú katonatiszt volt. Ebből a névből ered a város szlovák elnevezése, a Bratislava név.

A középkori város

Idővel a most Szlovákiának nevezett ország Magyarország része lett. Egy i. sz. 1211-ből származó történelmi beszámoló Magyarország leginkább megerősített várának nevezi a pozsonyi várat. Harminc évvel később ez a megállapítás igaznak bizonyult, amikor a vár kivédte a tatárok támadásait. A siker eredményeképpen megindult a vár körüli település növekedése, és 1291-ben III. András magyar király teljes jogot adott a településnek, mint szabad városi rangra emelt városnak. Ezzel az ott élő polgároknak jogukban állt megválasztaniuk a saját „polgármesterüket”, átvinni áruikat a Dunán, és ahhoz is joguk volt, hogy szabadon kereskedjenek „szárazon és vízen”. Mivel szőlőtők zöldelltek a város napsütötte lejtőin, a polgároknak joguk volt bort árusítani a saját házukban, és ezt különösen nagy értékeléssel fogadták az emberek.

Később a magyar királyok további kiváltságokat adtak a városnak, mely hozzájárult a város terjeszkedéséhez. 1526-ban kezdődött el az a hosszú időszak,  mely alatt Pozsony Magyarország fővárosa volt (1784-ig töltötte be ezt a szerepet). Ez idő alatt Pozsony etnikai „keveréke” egyre tarkább lett. A javarészt szláv és magyar lakosú várost német és zsidó emberek beözönlése tette még színesebbé. A XVII. században, mikor a török uralom nyugat és észak felé terjeszkedett, sok horvát keresett menedéket Pozsony területén, valamint voltak olyanok is, akik Csehországból menekültek ide a harmincéves háború elől, mely a katolikusok és a protestánsok között dúlt Európa nyugatabbi részén.

Pozsony a XX. században

A XX. század elejére Pozsony többnemzetiségű lett, és többféle kultúra létezett itt. Ha akkoriban szükséged lett volna valamilyen árucikkre, és szeretted volna megkapni, az volt a legbiztosabb módja, ha németül vagy magyarul kéred. A csehek és romák (cigányok), valamint a zsidó közösség is fontos szerepet töltött itt be. Az I. világháború előtt a lakosságnak körülbelül csak 15 százaléka volt szlovák. 1921-re azonban a szlovákok voltak a legtöbben a városban élő sok nemzetiség közül.

Európa fölött hamarosan kezdtek gyülekezni a II. világháború sötét felhői. Ezzel elkezdődött  Pozsony történelmének szomorú időszaka, mely felborította a város etnikai harmóniáját. Először a cseheket lakoltatták ki erőszakkal. Majd a roma és zsidó lakosokat deportálták, és végül több ezren meghaltak a koncentrációs táborokban. A II. világháború befejeztével a német ajkú lakosság nagy részét szintén deportálták. Végül mindegyik etnikai csoportból voltak olyanok, akik visszatértek Pozsonyba, s jelenlétük még mindig színesíti a város légkörét.

Látogatás a mai Pozsonyba

Miért ne csatlakoznál hozzánk, amint rövid sétát teszünk a mai Pozsonyban? Első utunk a csodálatosan újjáépített pozsonyi várba visz. A vár kertjéből jól rálátni a Duna két partján fekvő városra.

A domb alján pontosan a vár alatt elhelyezkedő óvárosban találjuk magunkat — ez Pozsony történelmi központja. Az érdekes, szűk utcácskákban sétálva úgy érezzük, mintha az elmúlt évszázadok levegőjét lélegeznénk be. Csodálattal adózunk a paloták és polgári házak építészeti szépségének. Ha szeretnéd, akkor egy történelmi kávézóba is betérhetünk egy csésze kávéra vagy teára, illetve megkóstolhatjuk Pozsony néhány híres diós vagy mákos süteményét.

Az idelátogatók egész évben nagy élvezettel sétálgatnak az óváros melletti Duna-parton. Innen nem téveszthetik szem elől a modern Pozsony jelképét, az új hidat, valamint a híd ferde pillérének tetején lévő éttermet. A konstrukció azt a benyomást kelti, mintha az étterem a folyó másik partján lévő petržalkai lakóterület fölött lebegne.

Ha úgy érzed, sok építkezés van folyamatban Pozsonyban, akkor nem tévedsz. A nemrégen újjáépített óvárosi részek mellett az impozáns acél- és üvegépítmények gombamód elszaporodtak az 1990-es években, és még több ilyen épületet fognak építeni. A város modern kinézetét ezek a hivatalok, üzletközpontok és bankok adják.

Biztosan szeretnél egy kedves ajándékot ennek a látogatásnak az emlékére. Megállhatunk hát olyan boltoknál, amelyekben kézműves árukat lehet vásárolni, például gyönyörű csipketerítőket vagy népviseleti ruhába öltöztetett babákat. Vagy ha szeretnél, akkor elmehetünk a nyitott, főtéri piacra is, ahol te is éppen úgy vásárolhatsz, mint ahogyan azt a pozsonyi lakosok teszik már évszázadok óta. Talán szeretnél ellátogatni a Watch Tower Societynak az ebben a városban található, szép fiókhivatalába is.

Lehet, hogy egy nap tényleg ellátogatsz Pozsonyba. Ha ezt teszed, kétségtelenül tetszeni fog ez a színes, modern főváros, mely egy ősi folyami átkelőhelyből alakult ki.

[Kép a 15. oldalon]

Mária Terézia

[Forrásjelzés]

North Wind Picture Archives

[Kép a 16–17. oldalon]

Szlovák Nemzeti Színház

[Kép a 17. oldalon]

Az óváros egyik utcája

[Kép a 18. oldalon]

Az új híd és a ferde pillér

[Kép a 18. oldalon]

Jehova Tanúi fiókhivatala és Királyság-terme