Szőrén-szálán eltűnt a szőr

AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRÁLIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

HA EGY férfi naponta öt percet tölt borotválkozással, s 50 évig ezt teszi, akkor kicsivel több mint 63 napot fordít arra az életéből, hogy eltávolítsa a szőrt az arcáról! Hogyan vélekednek a férfiak erről a mindennapos szertartásról?

Ez világosan kiderül néhány férfi megjegyzéséből, akik egy mostanában készült nem hivatalos felmérés során mondták el véleményüket a borotválkozásról: „Nem szeretek borotválkozni.” „Gyűlölök borotválkozni.” „Ezzel is csak kockáztatjuk az életünket.” „Hacsak nem muszáj, nem borotválkozom.” Mégis miért borotválkoznak a férfiak, ha ilyen erőteljes ellenérzésük van az arcszőrzetük eltávolításával kapcsolatban? Ismerjük meg alaposabban a borotválkozás történetét, s akkor talán választ kapunk erre a kérdésre.

A kagylóhéjtól az eldobható borotváig

El tudod képzelni, milyen lehet kagylóhéjjal borotválkozni? És cápafoggal? Vagy esetleg éles kovakővel? Az emberek figyelemre méltó találékonyságról tettek tanúbizonyságot a borotválkozás eszközeinek a megválasztásánál! Az ókori egyiptomi férfiak kis baltafejre emlékeztető vörösréz borotvákat használtak. Majd később, a XVIII. és a XIX. században olyan borotvakéseket gyártottak — főleg Sheffieldben, Angliában —, melyek „torokmetsző” néven váltak ismertté. Ezeknek a gyakran gazdagon díszített borotváknak homorúra köszörült acélpengéjük volt, melyet biztonságosan vissza lehetett hajtani a nyélbe, amikor a borotva használaton kívül volt. Ezekkel az eszközökkel nagyon óvatosan kellett bánni, s ha valaki meg akarta tanulni használatukat, biztos, hogy ezt sok vágás és vér árán tehette meg. A kevésbé ügyeseknek a kezdet minden bizonnyal lehangoló volt. Ám a XX. század enyhülést ígért.

1901-ben egy amerikai férfi, King Camp Gillette szabadalmaztatta az eldobható pengéjű biztonsági borotvát. Elképzelése gyorsan meghódította a világot, s végül különféle típusokat készítettek, például ezüstözött vagy aranyozott nyelű borotvákat. Az utóbbi időben fejlesztették ki többek között a teljes egészében eldobható, a két- vagy hárompengéjű és a hajlékony-, illetve mozgófejű borotvákat.

Nem szabad persze elfelejtkezni a villanyborotváról sem, mely először 1931-ben jelent meg a piacon. Hatékonysága és népszerűsége egyre nő, de azoknak a népes tábora, akik igazán simára akarják borotválni az arcukat, még mindig jobban szereti az éles pengéket.

Hol tetszett, hol pedig nem

Már a kezdet kezdetétől fogva az embereknek hol tetszett a szakáll, hol pedig nem. Az Everyday Life in Ancient Egypt (Hétköznapok az ókori Egyiptomban) című könyv azt írja, hogy az ókori egyiptomiakra „nem az volt jellemző, hogy szőrös lett volna a testük. Büszkék voltak arra, hogy simára van borotválva az arcuk. Jó borotvákat használtak, melyeket tiszta bőrtokban tartottak.” Ez a szokás magyarázatot adhat arra, miért borotválkozott meg a héber rab, József, mielőtt megjelent a fáraó előtt (1Mózes 41:14).

Az asszír nép férfiainak rendkívüli szakálluk volt. Már szinte hiúságszámba ment az a nagy gondosság és figyelem, amelyet a szakállukra fordítottak: gondosan begöndörítették, fonták és eligazgatták azt.

A régen élt izraelita férfiaknak közepes hosszúságú szakálluk volt, melyet borotvával tartottak rendben. Hogyan kell tehát érteni Isten Törvényében azt az izraelitáknak adott parancsot, hogy ’oldalhajfürtjeiket körös-körül rövidre ne nyírják’ vagy hogy a ’szakálluk végét el ne rontsák’? Ez a parancs nem azt jelentette, hogy  nem volt szabad levágniuk a hajukból vagy a szakállukból. Inkább abban akarta megakadályozni az izraelita férfiakat, hogy utánozzák a szomszédos pogány nemzetek szélsőséges vallási szokásait (3Mózes 19:27, NW; Jeremiás 9:25, 26; 25:23; 49:32). *

Az ókori görög társadalomban rendes körülmények között minden férfi szakállt viselt. Ez alól csak az arisztokraták voltak kivételek, akik gyakran simára borotválták az arcukat. Úgy tűnik, hogy Rómában az i. e. II. században vált szokássá a borotválkozás, s több évszázadon át a férfiak mindennap megborotválkoztak.

A Római Birodalom bukása után azonban újra a szakáll lett népszerű, s 1000 éven át, a XVII. század második feléig az is maradt, amikor is ismét a borotválkozás jött divatba. A XVIII. században a férfiak simára borotválták az arcukat. De ezután, a XIX. század közepe és vége felé más szelek kezdtek fújni a divatban. Ezért látható a Watch Tower Society első elnökének, C. T. Russellnek és keresztény hittársának W. E. Van Amburgh-nek a fényképein, hogy mindkét férfi elegáns, gondosan ápolt szakállt visel. Ez a fajta szakáll a kor ízlése szerint méltóságteljes és elfogadott volt. A XX. század elején azonban ismét felkapottá vált a borotválkozás, és a legtöbb országban a mai napig nem veszített a népszerűségéből.

Te is a közé a több millió férfi közé tartozol, akinek a penge nélkülözhetetlen kellék a mindennapos tükör előtti szertartáshoz? Ha igen, akkor nem kétséges, hogy szeretnéd, ha a borotválkozás a lehető legfájdalommentesebb és leghatékonyabb lenne, no és persze mentes a vértől. Ennek érdekében talán szeretnéd fontolóra venni azokat a tanácsokat, melyek a „ Javaslatok a pengével való borotválkozáshoz” című bekeretezett részben találhatók. Valószínűleg e javaslatok közül néhányat már magad is alkalmazol. Akárhogy legyen is, élvezd a tiszta, alapos borotválkozást!

[Lábjegyzet]

 [Kiemelt rész/képek a 23. oldalon]

 Javaslatok a pengével való borotválkozáshoz

A Men’s Hair (Férfiak szőrzete) című könyv a következő tanácsokat adja a borotvapengével való hatékony borotválkozáshoz: *

1. Puhítsd fel a szakálladat és a bajszodat: Igazán csak bő meleg vízzel tudod jól puhává tenni az arcszőrzetedet. Ha lehetséges, zuhanyzás után borotválkozz, mert ilyenkor több víz éri az arcod, s így a szakállad és a bajszod puhábbá válik.

2. Használj borotválkozás előtti szereket: Az összes szappan, hab, krém és zselé lényegében három dologra jó. 1. Beviszi a nedvességet a szőrzetbe; 2. felállítja a szőrzetet; és 3. zsírosabbá teszi a bőrt, hogy a borotva könnyebben csúszhasson rajta. Válaszd a számodra legmegfelelőbb készítményt. Igaz is, próbáltad már a hajkondicionálót? Ezt is arra tervezték, hogy felpuhítsa a szőrzetet (valójában a hajat).

3. Jó borotvával a megfelelő módon borotválkozz: Egy borotva akkor jó, ha éles. Az életlen borotvák megsérthetik a bőrödet. A szőr növekedésének az irányában borotválkozz. Ha a szőr növekedésével ellentétes irányban borotválkozol, az arcod talán simára borotvált lesz, de a vágással a bőr alá kerülhet a szőrszál. Ennek az lesz a következménye, hogy a szőr a környező szövetbe nő bele, s nem hatol át a pórusokon. Néhány forrásmű szerint a férfiak és a nők gondatlan borotválkozási szokásai olyan vírusfertőzéseket idézhetnek elő, melyek szemölcsök kialakulásához vezetnek.

4. Borotválkozás utáni bőrvédelem: Amikor borotválkozol, eltávolítod a bőröd egy mikroszkopikus rétegét, s a bőröd védtelenné válik. Emiatt fontos, hogy tiszta vízzel lemoss az arcbőrödről mindent, ami rajta maradt. Először meleg vizet használj, majd hideget, hogy összehúzódjanak a pórusok, és hogy a nedvesség ott maradjon a bőröd alatt. Ha úgy tetszik, kenhetsz az arcodra borotválkozás utáni hidratáló szert, hogy megvédd és felfrissítsd a bőröd.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 24. oldalon]

Mi a bajusz és a szakáll?

A bajusz és a szakáll olyan szőrzet, amely az arcon nő. Keratinból és a hozzá kapcsolódó fehérjékből áll. A keratin fonalas szerkezetű, kéntartalmú fehérje, melyet az emberi és az állati test termel, s amely a haj, köröm, toll, pata és szarv alapvető építőeleme. A bajusz és a szakáll a test legerősebb és legrugalmasabb szőrzetei közé tartozik. Ugyanolyan nehéz elvágni egy ilyen szőrszálat, mint egy vele megegyező vastagságú rézhuzalt. Egy átlagos férfi arcán 25 000 szőrszál van. Ezek a szálak körülbelül 24 óránként fél millimétert nőnek.

[Forrásjelzés]

Men: A Pictorial Archive from Nineteenth-Century Sources/Dover Publications, Inc.

[Képek a 24. oldalon]

A borotválkozás hol tetszett az embereknek, hol pedig nem

Egyiptomi

Asszíriai

Római

[Forrásjelzés]

Museo Egizio di Torino

Photographs taken by courtesy of the British Museum