Athén híres múltja és kihívással teli jövője

AZ ÉBREDJETEK! GÖRÖGORSZÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

A REPÜLŐGÉP még egy utolsó kanyart tesz, mielőtt landolna az athéni nemzetközi repülőtéren. Két év után visszatértem arra a helyre, amelyet két évtizedig az otthonomnak neveztem. A történelemkönyvekből tudom, hogy az alattam elterülő várost sokan a demokrácia bölcsőjének tekintik.

Földet érve már látom, hogy Görögország híres, életteli fővárosára nemcsak történelme, képzőművészete és műemlékei a jellemzőek, hanem az is, hogy nyüzsög az energikus és derűlátó városlakóktól. Azt is észrevettem, hogy barátságos és mosolygós lakói keményen dolgoznak azon, hogy minden jól menjen a városukban — ez különösen azért van így, mert ez a város lesz a 2004-es olimpiai játékok házigazdája.

Híres múlt

Athén eredete a Krisztus előtti XX. századba nyúlik vissza, nevét pedig Athéné görög istennőről kapta. Itt még mindig azokon az utcákon sétálhatsz, amelyeken Szókratész is járt, abban az iskolában csatangolhatsz, amelyben Arisztotelész tanított, illetve élvezettel nézhetsz meg egy önvizsgálatra ösztönző tragédiát vagy komédiát, amelyet pontosan azon a színpadon adnak elő, ahol Szophoklész és Arisztophanész vitte színre darabjait.

Athén volt az első görög városállamok egyike, és legdicsőségesebb napjai, vagyis az aranykora az i. e. ötödik században volt. Ez idő alatt a demokratikus Athén fontos szerepet játszott abban, hogy a görögök győzelmeket arattak a perzsák fölött, és ekkor vált Görögország irodalmi és művészeti központjává. Több híres építészeti műemléke szintén ekkortájt épült. A legismertebb a hatalmas Parthenon.

Bár az athéniak megmenekültek a perzsa igától, később a földjükhöz közeli, hosszú idő óta ellenségnek számító Spárta heves támadásainak estek áldozatul. Az ezt követő évszázadokban Athén leigázott város volt: egymás után uralkodtak ott a makedónok, a rómaiak, Konstantinápolyból a bizánci császárok, a keresztes háborúkban részt vevő frank hercegek és a törökök. Mikor a görögök 1829-ben elnyerték függetlenségüket, Athén egy kicsiny, csupán néhány ezer lakosú, vidékies jellegű városkává törpült.

 Modern kori valóságok

Athén 1834-ben vált Görögország fővárosává, és azóta is gyors ütemben fejlődik. Most már mintegy 450 négyzetkilométer a kiterjedése az attikai síkságon. Külvárosai mint kiterpesztett ujjak nyúlnak ki a Parnesz, Pentelikon és Hümettosz nevű hegyek lankái felé. A világvárosban több mint négy és félmillió ember él, vagyis Görögország lakosságának közel 45 százaléka. Nagyrészt tervezés és szabályozás nélkül épült fel. Egy becslés szerint a házak több mint egyharmada illegálisan épült, napjainkban pedig Athénnak csak egy kis hányadát nem borítja beton.

Athén modern városrésze zömmel öntött betonból készült dobozok stílusában épült. Úgy látszik, mintha a város guggolna a nap alatt, de itt-ott ősi oszlopok szöknek a magasba, melyeket a gyárakból és a járművekből származó szennyezés szürke réteggel borít be.

Sok modern világvároshoz hasonlóan Athén is szenved a szmogtól. A helybeliek által nefosznak nevezett szmogfelhő csupán néhány méterrel a tévéantennák rengetege felett gomolyog. A szmog olyan gyorsan felemészti az ősi műemlékeket, hogy az archeológusok egyszer azt fontolgatták, hogy üvegburát emelnek az Akropolisz fölé. Nem szokatlan itt, hogy az embereket figyelmeztetik a szennyezettségre. Ha az időjárási viszonyok miatt a szmog az Athént övező hegyekben reked, akkor a nefosz még halálos is lehet az emberekre. Ilyen napokon a magánautókat kitiltják a városközpontból, a gyárak csökkentik a tüzelőanyag-felhasználásukat, az időseknek azt tanácsolják, hogy maradjanak a lakásukban, a többi athéni lakostól pedig azt kérik, hogy hagyja otthon autóját.

Az athéniak a hétvégéken tömegesen elmennek a városból. „Ugorj az autódba — mondja Vaszilisz, egy tapasztalt athéni lakos, amint az  egyik kávézóban élvezettel fogyasztja a mézédes, diós baklavát egy csésze édesítő nélküli feketekávéval. — Csupán néhány óra alatt a hegyekben vagy a tengernél lehetsz.” E megjegyzés azt jelenti, hogy miután beugrottál az autódba, néhány órát a forgalmi dugó kellős közepén fogsz rostokolni, mielőtt kijutnál a városból.

Tisztítás és rendrakás

Athénban a takarítás nem tréfadolog, s ezt meggyőző bizonyítékok támasztják alá. Például a város bevásárlóközpontjának nagy részét lezárták a közúti forgalom elől. Mielőtt lezárták volna ezeket a területeket, a vásárlóutcák voltak a legzsúfoltabb utcák. Az autók átlagosan öt kilométeres óránkénti sebességgel haladtak, ami kényelmes sétatempónak felel meg. Most a végeláthatatlanul hosszú kocsisorokat növénytartókba ültetett fák váltották fel, a sebességváltók recsegésének és a robogók berregésének megszokott háttérzaja helyett pedig madárcsicsergés hallható. A városi élet még azt a hagyományos mediterrán életstílust is veszélyezteti, hogy a munkások délben hazamenjenek egy rövid pihenőre — hiszen e miatt a szokás miatt gyakorlatilag két órával megnőtt a csúcsidő hossza.

Athén polgármester-helyettesének, Nikosz Giatrakosznak az irodáját kimért optimizmus tölti be. Mikor elmondom neki, hogy két kimerítő órába telt, míg eljutottam az irodájáig, együtt érzően bólogat. Majd gyorsan hangsúlyozza: „De ne feledje, a 2004-es olimpiai játékok közelednek. Kötelességünk a város fejlesztése, és ezt meg is fogjuk tenni.” Konsztantinosz Bakurisz, a játékok fő szervezője megjegyzi: „Jól kell [megszerveznünk] a játékokat. A jövőre vonatkozó elképzeléseink még azon túlra is kiterjednek . . . Úgy kell végeznünk a munkákat, hogy az egész biztosan maradandó legyen.”

Mivel Athén lesz a házigazdája a 2004-es olimpiának, példa nélküli tevékenység és fejlesztés indult el itt. Mindenhol gépek ásnak, hogy javítsák az infrastruktúrát, illetve hogy utakat építsenek, valamint elkészítsék a játékok helyszínét. Már majdnem kész a metrórendszer új, 18 kilométeres szakasza. Ha minden a tervek szerint halad, 2001 márciusában fog landolni az első repülőgép Athén új nemzetközi repülőterén — erről a létesítményről azt mondják, hogy Európa legmodernebb repülőtere lesz.

Továbbá 2001-re kész lesz több autópálya is, összesen 72 kilométer hosszú szakaszon. Ezek  ki fogják vezetni a forgalmat Athén központjából, mely a tömegközlekedési eszközökkel való utazást fogja előmozdítani. Ezzel remélhetőleg napi 250 000-rel kevesebb lesz a városközpontban az autók száma, illetve 35 százalékkal fog csökkenni a légköri szennyezés. A Nagy-Athén területén felmerülő szennyvízgondok megoldására irányuló biológiai kezelési program azt ígéri, hogy javulni fog a főváros környékén a tengeri környezet állapota. A legfőbb cél az, hogy néhány éven belül Athén egy új várossá alakuljon, fejlett közlekedési rendszerrel, több zöld területtel és tisztább környezettel.

Athén óvárosa

Jóllehet új, magas irodaházak épülnek, a körutakat és szökőkutakat újjáépítik, elegáns üzletekben lehet vásárolni, és élénk az utcai élet, Athénnak sokak számára mindig is falusi hangulata fog maradni. A város ugyanis nem a fegyelmezettség érzését kelti, hanem a rögtönzöttséget, a rendezettség helyett pedig összevisszaság tapasztalható itt. Athénnak ez a falusi arculata ott található, ahol a házak fedele még mindig zsindelyből van, vasrácsos erkélyeik pedig muskátlikkal vannak tele.

Hogy megtaláljam ezt az Athént, elmegyek a Plaka negyedbe, a legősibb városrészbe, mely nagyon közel van az Akropolisz északi lejtőihez. Itt egy labirintust találok keskeny, lejtős és kanyargós utcácskákkal, megereszkedett házakkal, borokat árusító üzletekkel, kóbor macskákkal és kutyákkal, kávéházakkal és talicskaszerű kiskocsikkal. A terület őrzi a múlt zsivajgó, karneváli hangulatát, és ez vonzza a turistákat. A járdákat szegélyező asztalok némelyikének nem egyforma hosszú a lába, és szokatlanul kis székek vannak mellettük. A pincérek nyitott étlappal próbálják odacsalogatni a vendégeket.

 A motorkerékpárok pöfögése elnyomja a verklisek zenéjét. Az ajándékboltok előtt frissen cserzett bőrből készült retikülök egész sora lóg. Görög isteneket mintázó márvány sakkfigurák hada sorakozik fel csatarendben, a marionettfigurák néptáncot járnak, kerámiából készült szélmalmok forognak. Látható, hogy a városnak ez a szeglete hevesen ellenáll minden olyan kísérletnek, amellyel megpróbálnák modernizálni ezt a területet.

Athén éjszaka — amit látni és hallani lehet

Igen hiányos volna az athéni látogatásunk, ha kimaradna belőle a város kulturális gazdagságából egy ízelítő. Ma este a feleségemmel szeretnék elmenni egy hangversenyre Héródész újjáépített római amfiteátrumába, mely az Akropolisz déli lejtőjén fekszik. Gyalogosan egy csendes, alig kivilágított sétányon lehet feljutni a színházba a fenyőfák sötét árnyai alatt. Az okkersárga kövek megvilágított oldalai kirínak a fák közül, drámai hatást keltve. A felső szintre vettünk jegyeket, így felmegyünk a márványlépcsőkön, majd egy római kapun belépünk az amfiteátrumba.

Néhány másodpercig gyönyörködünk a környezetben: a bársonyfekete égben, a hold szinte teljes korongjában, mely egy pehelyfelhőcske mögül kandikál ki, valamint a díszkivilágításban, mely a meredeken felfelé ívelő, fél kupolára hasonlító belső teret csodálatos helyszínné varázsolja. A fehér márványból készült, körkörösen elhelyezkedő széksorok között több száz ember járkál, hogy megtalálja a helyét. Az emberek ebben a hatalmas, 5000 férőhelyes színházban kicsiknek és távolinak látszanak. A kőből készült ülések még mindig melegek a naptól: ezek ugyanazok a kövek, mint amelyek több ezer éven keresztül visszhangozták a drámákat, zenét, nevetést és tapsot.

A város számos múzeuma közül is látogass el valamelyikbe. A legnevesebb a Nemzeti Régészeti Múzeum, melyben a több évszázados görög művészetről lenyűgöző és részletes áttekintést kaphatsz. Más múzeumokba is érdemes ellátogatni, például a kükladikus és az ókori görög művészet múzeumába, és a Bizánci Múzeumba. 1991-től egy csodálatos, rendkívüli akusztikájú márványépületben, az athéni Mégaron hangversenyteremben egész évben vannak opera-, balett- és klasszikus zenei előadások. Persze görög népzenét is élvezettel hallgathatsz sok hagyományos kávéházban.

Szívesen látott vendég vagy itt!

A híres múltú, modern kori Athénra teherként nehezedik a kihívással teli jövő. Az itt lakók viszont megtanulták, hogyan tudnak a legjobban alkalmazkodni ehhez a városhoz a jókedvükkel, a leleményességükkel és a philotimóval (melynek szó szerinti jelentése: ’önbecsülés iránti szeretet’). A legtöbb, Athénba látogató turista emlékében elbűvölő és gazdag kultúrájú városként marad meg ez a hely.

[Térkép a 13. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Athén

[Kép a 14. oldalon]

Az ősi pogány templom, a Parthenon, melyet „keresztény” templomként és mecsetként is használtak

[Kép a 15. oldalon]

Athénban több mint négy és félmillióan élnek

[Kép a 16. oldalon]

Kávéház a Plakán, Athén legősibb városrészében

[Forrásjelzés]

M. Burgess/H. Armstrong Roberts

[Kép a 17. oldalon]

Néhány ajándékboltnak erkélye van

[Forrásjelzés]

H. Sutton/H. Armstrong Roberts