Figyeljük a világot

Egzotikus hús kapható

Noha Európában nemzetközi törvények tiltják a denevérhús élelemként való felhasználását és kereskedelmi forgalmazását, brit üzletek és éttermek mégis illegálisan árusítják. „Valóban nyugtalanító, hogy védett denevérfajokat ölnek meg és importálnak titokban, arról nem is beszélve, milyen veszélyt jelent a közegészségügyre nézve, hogy az emberek ellenőrizetlen húst esznek” — mondja Richard Barnwell, a Természetvédelmi Világalap munkatársa. Afrika bizonyos részein a gyümölcsevő repülőkutyák régóta fontos élelemforrást jelentenek. Malajziában és Indonéziában pedig a denevérhússal való kereskedés miatt hirtelen megfogyatkozott néhány, a legritkábbak közé tartozó gyümölcsevő repülőkutyafaj egyedeinek a száma. A Seychelle-szigeteken a denevérhúsból készített, curryval fűszerezett húsétel ínyencségnek számít. A londoni The Sunday Times azonban arról számol be, hogy a denevér „nem az egyetlen olyan veszélyeztetett állatfaj, amely iránt nagy a kereslet Európában”. Brüsszelben, Belgium fővárosában, egyes éttermek csimpánzhúst kínálnak.

Babrálsz valamivel?

A kanadai Globe and Mail napilap szerint az átlag lakosság körülbelül 15 százaléka szokott idegesen izegni-mozogni. A kutatók megfigyelték, hogy némelyek „a hajukat tekergetik, dobolnak a lábukkal, vagy rázogatják a lábukat, a körmüket piszkálják vagy ehhez hasonlókat tesznek”. Miért babrálnak valamivel az emberek? Peggy Richter, a torontói Függőségekkel és Mentálhigiénével Foglalkozó Központ pszichiátere úgy véli, hogy ezek a rituális mozgások biztonságérzetet adnak. Paul Kelly, klinikai pszichológus azonban azt mondja, hogy a babrálásnak a feszültség a kiváltó oka, automatikus, nem tudatos reakció, amely önkéntelen lép fel, és segít kilépni egy nyomasztó helyzetből. A szakértők szerint „megtanulhatod megállítani ezt a szokást, végül pedig leszokhatsz róla a helyettesítő terápia segítségével — vagyis, hogy másra összpontosítasz, amikor azon kapod magad, hogy babrálsz valamivel” — közli a Globe.

Kólafüggőség?

Egy tanulmány (Mexican Association of Studies for Consumer Defense) arról számol be, hogy a mexikóiak minden évben átlagosan 160 liter kólát isznak meg fejenként. Évente több pénzt költenek kólára, mint a tíz alapvető élelmiszerre együttvéve. Egyesek azt állítják, hogy az ilyen üdítőitalok nagyarányú fogyasztása a mexikói emberek alultápláltságának egyik alapvető oka. A kóla néhány összetevője gátolhatja a kalcium és a vas felszívódását. A kólafogyasztással kapcsolatos további gondnak tartják még azt is, hogy hajlamosít a vesekő kialakulására, fogszuvasodásra, elhízásra, magas vérnyomásra, álmatlanságra, gyomorfekélyre és szorongásra. A Consumer’s Guide Magazine című folyóirat ezt írja: „Valamikor »kukoricaevő nép« voltunk, most viszont azt lehet mondani, hogy »kólaivó« nép vagyunk.”

„Igazságos háború”?

„A jugoszláviai háború, az »igazságos háború« hagyományos meghatározásának magyarázata alapján, valódi megosztottságot keltett az egyházakon belül” — írja a francia Le Monde című napilap. Az igazságos háború fogalma (jus ad bellum) Ágostonhoz vezethető vissza, aki az ötödik században élt. A Le Monde szerint az ilyen háború „erkölcsi” igazolása, ahogyan azt egy későbbi katolikus filozófus, Aquinói Tamás megfogalmazta, a következőket foglalja magában: Kell egy „jogos ok”; a háború csak a „legvégső megoldás” lehet; a háborúzó félnek „törvényes hatalma” kell hogy legyen, továbbá „a fegyverek használata nem okozhat több kárt és felfordulást, mint a megszüntetendő baj”. Az előbbieket a XVII. században egy további kikötéssel egészítették ki: „esély a sikerre”. Noha a legtöbb egyház ma elutasítja a „szent háború” gondolatát, még mindig vitatkoznak arról, hogy mit lehet „igazságos háborúnak” nevezni.

Brazília szexuálisan aktív fiataljai

Brazíliában „a lányok 33 százaléka és a fiatal férfiak 64 százaléka 14 és 19 éves kora között létesít először nemi kapcsolatot valakivel” — számol be róla az O Estado de S. Paulo. Ezenkívül, csupán tíz év alatt a kétszeresére nőtt azoknak a 15 és 19 éves kor közötti brazil lányoknak a száma, akik házasság előtt kezdenek el nemi életet élni. Elizabeth Ferraz demográfus szerint „jelentősen megváltozott a szexualitásról alkotott szemlélet”. Egy másik tanulmány például feltárta, hogy a brazil serdülők 18 százalékának már legalább egy gyermeke van, vagy éppen gyermeket vár.

 Mennyire biztonságos a kórház, ahol vagy?

„Egy ír kórházban a betegeknek több mint 1:10 esélyük van arra, hogy fertőzéseket kapnak el” — számol be róla a The Irish Times című folyóirat. A kórházi fertőzés következtében külön kezelésre és hosszabb kórházi tartózkodásra van szükség. A kórházi fertőzés egyetlen esete is átlagosan 550 000 forintnak megfelelő összegbe kerül, és 11 nappal kell tovább maradni a kórházban, ha a véráramba került fertőzésről van szó. Különösen nyugtalanítóak a „rezisztens mikroorganizmusok” által okozott fertőzések, amelyek „fokozottabban ellenállóak az antibiotikumok széles skálájával szemben” — írja a magazin. A kórházi fertőzésnek leginkább „az idősek, a nagyon fiatalok, és azok vannak kitéve, akik hosszú időt töltenek kórházban, valamint azok, akik idült betegségben, például szívbetegségben vagy idült hörghurutban szenvednek”.

Többre becsülik a gének számát

A The New York Times szerint a kutatók nemrégiben módosították becslésüket a minden emberi sejtben meglévő gének számáról. Ez a szám most 140 000. A korábbi becslés az emberi gének számát 50 000 és 100 000 közöttire tette. Ez azt jelenti, hogy az emberi szervezet sokkal összetettebb, mint azt korábban feltételezték. A gének arra késztetik a test sejtjeit, hogy a fehérjeépítéshez szükséges sorrendbe rendezzék az aminosavakat. A nagy különbség az újabb becslés és a régi között „azt mutatja, hogy milyen sok újat tanulhatunk még az ember genetikai programjáról” — írja a napilap.

Megváltozott nézet a pokolról

A katolikus egyház évszázadokon át azt tanította, hogy a pokol olyan hely, ahol a gonosz emberek lelkeit egy örökkévalóságon át gyötrik. Úgy tűnik, hogy ez a nézet megváltozott. II. János Pál pápa szerint a pokol „nem Isten által kiszabott büntetés, hanem olyan előzmények fejleménye, amely az embereknél már ebben az életben bekövetkezik” — közli a L’Osservatore Romano. A pápa ezt mondja: „A pokol nem egy hely, hanem azoknak az állapotára utal, akik önként és végleg elvágják magukat Istentől, minden élet és öröm forrásától.” Hozzáfűzi még, hogy az „örök kárhozat” nem Isten munkája; inkább „maga a teremtmény az, aki kizárja magát [Isten] szeretetéből”.

Gyaloglás az egészségért

Azonkívül, hogy a séta segít fogyni, és stresszoldó, „csökkenti a vérnyomást és a szívroham kockázatát is” — írja a torontói The Globe and Mail. Hogy egészséges maradj, ragaszkodnod kell ahhoz, hogy rendszeresen bizonyos időt gyalogolj. Mennyi időt kell gyalogolnod? „A Canada’s Physical Activity Guide to Healthy Active Living szerint, ha mérsékelt tempóban gyalogolsz, akkor naponta összesen 60 percet kell elérned — alkalmanként legalább tíz percet.” Naponta 30-60 perces fürge gyaloglás, kerékpározás vagy 20-30 perces kocogás szintén segít az egészség megőrzésében. A Globe napilap azt ajánlja, hogy viseljünk könnyű lábbelit, amely jól szellőzik, rugalmas talpa van, jól tartja a lábat, párnázott talpbetéttel van ellátva, és kényelmesen elférnek benne a lábujjak.

Előzetes figyelmeztetés

„Lehet, hogy a világ az »óriási katasztrófák« évtizede előtt áll” — számol be róla a World Press Review című folyóirat, a londoni Financial Times egyik cikkének alapján. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetsége olyan természeti katasztrófákat sorol fel, mint a ciklonok és földrengések, és arra figyelmeztet, hogy nagy néptömegek állnak védtelenül valamilyen katasztrófával szemben. „A világ 50 leggyorsabban növekvő városa közül 40 város földrengési zónában fekszik, a világ népességének pedig a fele tengerparton él, és így ki van téve az emelkedő tengerszint hatásainak” — írja a folyóirat. Egy másik vészjósló jel, hogy míg egyre több a katasztrófa, sok országban csökkent a segélyakciók állami támogatása.

Hosszú éjszaka

„Fenséges sötétség” — így írja le Fridtjof Nansen norvég sarkkutató a „mörketid” jelenséget, vagyis azt az időszakot, amikor a nap egyáltalán nem kel fel Észak-Norvégiában. Két hónapig csupán szürkésvörös bágyadt fény látható délidőben néhány órán át. Ám nem mindenki örül ennek a sötét időszaknak. Az Ibbenbürener Volkszeitung című napilap szerint a sarkkörön túl élő norvégok 21,2 százaléka szenved téli depresszióban. Ennek oka a melatonin, az agyban termelődő egyfajta hormon hiánya lehet. A fény az egyetlen orvosság. A pislákoló sarki fény, a holdfényben csillámló hó és a szétszórt falvak kellemes meleg fénye azonban egyre több látogatót csábít a sarkkörhöz.