Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi az El Niño?

Mi az El Niño?

Mi az El Niño?

Amikor a Limához (Peru) közeli Apurimac-folyó, mely rendes körülmények között ki van száradva, Carmennek csaknem mindenét magával sodorta, Carmen így panaszkodott: „Közülünk sok személlyel ugyanez történt, nagyon sokkal. Nem én vagyok az egyetlen.” Ettől a helytől északabbra a zuhogó eső ideiglenesen Peru második legnagyobb tavává tette a part menti Sechura-sivatag egyik részét, 5000 négyzetkilométert árasztva el. A föld más területein a rekord méretű áradások, heves ciklonok és súlyos aszályok éhezéshez, járványokhoz, futótüzekhez vezettek, és kárt tettek a termésben, az anyagi javakban, valamint a környezetben. Mi okozta mindezt? Sokan az El Niñót hibáztatják, mely a Csendes-óceán trópusi, vagyis egyenlítői területén jött létre 1997 vége felé, s úgy nyolc hónapon át tartott.

Pontosan mi is az az El Niño? Hogyan jön létre? Miért fejt ki olyan messzemenő hatást? Meg lehet-e pontosan jövendölni, mikor következik be legközelebb, és lehet-e esetleg csökkenteni a halálos áldozatok számát és az anyagi károkat?

A víz felmelegedésével kezdődik

„Az El Niño tulajdonképpen csak egy meleg tengeráramlás, mely 2-7 évente jelentkezik Peru partvidékénél” — írja a Newsweek című folyóirat. A Peru partjai mentén élő tengerészek már több mint egy évszázada felfigyeltek a melegedésre. Mivel ezek a meleg tengeráramlások rendszerint karácsony környékén jönnek létre, El Niñónak nevezték el őket — a spanyol szó a csecsemő Jézusra utal.

A Peru partjaihoz közel lévő víz felmelegedése fokozott esőzéssel jár azon a vidéken. Az esőtől a sivatagok virágba borulnak, az állatállomány pedig megerősödik. Ezenkívül, ha zuhog az eső, árvizek borítják el a területet. Sőt mi több, a tengervíz meleg, felső vízrétege megakadályozza, hogy lentről tápanyagban gazdag, hidegebb víz áramoljon fel. Ennek következtében sok tengeri állat, valamint még néhány madár is elvándorol, hogy élelmet találjon magának. Így az El Niño hatását a perui partoktól távoli helyeken is érzik. *

A szél és a víz keltette életre

Mi idézi elő a perui partok közelében az óceán hőmérsékletének szokatlan emelkedését? Hogy megértsük ezt, gondoljunk először arra a hatalmas keringő hurokra, mely Walker-cirkulációként ismert. * Ez a légkörben van, a Csendes-óceán trópusi övezetének keleti és nyugati részén. Ahogy a nap felmelegíti nyugaton, Indonéziához és Ausztráliához közel a víz felső rétegét, meleg, nedves levegő emelkedik fel a légkörbe, alacsony nyomású rendszert hozva létre a vízfelszín közelében. A felszálló levegő lehűl, kibocsátja magából a nedvességet, esőt hullatva a területre. A páratartalmától megszabadult levegőt kelet felé viszik a légkör felsőbb részében lévő szelek. Miközben a levegő kelet felé áramlik, lehűl, és nehezebbé válik, majd Perut és Ecuadort elérve alászáll. Így magas nyomású rendszer jön létre az óceánfelszín közelében. A felszínközeli légáramlás, melyet passzátszélnek neveznek, visszaáramlik nyugati irányba, Indonézia felé, teljessé téve a hurkot.

Hogyan befolyásolják a passzátszelek a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek a hőmérsékletét? „Ezek a szelek rendszerint úgy viselkednek, ahogy a szellők egy apró tavacskában: felhalmozzák a meleg vizet a Csendes-óceán nyugati részében, ezért a tenger szintje itt 60 centiméterrel magasabb és 8 Celsius-fokkal melegebb, mint mondjuk Ecuadorban” — írja a Newsweek. A Csendes-óceán keleti övezetében tápanyagban gazdag hidegebb víz áramlik fel, ami kedvez a tenger élővilágának. Ezért azokban az években, amikor minden a rendes kerékvágásban halad, vagyis az El Niño-jelenség nem érezteti hatását, a tenger felszínének a hőmérséklete keleten alacsonyabb, mint nyugaton.

Milyen légköri változások idézik elő az El Niñót? „Még a tudósok előtt is ismeretlen okokból, a passzátszelek néhány évente gyengülnek vagy esetleg megszűnnek” — jelenti a National Geographic című magazin. Ahogy ezek a szelek elülnek, az Indonéziához közel összetorlódott meleg víz visszahömpölyög keletre, megemelve a tengerfelszín hőmérsékletét Peruban és más keleti helyeken. Ez a mozgás pedig hatással van a légkörre. „A trópusi Csendes-óceán keleti részének a felmelegedése gyengíti a Walker-cirkulációt, s emiatt a heves esőzések függőleges, örvényléses légáramlási (konvekciós) zónája kelet felé halad, a trópusi Csendes-óceán nyugati vidékéről az óceán középső és keleti része felé” — jelenti ki egy forrásmű. Ezért a Csendes-óceán egész egyenlítői övezetének az időjárási rendszerére hatással van.

Mint egy nagy kő a patakban

Az El Niño a Csendes-óceán trópusi övének tengeráramlásaitól nagy távolságban lévő területek éghajlati rendszerét is át tudja alakítani. Hogyan? A légkörzési rendszert felhasználva. A légkörzés helyi zavarainak jelentős hatásait ahhoz lehetne hasonlítani, amikor egy nagy kő a patak közepén az egész patakot átszelő fodrokat idéz elő. A meleg, trópusi óceán vize fölé emelkedő, sűrű esőfelhők kőszerű akadályt képeznek a légkörben. Mindez több ezer kilométerrel távolabb is hatással van az időjárási rendszerre.

A légkör magasabb rétegében az El Niño felerősíti a nagy sebességű, keleti irányban átkígyózó légáramlásokat, melyeket futóáramlásoknak (jet stream) neveznek, és kiszorítja őket. Ezekben a magasságokban a futóáramlások határozzák meg a legtöbb szélrendszer irányát. A futóáramlások erősödése és irányváltozása jellegzetesebbé vagy mérsékeltebbé teheti az évszakokra jellemző időjárási viszonyokat. Az El Niño-telek például rendszerint a megszokottnál enyhébbek az Egyesült Államok északi részein, míg csapadékosabbak és hidegebbek néhány déli államban.

Előre jelezhető?

Egyes viharok hatását csupán napokkal korábban lehet előre jelezni. Vajon ugyanez igaz az El Niño előrejelzésére tett kísérletekre is? Nem. Mivel nem csupán rövid ideig tartó időjárási jelenségekről van szó, az El Niño előrejelzésében az segít, hogy egy-egy alkalommal hónapokon át rendellenes légköri viszonyok figyelhetők meg nagy területeken. A légkörkutatók több-kevesebb sikerrel járnak az El Niño előrejelzésében.

Az 1997/98. évi El Niñót például már 1997 májusában bejelentették — mintegy hat hónappal a jelenség kezdete előtt. A Csendes-óceán trópusi vidékén jelenleg 70 bója horgonyoz. Ezek széllel kapcsolatos méréseket végeznek a víz felszínén, és az óceán hőmérsékletét mérik egészen 500 méter mélységig. Amikor ezek az éghajlatmodellek bekerülnek a számítógépbe, az adatokból időjárás-előrejelzés áll össze.

Az El Niñóra való korai figyelmeztetés valóban segít az embereknek, hogy felkészüljenek a várható változásokra. 1983 óta például az El Niño perui előrejelzői már sok gazdát arra buzdítottak, hogy a nagyobb nedvességhez jobban alkalmazkodó marhákat tartsanak, és növényeket ültessenek, a halászokat pedig arra ösztönözték, hogy halászat helyett kezdjenek rákászni, mivel a melegebb víztömegekben több a garnéla. Igen, a pontos előrejelzés előkészületekkel párosulva csökkentheti az El Niño miatt bekövetkező halálesetek számát és az anyagi kárt.

Azoknak a folyamatoknak a tudományos vizsgálata, melyek a földünk éghajlatát irányítják, bizonyítja az ókori izráeli király, Salamon által mintegy 3000 évvel ezelőtt leírt ihletett szavak pontosságát. Ezt írta: „Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél” (Prédikátor 1:6). Korunk embere sokat tanul az időjárási viszonyokról azáltal, hogy tanulmányozza a lég- és tengeráramlásokat. Bárcsak hasznunkra válna ez az ismeret, és figyelnénk, amikor olyan eseményekre figyelmeztetnek minket, amilyen az El Niño is.

[Lábjegyzetek]

^ 6. bek. Az El Niñótól eltérően a La Niña (a spanyol szó jelentése: ’kislány’) a vízhőmérséklet időszakos csökkenése Dél-Amerika nyugati partjai mentén. A La Niña is nagy hatással van az időjárásra.

^ 8. bek. A hurkot Sir Gilbert Walker brit tudósról nevezték el, aki az 1920-as években tanulmányozta a folyamatot.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

AZ EL NIÑO PUSZTÍTÁSAI

1525: Legrégebbi történelmi feljegyzés egy perui El Niño-eseményről.

1789—93: Az El Niño több mint 600 000 halálesetért volt felelős Indiában, és súlyos éhínséget idézett elő Afrika déli részén.

1982—83: Ez az esemény — főként a trópusi területeken — több mint 2000 ember halálát okozta, és 13 milliárd dollárnál is nagyobb volt az anyagi kár.

1990—95: A jelenség háromszor egymás után megismétlődött, s így kialakult a feljegyzések szerinti leghosszabb ideig tartó El Niño.

1997—98: Noha a területi előrejelzések először voltak nagymértékben sikeresek, ami az El Niñót követő árvizeket és szárazságot illeti, világszerte mintegy 2100-an vesztették életüket, és 33 milliárd dollár értékű kár keletkezett.

[Ábra/térképek a 24–25. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

MEGSZOKOTT

Walker-cirkuláció

Erős passzátszelek

Meleg óceánvíz

Hideg óceánvíz

EL NIÑO

A futóáramlások áramlási sávja

Gyenge passzátszelek

A meleg víz kelet felé áramlik

A szokásosnál melegebb vagy szárazabb

A szokásosnál hűvösebb vagy nedvesebb

[Ábrák/képek a 26. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

EL NIÑO

A földgömbön pirossal jelöljük azokat a helyeket, ahol a víz hőmérséklete a megszokottnál sokkal magasabb

MEGSZOKOTT

Meleg víz halmozódik fel a Csendes-óceán nyugati övezetében, lehetővé téve, hogy tápanyagban gazdag hidegebb víz áramoljon fel keleten

EL NIÑO

A gyenge passzátszelek lehetővé teszik, hogy a meleg víz visszatóduljon keletre. Emiatt a hidegebb víz nem tud feltörni a felszínre

[Képek a 24–25. oldalon]

PERU

Az elárasztott Sechura-sivatag

MEXIKÓ

Linda hurrikán

KALIFORNIA

Sárlavinák

[Forrásjelzés]

24. és 25. oldal balról jobbra: Fotografía por Beatrice Velarde; Image produced by Laboratory for Atmospheres, NASA Goddard Space Flight Center; FEMA photo by Dave Gatley