A keresztény szeretet győz a vulkánnal szemben

AZ ÉBREDJETEK! KAMERUNI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

AZ ELMÚLT évben a nyugat-afrikai Kamerunban egy óriás dühöngve kitört. A Kamerun-hegy egy vulkán, melynek csúcsa 4070 méterre van a tengerszint fölött. A XX. században ez már az ötödik kitörése volt a vulkánnak. A jelentések szerint eddig ez volt a leghevesebb és a legkomolyabb.

A katasztrófa először 1999. március 27-én, szombat délután következett be. Akik a hegy lábánál elterülő Buea városból látták a történteket, elmondták, hogy a falak, a házak, sőt még a fák is erősen megremegtek. Az ezt követő este fél kilenc körül, a legerősebb, leghevesebb rengés rázta meg a vidéket. Még a 70 kilométerrel távolabb lévő Doualában is lehetett észlelni. A Le Messager című újság 1999. március 30-ai, keddi számának címoldalán ezt állt: „A Kamerun-hegy kitörése — 250 000-en néznek szembe a tűzzel”. Majd így folytatta: „A föld két napon belül 50-szer rengett, már 4 kráter feltűnt, több száz ház romba dőlt, a bueai elnöki palota pedig darabokra hullott.”

Mintegy 80 Jehova Tanúja él Bueában. Sok ház helyrehozhatatlanul megrongálódott, például egy olyan is, amely Királyság-teremként volt használatos. De senki sem vesztette el az életét.

A keresztény szeretet tevékenység közben

A keresztény szeretet hamar megmutatkozott, mikor helyre kellett hozni a dühöngő óriás okozta károkat. Kijelöltek egy segélyezési bizottságot, és Jehova Tanúi Vezető Testülete megszervezte, hogy gondoskodás történjen némi igen szükséges pénzről. Tanúk százai voltak készek szerető módon feláldozni idejüket, energiájukat és pénzüket.

Jehova Tanúi gyülekezetei élelmiszer-szállítmányokat küldtek. Egy Tanú 1000 zsalukövet adományozott. Egy másik Tanú elintézte, hogy olcsón lehessen beszerezni bádogtetőket. Volt olyan testvér is, aki 16 kilométert gyalogolt, hogy faanyagot szerezzen. Egy fiatalember, aki pénzt takarított meg arra, hogy kifizesse a menyasszonyárat leendő felesége hozzátartozóinak, későbbre tette az esküvőjét, és a pénzen megjavíttatta láncfűrészét. Kiment az erdőbe, és három hét alatt annyi fát vágott, hogy az egy egész ház felépítéséhez elegendő volt! Erős, fiatal keresztény testvérek öt kilométeren keresztül cipelték a fejükön a szálfákat, hogy teherautóra rakják azokat.

Az újjáépítés április 24-én kezdődött, amikor 60 önkéntes gyűlt össze a katasztrófa sújtotta területen. A következő hétvégéken a munkások csúcslétszáma 200-ra emelkedett.  Három Tanú, akinek egész napját a munkahelyén kellett töltenie, a szokásos napi munka után eljött, és jóval éjfél utánig dolgozott az építkezésen. Egy doualai Tanú egész délelőtt a világi munkahelyén dolgozott, majd 70 kilométert utazott motorkerékpárján, éjfélig dolgozott, és csak ezután tért haza. Hat házat kevesebb mint két hónapon belül teljesen felépítettek. Az idő alatt a Buea Gyülekezet magánotthonokban folytatta az összejövetelek megtartását, jóllehet az összejövetelekre körülbelül kétszer annyian jöttek el, mint ahányan vannak a gyülekezetben.

Ezalatt a segélyezési bizottság több mint 40 000 tablettát osztott szét a fertőzött víz megtisztítására, és kórházi ápolást tett lehetővé körülbelül tíz ember számára, akik légúti betegségektől szenvedtek a mérgező gázok és a vulkáni hamu miatt. Hogyan reagáltak azok, akik látták ennek a keresztény szeretetnek a megnyilvánulását?

A keresztény szeretet diadalmaskodik

Miután a Tartományi Mezőgazdasági Küldöttség egyik tagja megfigyelte, hogyan építenek fel a testvérek egy házat, ezt mondta: „Már maga a ház is hangosan tanúskodik . . . , ez a szeretet jele.” Egy pedagógus ezt mondta: „Soha életemben nem láttam még ilyet . . . Ez tényleg az igaz kereszténység ismertetőjele.”

Ugyanilyen ékesszólóan fejezték ki magukat azok, akik személyesen is hasznot merítettek ebből a segélyből. Timothy, egy 65 éves beteg férfi ezt írta: „Örömkönnyek szöknek a szemünkbe, valahányszor ránézünk új házunkra. Állandóan köszönetet mondunk Jehovának azért, amit tett értünk.” Egy özvegyasszony, aki nem Jehova Tanúja, négy gyermekével együtt mindenét elvesztette, amikor a házuk összedőlt. Majd azok a munkások, akiket megfizetett, hogy segítsenek neki, ellopták tőle a tetőszerkezethez szükséges anyagot. A Tanúkból álló önkéntesek jöttek a segítségére. Ezt mondta: „Nem tudom, hogyan köszönjem meg. Szívem csordultig telt örömmel.” Elizabeth, egy keresztény vén felesége megjegyezte: „Boldogság tölt el amiatt, hogy Jehova szervezetében szeretet van. Ez azt mutatja, hogy az élő Istent szolgáljuk.”

A vulkán kitörése erőteljes volt, de nem tudta kioltani ennek a testvériségnek a keresztényi szeretetét. Pál apostol ihletés alatt ezt írta: „A szeretet soha nem vall kudarcot” (1Korinthus 13:8, NW).

[Képek a 16. oldalon]

A lávafolyók nagy pusztítást okoztak

[Kép a 17. oldalon]

Az önkéntesek keményen dolgoztak a megrongálódott házak helyreállításán

[Kép a 16–17. oldalon]

A Kamerun-hegy