Egységes Európa — Mennyiben lenne jelentősége?

PEZSGŐSDUGÓK durrantak. Tűzijáték világította meg az eget. Milyen alkalomból történt mindez? Vajon az új évezredet köszöntötték? Nem, ez az esemény vitathatatlanul jelentősebb volt annál, mint hogy a világ naptárain megváltoznak a számok. 1999. január 1-jét írtak. Ezen a napon bocsátották ki hivatalosan az Európai Unió (EU) új, egységes valutáját, az eurót.

A közös valuta bevezetését sok európai történelmi fordulópontnak tekinti abban a hosszú folyamatban, melyben Európa az egység megvalósítására törekszik. A De Telegraaf című holland újság az euró kibocsátását „az európai egységesítés koronájaként” dicsőítette. Több évtizedig tartó álmodozás, diplomáciai tevékenység és huzavona után az európai egység közelebbinek tűnik, mint valaha.

Az igaz, hogy az Európán kívüli országokban élő emberek talán csodálkoznak ezen a nagy felhajtáson. Az euró megérkezésének és az európai egység megvalósítására tett erőfeszítéseknek talán úgy tűnik, nincs nagy hatásuk a mindennapi életükre. Európa egységesítése azonban a világ egyik legnagyobb gazdasági tömbjét hozza létre. Bárhol élj is, aligha tudod figyelmen kívül hagyni az egységes Európát.

Például Marc Grossman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese nemrégen ezt mondta az észak-amerikai embereknek: „Jólétünk összefügg Európával.” Miért? Többek között azt az érvet hozta fel, hogy „12 amerikai gyári munkás közül egy abban a 4000, európai tulajdonban lévő vállalat valamelyikében dolgozik, amely az Egyesült Államok területén van”. Ezen kívül a jelentések szerint Európa új valutája hatással lehet az Európától távol eső országokba importált cikkek áraira, sőt még a hitelkamatokra is.

Talán a fejlődő országok javukra fordíthatják ezt. Hogyan? Egy tanulmány ezt írja: „Ha a különböző európai valutákat kicserélik euróra, az egyszerűsíteni fogja a fejlődő országok kereskedelmi kapcsolatait az EU-val.” Továbbá vannak, akik azt jósolják, hogy azoknak a japán és amerikai cégeknek, amelyek Európában üzletelnek, szintén hasznuk származik majd ebből. Az euró bevezetésével nem lesznek az európai országok között ingadozó átváltási árfolyamok. Kétségtelenül biztonságossá válik Európában üzletelni.

Ha európai utazást tervezel, ugyancsak érezheted az európai egység előnyeit. Különböző európai országokban hamarosan egyetlen valutával, az euróval (értéke körülbelül az amerikai dolláréval azonos) tudsz majd vásárolni, illetve különböző szolgáltatásokat igénybe venni. A múlté lesz az az időszak, amikor tanácstalan turisták a guldenjeikkel, frankjaikkal, líráikkal, német márkáikkal és zsebszámológépeikkel zsonglőrködnek.

Azzal, hogy Európa az egységes kontinenssé válás útjára lépett, még valami sokkal vonzóbb érzést is kelt az emberekben — a remény érzését. Gondold el, néhány évtizede Európában háború tombolt. Ebből a szemszögből nézve Európa egységesítése bámulatba ejtő jelenség. Az egész világ figyelmet szentel ennek a folyamatnak.

Sokan elgondolkoznak azon, hogy vajon az egységes világról alkotott elképzelés reális remény lesz-e végül. Ez valóban kecsegtető kilátás, ám megvalósíthatósága kérdéses! Vajon azzal, hogy Európa az egység felé halad, az emberiség közelebb kerül az egységes világhoz? Mielőtt ezzel a kérdéssel foglalkoznánk, őszintén meg kell vizsgálnunk Európa egységesítését. Milyen akadályokat kell legyőzni az egység megvalósításához?

 [Kiemelt rész/táblázat a 4. oldalon]

VAJON FORMÁLÓDIK AZ EGYSÉG?

Nem teljesen új keletű az európai egység gondolata. Bizonyos fokú egység már létezett a Római Birodalom alatt, majd Nagy Károly uralkodása, illetve később Napóleon uralma alatt. Ezekben az esetekben az egység alapja az erő és a hódítás volt. A II. világháború után azonban számos háború sújtotta ország érezte szükségesnek, hogy az egység alapja az együttműködés legyen. Ezek az országok azt remélték, hogy ilyen együttműködés nemcsak a saját gazdaságuk felépüléséhez vezet majd, hanem a háború kiküszöböléséhez is. Íme néhány történelmi lépés, mely a jelenlegi helyzethez vezetett:

• 1948 Több száz európai politikai vezető gyűlik össze Hágában (Hollandia), és fogadalmat tesz: „Soha többé nem fogunk egymás ellen harcolni.”

• 1950 Franciaország és Németország együttműködésbe kezd, hogy megvédjék szén- és acéliparukat. Több ország csatlakozik hozzájuk, mely az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) megalakulásához vezet. A Montánunió 1952-ben kezd el működni, melybe Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország tartozik.

• 1957 A Montánunió hat tagja két másik szervezetet hoz létre: az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom).

• 1967 Az EGK egyesül a Montánunióval és az Euratommal, s így létrejönnek az Európai Közösségek (EK).

• 1973 Az EK felveszi Dániát, Nagy-Britanniát és Írországot.

• 1981 Görögország csatlakozik az EK-hoz.

• 1986 Portugália és Spanyolország csatlakozik az EK-hoz.

• 1990 Az EK tovább bővül, amikor Nyugat- és Kelet-Németország egyesül, s ezzel a korábbi Kelet-Németország is bekerül a szervezetbe.

• 1993 Az EK-tagok erőfeszítést tesznek a nagyobb gazdasági és politikai egység érdekében, mely az Európai Unió (EU) megalakulásához vezet.

• 2000 Az EU 15 tagországot számlál: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország.

[Kép a 3. oldalon]

Az euró sok európai valutát fog felváltani

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Eurók és eurójelek a 3., 5., 6., és a 8. oldalon: © European Monetary Institute