Különleges prágai óra

AZ ÉBREDJETEK! CSEH KÖZTÁRSASÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

Utcai árusok versengenek az elhaladó turisták figyelméért. Nevetgélés, különböző nyelveken hallható csevegés, valamint harsogó zene egyvelege tölti be a teret. De várjunk csak egy kicsit! Miért csendesül el a tömeg? Majdnem egészet üt az óra, és a városháza tornyán lévő két, kék színű ablakra szegeződik minden tekintet. Az ablakok hirtelen kitárulnak, és Krisztus apostolait ábrázoló figurák jelennek meg. Egy nagy kulcsot tartva a kezében, Péter megy a menet élén. Amint a 12 figura kettesével elhalad az ablakokban, úgy néznek ki, mintha az alattuk ácsorgó tömeget pásztáznák.

PRÁGÁBAN az óvárosi Városháza látványosságát, a csillagászati órát szemléljük. Ez a bámulatos szerkezet reggel nyolctól este nyolcig minden kerek órában életre kel. Az apostolok mechanikusan létrehozott felvonulásán kívül az óra külső részén vannak még más mozgó figurák is. Ezek  jelenítik meg azokat a dolgokat, amelyektől Prága lakói a leginkább féltek. Egyik oldalon áll a fösvénységet képviselő Fukar ember, aki pénzes erszényét tartja a kezében. Mellette van a Hiúság — ezt egy olyan férfi ábrázolja, aki a tükörben saját magát csodálja. Mind a Fukar ember, mind pedig a Hiúság megtestesítője öntelten bólogat. Az óra másik oldalán áll a csontváz, vagyis a Halál, aki az egyik kezével harangoz, a másikkal pedig megfordít egy homokórát. A csontváz egész idő alatt nyitogatja állkapcsait, amelyeken fogak láthatók, és a mellette álló Török felé ingatja a fejét, aki a török veszedelmet jelképezi. A Török rázza a fejét, hogy nem akar vele menni.

Egy történet szerint egy veréb berepült a csontváz szájába, amikor az utoljára zárta össze állkapcsait az előadás alatt. A szerencsétlen veréb egy órán keresztül volt ott bezárva, amíg a csontváz újra ki nem nyitotta a száját! Ha napjaink számítógépes világában az embereket elbűvöli ez a teljes egészében mechanikus csoda, akkor képzelheted, milyen nagy hatással lehetett azokra, akik több száz évvel ezelőtt éltek.

Vizsgáljuk meg tüzetesebben az órát

A turisták természetesen főleg az óra mozgó szereplőire összpontosítanak, amelyeket az első beüzemelés után eltelt évszázadok folyamán építettek bele. Az óra legrégibb és egyben a legleleményesebben megalkotott része azonban a csillagászati óralap. Mit láthatunk ezen? Először is az időt. A külső, fekete gyűrűjén aranyszínű gót számok vannak a szerint a régi cseh rendszer szerint, hogy a napot napnyugtától számítva osztották 24 órára. A gyűrű úgy forog, hogy a nap 24. órája évszaktól függetlenül mindig egybeesik a naplementével. Befelé haladva, közvetlenül a külső gyűrű mellett a római számok kétszer 12 órás időszakra osztják a napot úgy, hogy legfelül van a dél, legalul pedig az éjfél. Az óra aranykezet formázó mutatója jelzi a pontos időt.

A csillagászati óralapon egy kis kör a hold fázisait, egy nagyobb aranykorong mozgása pedig a nap járását mutatja. A csillagos égboltnak a föld körüli látszólagos forgását egy kisebb, excentrikus gyűrű mutatja, melyen be vannak jelölve a csillagképek. Az óra közepén van a föld, rajta a délkörök, szélességi körök és sarkkörök. Ennek a résznek a középpontjában Prága látható. Az óralapon még három körív is fel van tüntetve: az egyenlítő, a ráktérítő és a baktérítő is. Így ezen a számlapon egész évben láthatók a föld, hold, nap és a csillagok viszonylagos állásai. A csillagászati számlap alatt van a naptár, melyre különböző  országok helyszínei vannak festve, hogy az év mindegyik hónapját megjelenítsék velük. A naptár úgy mutatja a dátumot, hogy minden éjjel éjfélkor előrehalad egyet a 365 egységen, kivéve a szökőévben, amikor egyik éjszaka nem ugrik tovább.

Ha betekintünk az óraszerkezet belsejébe, akkor nagy és kis fogaskerekek megdöbbentő seregét láthatjuk. A bonyolult szerkezetre egy műszerész visel gondot, aki hetente alaposan átvizsgálja.

A csillagászati óra története

Sok legenda fűződik a prágai csillagászati órához. Az egyik szerint egy bizonyos Hanuš mester építette meg. Oly kiváló volt a mestermunkája, hogy a város elöljárói attól tartottak, hogy máshol is hasonló órákat fog készíteni, mely miatt Prága helyett másra száll a dicsőség. Megakadályozva őt ebben, felbéreltek embereket, hogy megtámadják és megvakítsák Hanuš mestert. A legenda úgy végződik, hogy a haldokló Hanuš benyúl az óra fogaskerekei közé, és összerombolja azt.

Szerencsére ez csupán egy eltúlzott történet. Hanuš azonban valóságos személy volt, aki Prágában dolgozott mint órásmester 1475-től 1497-ig. A szakértők sok éven át azt hitték, hogy az ő munkája a csillagászati óra. Nem régi kutatások azonban felfedik, hogy a Kadaňból származó Mikuláš készítette az órát 1410-ben. Majd Hanuš 1490-ben újjáépítette. A XVI. század óta az időmérő szerkezetet már többször is megjavították és újjáépítették. Az 1865-ös újjáépítés óta azonban a legtöbb alkatrésze megmaradt.

A II. világháború végén a náci erők felgyújtották az óvárosi Városházát, miközben Prágából kivonultak. A csillagászati óra súlyosan megrongálódott. A háború után az óra helyreállítására vonatkozóan két főbb javaslatot is fontolóra vettek: eredeti kinézetét állítsák vissza, vagy új számlapokat és figurákat építsenek bele teljesen más jelképekkel. Prágában az ateista gondolkodás volt terjedőben, és az apostolok figurája nem tetszett a kommunista hatóságoknak. A módosítás véghezvitele előtt azonban három órásmester bebizonyította, hogy meg lehet javítani az órát, és így a háború előtti kinézetét adták vissza a szerkezetnek. Így napjainkban még mindig a Fukar embert, a csontvázat, a Törököt és az apostolokat lehet látni mondjuk például az asztalos, a kőműves, a szabó és a mosónő helyett.

Végül megszólal a kakas

A csillagászati órán látható felvonuláson a tizenkét apostol menetel, ám néhány részlet nem igazán bibliai eredetű. Iskáriótes Júdást és Jakabot, az Alfeus fiát Pállal és Barnabással cserélték fel, akik a Biblia szerint nem tartoztak a 12 apostol közé (Cselekedetek 1:12–26). Mindegyik apostol feje körül glória van, mely pogány jelkép, és nem ismerték a korai keresztények.

Miután az utolsó apostol is eltűnik, az ablakok fölött ülő, arannyal bevont kakas kukorékol. Amikor az óra egészet üt, az ablakok bezárulnak, a tömeg pedig kezd szétoszlani. Szeretnéd újra megnézni? Nos, akkor egy órát kell várnunk. Addig tanulmányozhatjuk az óra külsejét, mely a látogatókat már közel 600 éve a prágai óvárosi Városházához csalogatja.

[Ábra/kép a 17. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A CSILLAGÁSZATI ÓRALAP

A pontos idő 12.57

Napnyugta 17.21-kor

[Ábra/kép a 18. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A NAPTÁR

A naptár január 1-jét mutatja

[Kép a 16. oldalon]

A Hiúság és a Fukar ember

[Kép a 17. oldalon]

A Halál és a Török