Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egy „hulla” életre kel

Egy „hulla” életre kel

Egy „hulla” életre kel

Az Ébredjetek! indonéziai tudósítójától

INDONÉZIÁBAN 1997. július 17-én rendkívüli közlemény hangzott el az országos esti hírműsorban. Szirmot bontott a világ egyik legnagyobb virágzata. Miért ítélték úgy, hogy az esti hírekbe illő téma egy növény egyszerű virágzása? Mert ez a növény nem mindennapi — életidejének negyven éve alatt talán csak három vagy négy alkalommal virágzik két-három napig. A közleményt követően a növénynek otthont adó Bogori Botanikus Kert látogatottsága ötven százalékkal megnőtt. Igen, egyetlen nap leforgása alatt több mint 20 000-en tekintették meg a növényt!

A növény teljes növénytani neve Amorphophallus titanum. Vannak, akik rövidebben titan arumnak vagy titánbuzogánynak hívják, az indonézek többsége azonban a hullavirág névvel illeti, mivel a virágzásakor olyan szagot áraszt, ami a rothadó hal vagy az oszlásnak indult egér tetemére emlékezteti őket. A beporzást végző méheknek a bűz jelzi a virág szirombontását.

Jellegzetes szagán kívül a mérete is egyedülállóvá teszi a titánbuzogányt. A kifejlett növény méretében csak a legmagasabb embert nem szárnyalja túl. A Bogori Botanikus Kertben lévő egyik növény 2,5 méter magasra nőtt, és egy hatalmas (2,6 méter átmérőjű), barázdált, váza alakú fellevélből emelkedett ki. Ez az óriási virág egy olyan gumóból fejlődött ki, ami majdnem 100 kilogrammot nyomott!

Virágzatának rendkívüli mérete ellenére a titánbuzogány nem mondhatja magáénak a világ legnagyobb virágát, mivel ez a növény valójában nem egy virágot alkot, hanem sok-sok kis virágból áll.

A titánbuzogány csak egy újabb példa, mely jól szemlélteti, milyen igaz a zsoltáríró kijelentése: „Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal . . . semmi sem hasonlítható hozzád” (Zsoltárok 40:6).