Figyeljük a világot

Páratlan Föld bolygó

A csillagászok szerint továbbra is új bolygók felfedezését eredményezi az, hogy a tudósok mérik a távoli csillagok finom kimozdulásait, amelyeket a körülöttük keringő bolygók gravitációja okoz. Az 1999-es adatok alapján azt állítják, hogy 28 ilyen bolygó létezik a naprendszeren kívül. Az újonnan felfedezettnek mondott bolygók körülbelül Jupiter méretűek vagy nagyobbak. A Jupiter tömege mintegy 318-szorosa a Földének. Úgy vélik, hogy a Jupiterhez hasonlóan ezek a bolygók is hidrogénből és héliumból állnak. Véleményük szerint ezen bolygók pályájának a csillagjuktól mért távolsága miatt egyáltalán nem valószínű, hogy Föld méretű bolygók is léteznének közöttük. Sőt a Földnek a Naptól 150 millió kilométerre lévő, kör alakú pályájától eltérően ezek a bolygók elliptikus pályán keringenek a csillagjuk körül. Az egyik bolygó pályája valójában a csillagjától 58—344 millió kilométeres távolságban húzódik. Egy csillagász a következőt jelentette ki: „Kezd úgy tűnni, hogy a szép körkörös pályák, amilyeneket a saját naprendszerünkben látunk, viszonylag ritkák.”

Füttyjeles kommunikáció

A londoni The Times beszámolója szerint a Kanári-szigetek egyikén, Gomerán elvárják a spanyol iskolásoktól, hogy megtanulják a helyi pásztorok által évszázadokon át használt, füttyjelekből álló nyelvet. Eredetileg a hegyvidékes terület völgyein keresztül történő kommunikáció miatt fejlesztették ki ezt a módszert, a gomerai silbót (azaz fütyülést), mely hangjelek segítségével utánozza a kimondott szótagokat. A füttyjeleket leadók azzal változtatják a hangszínt, hogy ujjukat a szájukba teszik, és tölcsért formálnak a kezükből, hogy terjedjen a hang, akár három kilométerre is. Bár a hatvanas években már letűnőfélben volt a silbo, újból népszerű lett, és a szigeten most már minden évben füttynapot tartanak. Csakhogy vannak korlátok. „Beszélgethetsz ugyan, de nem sok mindenről tudsz beszélni” — mondja Juan Evaristo, egy helybeli iskolaigazgató.

Gyermekek és az alvás

„A szülőknek nemcsak azt kell szabályozniuk, hogy meddig maradhatnak fenn az iskoláskorú gyermekeik, hanem azt is, hogy mit csinálhatnak lefekvés előtt — olvashatjuk a Parents című folyóiratban. — A tévénézés, a számítógépes vagy videojátékok és az interneten való szörfözés olyan élénkítő tevékenységek, amelyek túlpörgetik a gyermekek elméjét. A számtalan, iskolán kívüli elfoglaltság pedig meggátolja, hogy időben befejezzék házi feladataikat.” A kutatások azt bizonyítják, hogy míg a szülők álmosak és hallgatagok lesznek az alváshiány miatt, addig a kisebb gyermekekre gyakran szokatlan hatással van ugyanez: túlzottan aktívvá és fegyelmezhetetlenné válnak. Ennek következményeként az iskolában a gyermekek nem tudnak koncentrálni, figyelni, megjegyezni a tanultakat, és feladatokat megoldani. A szakértők szerint a szülőknek meg kell szabniuk, hogy gyermekeik mikor menjenek lefeküdni, és ennek elsőbbséget kell biztosítaniuk, hogy a lefekvés ne az utolsó eshetőség legyen, ha már elfogyott az energia vagy a tennivaló.

Világméretekben az AIDS

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik nem régi jelentése szerint a világon „több mint 50 millió (Nagy-Britannia lakosságának megfelelő számú) embert fertőzött meg az AIDS-t okozó HIV-vírus, és 16 millióan már bele is haltak — számol be róla a The Globe and Mail című kanadai lap. — A kilenc afrikai országban végzett kutatások feltárták, hogy jelenleg 20 százalékkal több nő szenved ebben a fertőző betegségben, mint férfi, [és] a tizenéves lányoknál csaknem ötször valószínűbb a HIV-vírussal való fertőződés veszélye, mint a tizenéves fiúknál.” Peter Piot, az Egyesült Nemzetek Szervezete HIV/AIDS Közös Programjának vezérigazgatója a kelet-európai helyzetet úgy jellemzi, mint ami „robbanásszerű növekedést mutat”. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy „a volt Szovjetunióban a HIV-fertőzés aránya több mint a duplájára nőtt az elmúlt két évben — a világon itt a legdrámaibb a növekedés”. A szakértők szerint ez azt tükrözi, hogy terjed az intravénásan adagolt kábítószerek használata azon a területen. A világon a HIV-fertőzötteknek több mint a fele „még 25 éves kora előtt kapja el a betegséget, és általában a 35. születésnapja előtt meghal”.

 A napozószerek és a rák

„Az, hogy az emberek magas faktorszámú napozószereket kennek magukra, hamis biztonságérzettel áltatja őket, és növeli náluk a bőrrák veszélyét — közli a londoni The Times. — Ez azért van, mert tovább tartózkodnak a napon, és több sugárzás éri őket.” A Milánóban működő Európai Onkológiai Intézet kutatóinak megállapítása szerint azok, akik 30-as faktorszámú napozószert használtak, 25 százalékkal több időt töltöttek a napon, mint azok, akik 10-es faktorszámút használtak. Phillipe Autier, a tanulmány szerzője a következőket mondja: „Az, hogy a napozószerek használata védelmet nyújt a bőrrák — főleg a melanoma — ellen, nem mutatkozik meg az átlagemberek körében, azt azonban sokatmondó adatok bizonyítják, hogy szoros kapcsolat van a kedvtelésből űzött napozás és a bőrrák között.” Az egészségügyi szakértők most már a hosszú ideig tartó napozástól is óva intenek, függetlenül attól, hogy a napozószer milyen szintű védelmet nyújt. Christopher New, a nagy-britanniai Egészségügyi Oktatási Hivatal rákellenes kampányának vezetője ezt javasolja: „Továbbra is használjanak napozószereket, de ne felejtsék el: nem azért használják őket, hogy tovább napozhassanak.”

Ideális közlekedési eszköz?

A gyaloghintókat, amelyek riksa néven is ismertek, már évtizedek óta használják Indiában. Az Outlook folyóirat megállapítása szerint mégis változatlanok maradtak: „nehéz faszerkezettel, erős öntöttvas alvázzal, kényelmetlenül megdöntött ülésekkel és sebességváltó nélkül.” Az elmúlt években sok ellenállásba ütközött a használatuk, mivel igénybe veszik vezetőiket, akik többnyire idősödő, alultáplált férfiak. Most, hogy a légszennyeződés veszélyes méreteket öltött Indiában, reneszánszát éli a riksa. Egy Delhiben alapított cég olyan tervvel állt elő, melynek a lényege a sokkal könnyebb és finomabb vonalú szerkezet, mely mérsékli a légellenállást, a sebességváltó-szerkezet, mely miatt sokkal kevésbé lesz megerőltető a pedálozás, a jó formatervezésű nyereg, a derék terhelését csökkentő kormányrúd és a nagyobb, kényelmesebb utasülések. T. Vineet, a beruházás vezetője szerint ez a jármű „megfelel napjaink politikai légkörének, melyben jól csengenek az olyan kifejezések, mint az emberi jogok és a szennyezésmentes környezet”. Az Outlook a következő megállapítást tette: „Az egyszerű riksa a XXI. század ideális közlekedési eszközévé válhat.”

Pótolhatatlan posta

„A technikának [mind a mai napig] semmivel sem sikerült felváltania a levél hathatósságát” — közli a Le Figaro című lap. A francia postaszolgálat 1999-ben csúcsszámot jelentő 25 milliárd levelet kézbesített. Ezek 90 százaléka hivatalos levél volt, és csak 10 százalékuk magánposta. Az összes elküldött levélnek csaknem a feléhez valamilyen reklámot is mellékeltek, melyet a megkérdezettek 98 százaléka állítólag figyelmesen el is olvasott. Franciaországban a 90 000 kézbesítő — akiknek a 40 százaléka nő — mindennap 72 000 körutat tesz meg, hogy kézbesítse a naponta feladott 60 millió levelet.

Aggódó viszontbiztosítók

A Le Monde című francia újság beszámolója szerint 1999 „átkos év [volt] a viszontbiztosításokra nézve”. A természeti katasztrófák 1998-ban 90 milliárd dolláros kárt okoztak, melyből a biztosítótársaságok 15 milliárd dollárt visszafizettek. Még többe kerülhet azonban a biztosítóknak az 1999-es év, amelyet törökországi és tajvani földrengések, japán tájfunok, indiai és vietnami árvizek és egyéb katasztrófák jellemeztek. A viszontbiztosítókat aggasztja, hogy egyre nagyobb valószínűséggel következnek be hatalmas katasztrófák a sűrűn lakott területeken. A világ vezető viszontbiztosítói felhívják a figyelmet arra, hogy „pusztító hatásai” vannak a globális felmelegedésnek és arra is, hogy „az emberi tevékenységek befolyásolják az éghajlati viszonyokat”.

Még magasabb a Mount Everest

„A Mount Everest, a világ legmagasabb hegye még magasabb annál, ahogy azt a tudósok előzőleg gondolták, és még mindig emelkedik — közli a Reuter egyik friss jelentése. — A hegymászók bonyolult műholdas rendszerek segítségével 8850 méter magasnak mérték a Mount Everestet . . . Ez két méterrel meghaladja a korábbi hivatalos mérési eredményt, az 1954-ben mért 8848 métert.” Az új mérési eredmény a hófödte csúcs magassága. Azt még mindig nem tudjuk, hogy milyen magas az alatta lévő igazi sziklacsúcs. Az Amerikai Földrajzi Társaság feltüntette az új számadatot térképein. Amellett, hogy a hegy — valójában a Himalája egész hegyvonulata — emelkedik, északkeleti irányban (Kína irányába) el is mozdul: minden évben 1,5-6 millimétert.