Figyeljük a világot

Pusztító szépség

A vízijácint egy vízinövény, mely gyönyörű, lila virágot hoz. Néhány évtizeddel ezelőtt telepítették az afrikai Viktória-tóba. Annyira gyorsan szaporodik, hogy a tó felszínének már 2000 négyzetkilométerét beborítja, tönkretéve a létfontosságú halgazdaságot, mely több millió ember élelmét biztosítja a tó körül fekvő Kenyában, Tanzániában és Ugandában. Ez a növény súlyos gondokat okoz Uganda vízellátó rendszerében és vízerőműveiben, mivel elzárja azokat a csatornákat, melyek a vizet szállítják. Ezenkívül ideális környezetet is teremt a szúnyogok, csigák és kígyók számára, s nő a kígyómarások, valamint a maláriás és a schistosomiasisos (bilharziasisos) esetek száma. A tóba telepített, kizárólag jácintokkal táplálkozó ormányosbogarak képtelenek lépést tartani ezzel a rendkívül gyorsan szaporodó növénnyel. A halászközösségek kézzel távolítják el a gyomot, több ezer tonna jácintot vágva ki. De ez csak ideiglenes megoldás. A Világbank több millió dolláros vállalkozást indított a tó megtisztítására.

Kacsa a tollas ősmaradványról

A National Geographic című folyóirat úgy beszélt egy ősmaradványról, melyet Liaoning tartományban (Kína) találtak, mint „a dinoszauruszokat és a madarakat összekötő bonyolult láncolat hiányzó láncszeméről”. Az Archaeoraptor liaoningensisnek nevezett ősmaradványról azt mondták, hogy a farka olyan, akár a dinoszauruszé, a szegycsontja és vállöve viszont, mint egy madáré. A tudósok azonban ma már meg vannak győződve arról, hogy „egy kis ősmaradvány-hamisítvánnyal van dolguk” — számol be a Science News. A paleontológusok, akik megvizsgálták az ősmaradványt, azután kezdtek gyanakodni, hogy észrevették: hiányoznak azok a csontok, melyek összekötik a testet a farokkal, és a kövületen megmásításra utaló jelek vannak. Philip Currie, a drumhelleri (Alberta, Kanada) Royal Tyrrell Paleontológiai Múzeum munkatársa azt gyanítja, hogy valaki „úgy igyekezett az Archaeoraptor értékét növelni, hogy egy dinoszauruszfarkat illesztett egy madár ősmaradványához” — írja a beszámoló.

Víz alatti cowboyok

Az egész úgy fest, mint a westernfilmekben: az ellenfelek egymás felé néznek, fegyverük meg van töltve és ki van biztosítva. Miután az első harcos lő és hátrálni kezd, a másik is céloz és tüzel. Ám amikor a pisztolyrákok küzdenek, senki sem sérül meg, mivel ezek az állatok biztonságos távolságban maradnak egymástól. De ahogy a Der Spiegel című hírmagazinból kiderül, a jobb ollójukból kilövellő vízsugár nem mindig ártalmatlan. A vízipisztolyukat arra is használják, hogy elkábítsák és megöljék a zsákmányukat, például a férgeket, rákokat és halakat. A nagy erővel összecsattintott ollójukból kilövellő vízsugárnak akkora ereje van, hogy szilánkokra tudja törni egy akvárium üvegfalát. Ha ez a kis „cowboy” elveszti a fegyvernek számító jobb ollóját, „balkezessé” válik: bal ollója új pisztollyá alakul, miközben korábbi, pisztolyos „keze” helyén új, rendes olló képződik.

Trónra emelt élő Buddha

„A kínai hatóságok is jelen voltak, amikor egy kétéves kisfiút trónra emeltek mint a tibeti vallás befolyásos, »élő Buddháját«” — jelenti a The New York Times című újság. A kisfiút, Soinam Puncogot 670 fiú közül választották ki, hogy a hetedik reting láma legyen. A lámát kijelölő szerzetesek állítólag jóslással választották ki a kisfiút. „Még nem tudni, hogy a tibeti emberek és szerzetesek többsége elfogadja-e majd a fiút” — jegyzi meg az újság. Miért? Mivel Tibet legfelsőbb vallási vezetője, a dalai láma már kihirdette, kit választott reting lámának. A múltban a reting lámák helyettesítették kormányzóként a dalai lámát a távollétében.

Szennyező bálványok

A hinduk között megszokott, hogy a szertartásos ünnepeik után beleeresztik a bálványukat a legközelebbi tóba vagy folyóvízbe. Ez nem jelentett környezetszennyezést, amikor a bálványokat virágokból vagy zöldségekből nyert színezőanyagokkal festették be. Ám amikor a gyártók nehézfémeket és karcinogéneket (rákkeltő anyagokat) kezdtek használni, India néhány területén súlyos vízszennyezés alakult ki, miután több ezer bálványt dobtak a folyóvizekbe és a tavakba. A vízszennyezés megakadályozására az egyik város lakói több száz bálványt gyűjtöttek össze, majd egy nagy telken darabokra törték őket. A Down to Earth című folyóirat azt tanácsolja, hogy ezt India minden részén tegyék meg, és hogy a bálványokat készítő személyek a  mesterséges színezőanyagok használatáról térjenek vissza a hagyományos színezőanyagok használatára. „Máskülönben a hinduk által imádott folyókat megmérgezik a bálványok, melyeket imádnak” — írja a folyóirat.

A fiatalok értékrendje

Egy felmérés, melyet több mint 4300, 12 és 24 év közötti fiatal bevonásával készítettek, feltárja, hogy napjainkban a fiatalok nagyra becsülik az olyan hagyományos értékeket, mint a megbízhatóság, előzékenység és kemény munka, derül ki a The Globe and Mail című újságból. Az Angus Reid Group 11 országban végzett a fiatalok körében közvélemény-kutatást. Az összesítések alapján a fiatalok 95 százaléka vallotta a legfontosabb értéknek azt, hogy „az ember tartsa a szavát”. „A mások iránt mutatott előzékenységet” a válaszadók 92 százaléka határozta meg a második legfontosabb értéknek, a „kemény munkát” pedig a fiatalok 83 százaléka becsülte nagyra. Noha „tíz személyből csaknem nyolcan gondolták azt, hogy fontos egész életre társat választani”, a felmérésben részt vevőknek csupán 56 százaléka érezte lényegesnek a házasságkötést. Meglepő módon a megkérdezetteknek pusztán 31 százaléka gondolta fontosnak a nagy gazdagságot. A felmérés arra is rávilágít, hogy a fiataloknak csak 45 százaléka „derűlátó a XXI. századot illetően”.

Mi újság a világhálón?

A World Wide Web egy kiterjedt számítógépes hálózat, mely több millió számítógépet köt össze a világ minden pontján. Az internetes szoftvereket fejlesztő Inktomi nevű vállalat szerette volna megtudni, mennyire kiterjedt ez a hálózat, ezért négy hónapot fordított a hálózat vizsgálatára és osztályozására. Mit állapítottak meg? Az egyes oldalak száma több mint egymilliárdra rúg! A hálózaton sokkal több információ jelenik meg angolul, mint más nyelveken: az esetek több mint 86 százalékában ezt a nyelvet használják. A webdokumentumok kicsivel több mint 2 százaléka franciául és úgy 0,5 százaléka holland nyelven készül el.

Gyilkos gyógyszerek?

Az egészségügyi dolgozók tévedései évente 44 000-98 000 kórházba utalt személyt ölnek meg Amerikában, számol be az amerikai Orvostudományi Intézet. Azt mondják, hogy ez azoknak a hibáknak a következménye, melyeket a kórházak, klinikák és gyógyszertárak munkatársai követnek el. A gyógyszerészeknek például, akik a receptek alapján kiadják a gyógyszereket, gyakran gondot okoz az orvosok csúnya kézírása. Az orvos tíz milligrammot vagy mikrogrammot írt fel? A nehézségeket tetézi, hogy sok gyógyszernek azonos hangzású neve van, ami megzavarhatja mind az orvosokat, nővéreket, gyógyszerészeket, mind a betegeket. Az Orvostudományi Intézet öt éven belül a hibák 50 százalékos csökkentését követeli.

Az internet és az idősek

Az elektronikus posta áldásnak bizonyul a szociális intézményekben élő idősek számára. „A szakértők azt mondják, hogy az idősek otthonában élő éltes személyek, még a gyengébb egészségűek is, gyorsan megszeretik a számítógépeket, s az e-mail, valamint internet használatával visszanyerik az életerejüket — írja a The New York Times. — Azok, akik jártassá válnak az internet használatában, önbizalomra tesznek szert, ami kisugárzik az életük más területeire is, és örömmel átadják a tudásukat a lakótársaiknak.” Az e-mail nem csupán arra jó, hogy az idősek tartani tudják a kapcsolatot messze élő családtagjaikkal, egészségügyi dolgozókkal és régi barátaikkal. Arra is kiváló, hogy felülkerekedjenek a reménytelenség, unalom és magány érzésén, mely azokra jellemző, akik betegség vagy előrehaladott kor miatt az idősek otthonához vagy tolókocsihoz vannak kötve. Így jobb lesz a hangulat, és csökken a depressziósok száma. Néhány idős személy még internetes oktatási programokban is részt vesz, s átadja az ismeretét a jövő nemzedékeinek. Ám végre kell hajtani néhány változtatást is. Többek között kényelmesen használható billentyűzetre van szükség, és arra, hogy könnyen növelni lehessen a betűk méretét.

Emberek okozta élelmiszerhiány

„Az emberek okozta katasztrófák, például a polgárháborúk és a gazdasági válságok sokkal inkább okolhatók az élelmiszerhiányokért, mint a természeti katasztrófák” — jelenti az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Dr. Hartwig de Haen, a FAO főigazgató-helyettese ezt mondta: „1984-ben az emberek által előidézett katasztrófák az összes vészhelyzetnek csupán tíz százalékát tették ki. Ma már ez a szám több mint ötven százalék.” A becslések szerint 35 ország 52 millió lakosa néz szembe élelmiszerhiánnyal. A jelentés hozzáteszi: „Ilyen súlyos élelmiszerhiány nem volt azóta, hogy 1984-ben szárazság sújtotta Afrika Szaharától délre eső részét.”