A „mélyrepülés” mesterei
A „mélyrepülés” mesterei
A PART menti és a szigetek körüli vizekben elegánsan tovasuhannak. A hideg és a meleg vizű tengerek mélyén egyaránt előfordulhatnak, sőt még néhány tóban és folyóban is felbukkanhatnak. Hogy mik ezek? Azok a mélységben lakozó lények, amelyek a rája alakúak rendjébe tartoznak, és amelyek úgy tűnnek, mintha repülnének!
Nem kell mélytengeri búvárnak vagy halásznak lenned ahhoz, hogy a ráják csodálatos repülésében gyönyörködj, sőt még a vízbe sem kell bemenned hozzá. Bart, egy tengerbiológus azt mondja, hogy akik gyakran járnak a tengerpartra, azok sokszor látják, hogy a szárnyas ráják kiugrándoznak a vízből.
Több száz rájafaj létezik, melyek mérete néhány centiméterestől többméteresig is terjedhet. Láthatod, mennyire hasonlítanak rokonaikhoz, a cápákhoz. A rájatojások a legtöbb hal ikrájától eltérően a nőstény testében termékenyülnek meg. Olyan állatok is beletartoznak a rájafélék családjába, amelyek lerakják a megtermékenyített tojásokat, míg más ráják tojásai a nőstényben kelnek ki, és az ivadékok elevenen jönnek a világra — ezek szüleik miniatűr hasonmásai.
A legismertebb rájafélék között vannak a tüskés ráják — ezeknek az állatoknak a csont nélküli teste porcból épül fel, mindkét oldalukon mellúszók találhatók, a fejüktől a farkuk kiindulási pontjáig. A tüskés ráják rombusz vagy kör alakúak lehetnek, vagy úgy nézhetnek ki, mint egy papírsárkány farokkal. Lapos testük miatt nagyon kicsi a vízben az ellenállásuk. Mellúszóik hullámszerű mozgása adja nekik az erőt ahhoz, hogy a tengerben tovasuhanjanak, mintha könnyedén szárnyalnának. Ha éppen nem úsznak, a ráják a homokos tengerfenéken rejtőzködnek.
A tüskés ráják szeme a fejük tetején helyezkedik el, míg a szájuk alul van. Kemény fogaik és erős állkapcsuk van, melyekkel képesek megtámadni a kagylókat. Ezért nem szívesen látott vendégek az osztrigatelepeken, hiszen a ráják kedvenc eledelei a kagylófélék. De maguk a tüskés ráják is alkalmasak emberi fogyasztásra, és néha a fésűkagylók helyett használják őket valamilyen étel elkészítésekor.
A tüskés rája név onnan ered, hogy ezen állatok hosszú farkának felső részén mérgező tövisek helyezkednek el. A rája a farkával képes fájdalmat okozó, mérgező döfést mérni, ha rálépnek, ha bántják, vagy ha valamilyen ellenség fenyegeti. Ezek a tövisek gyakran mélyen befúródnak a sebbe, s emiatt nehéz őket kihúzni, és ha nem megfelelően kezelik a sebet, akkor komoly fertőzést okozhatnak. Ha megszúrna egy rája, a sebesült területet bő vízzel mosd le — erre akár még a tengervíz is megfelel. Amilyen hamar csak lehet, áztasd ki a sebet forró vízben, olyan forró vízben, amilyet csak elbírsz. A forró víz semlegesíti a mérget, és enyhíti a fájdalmat. Majd azonnal fordulj orvoshoz.
Jóllehet a tövises farkuk félelemmel tölthet el, a tüskés ráják általában nem agresszívak, és többnyire csak akkor használják ezt a testrészüket, ha valamilyen veszély fenyegeti őket. A cikk elején említett Bart meglehetősen barátságosnak találta a tüskés rájákat, amikor feleségével a Kajmán-szigeteknél egy olyan helyen úszott, amely arról ismeretes, hogy ott etetni lehet a barátságos rájákat. Így beszéli el a történteket: „Körülbelül öt méter mélyen térdeltünk a tengerfenéken. Amikor elkezdtük etetni őket, a tüskés ráják szinte ostrom alá vettek bennünket! Úgy 30-40 különböző méretű tüskés rája vett minket körül. Táplálék után kutatva, a ráják a térdünktől kezdve felfelé haladtak a testünk előtt és mögött, valamint a fejünk fölött. Szelíden úszkáltak, és gyengéden bökdöstek bennünket egy falat táplálékért. Hihetetlen, mennyire jámborak ezek a gyönyörű állatok. Még azt is megengedték, hogy megsimogassuk a hasukat, amikor elúsztak fölöttünk.” Bart még azt is megemlítette, hogy ezek a ráják annyira megszelídültek, hogy amióta az emberek együtt úszkálnak velük, az évek során egyetlen olyan esetről sem készült feljegyzés, amikor egy rája megtámadott volna valakit.
Akik nem tapasztalt búvárok, azok a sekélyebb vizekben vagy szerte a világon található akváriumokban gyönyörködhetnek a rájákban. Sok akváriumban vannak olyan medencék, ahol meg lehet simogatni a tüskés rájákat, ám az itt lévő rájáknak elővigyázatossági okokból eltávolították a töviseit. Ron Hardy, aki Panama Cityben (Florida) a Gulf World nevű vízipark tulajdonosa, ezt mondta: „Az egyik legjobb példa arra, hogy milyen hatással van az emberekre az élő állatok bemutatása, az a medence, ahol meg lehet simogatni a tüskés rájákat. Úgy tűnik, az emberek félnek, szinte fóbiájuk van a tüskés rájáktól, de látnod kellene, mennyire megváltozik a véleményük, amikor megtudják a tényeket az elmondásunkból! Miután megérintettek egyet, kezdenek gyönyörködni a rája kecsességében és szépségében. Vannak, akik nem mennek el a következő műsorszámra, a delfinshow-ra, hogy így több időt tölthessenek a tüskés rájákkal.”
Talán most, hogy megtudtál néhány dolgot a rájákról, a félelmed csökkent. Ne feledd azonban, hogy ezek az állatok gyakran elbújnak a meleg, sekély vizek homokos alján. Ha tehát ilyen helyeken gázolsz a vízben, inkább csoszogj, és ne emeld fel a lábad. Ha ezt teszed, figyelmezteted a rájákat a közeledtedre; így elkerülheted, hogy rálépj egy rájára, és azt, hogy a „mélyrepülés” gyönyörű mestere megszúrjon.
[Kép a 16. oldalon]
Tüskés rája
[Kép a 16. oldalon]
Úgy tűnik, az emberek félnek a tüskés rájáktól, viszont megváltozik a véleményük, amikor megtudják a tényeket ezekről az állatokról
[Kép a 17. oldalon]
Ördögrája
[Forrásjelzés]
© Francois Gohier/ Photo Researchers