A vegyszerek egészségromboló hatása

SOK szempontból nehéz feladat elé állítja a szakembereket a többszörös kémiai túlérzékenység (tkt). Érthető módon a betegség természetével kapcsolatban jelentősen megoszlanak a vélemények az orvostársadalomban. Néhány orvos úgy véli, hogy a tkt-nek szervi okai vannak, mások szerint a betegség lelki okokra vezethető vissza, megint mások azt mondják, hogy mind szervi, mind lelki okoknak részük van a kialakulásában. Néhány orvos szerint a tkt a betegségeknek akár egy egész csoportját is magában foglalhatja. *

Sok beteg azt mondja, hogy először nagymértékben ki volt téve mérgező anyagoknak, például növényvédő szereknek, és ez idézte elő az állapotát. Mások arról beszélnek, hogy egymást követően vagy állandóan kapcsolatba kerültek kisebb mennyiségű mérgező anyaggal. Mihelyt kialakul valakinél a tkt, különféle tünetekkel kezd reagálni egymástól látszólag független vegyi anyagokra, olyanokra, amelyekkel korábban semmi gondja sem volt, például egyes illatszerekre és tisztítószerekre. Innen származik a „többszörös kémiai túlérzékenység” kifejezés. Figyeljük meg Joyce esetét.

Joyce-nak fejtetvei lettek az iskolában. Befújták a fejét tetűirtó szerrel. Joyce egészsége tönkrement, és szervezete már nem tudott elviselni sok olyan vegyi anyagot, amellyel korábban semmilyen gondja sem volt, például háztartási tisztítószereket,  légfrissítőket, illatszereket, samponokat és benzint. „A szemem annyira megdagadt, hogy alig bírtam kinyitni — mondja Joyce —, orrmelléküreg-gyulladásom lett, ami olyan erős fejfájással és émelygéssel járt, hogy több napon át beteg voltam . . . Annyiszor volt tüdőgyulladásom, hogy a tüdőm ugyanolyan heges lett, mint egy negyven éve dohányzó személyé — pedig sohasem dohányoztam!”

Valaki a szabadban és a zárt térben is állandóan ki lehet téve a mérgező anyagok kisebb mennyiségének, ami állítólag hozzájárul a tkt kialakulásához. Mivel az utóbbi évtizedekben a zárt téri légszennyezés miatt rohamosan megnőtt a megbetegedések száma, megszületett a „betegségokozó ház tünetegyüttes” (sick-building syndrome) kifejezés.

Betegségokozó ház tünetegyüttes

A betegségokozó ház tünetegyüttes az 1970-es években került előtérbe, amikor is energiatakarékossági okokból sok természetes szellőzésű otthon, iskola és iroda hermetikusan zárt, légkondicionált épületté vált. Gyakran szigetelőanyagok, kezelt fák, illékony ragasztók, műszálas szövetek és szőnyegek kerültek az épületekbe s az épületek bútorzatába.

Ezek közül a termékek és anyagok közül sok, különösen új korában, kis mennyiségben olykor ártalmasnak bizonyuló vegyi anyagot, például formaldehidet bocsát ki a visszakeringetett levegőbe. A szőnyegek még súlyosbítják is a gondot, mivel magukba szívják a tisztítószereket és oldószereket, majd hosszú időn át árasztják magukból. „Az oldószerek gőze a belső légtér legelterjedtebb légszennyező anyaga” — mondja a Chemical Exposures​—Low Levels and High Stakes című könyv. Majd kijelenti, hogy „az oldószerek azok közé a vegyi anyagok közé tartoznak, melyekkel a kémiai anyagokra érzékeny betegek a leggyakrabban kapcsolatba kerülnek”.

Noha a legtöbb ember úgy tűnik, egészséges marad az ilyen épületek környezetében, néhány személynek asztmás és más légzőszervi megbetegedésre utaló tünetei lesznek, másoknak fáj a fejük, vagy letargikus állapotba kerülnek. Ezek a tünetek rendszerint megszűnnek, amikor az érintett személy elhagyja ezt a környezetet. Néhány esetben azonban „a betegeknél többszörös kémiai túlérzékenység alakul ki” — írja a brit The Lancet című orvosi folyóirat. De miért betegszik meg az egyik személy a vegyi anyagoktól, míg a másik személynek kutya baja? Ez fontos kérdés, mivel az egészséges embereknek nem könnyű megérteniük a betegeket.

Mindannyian mások vagyunk

Jó észben tartani, hogy mindannyian másként reagálunk a kémiai anyagokra, a baktériumokra vagy a vírusokra. A reakciónk genetikai felépítésünktől, korunktól, nemünktől, egészségi állapotunktól, szedett orvosságainktól, korábbi betegségeinktől függ, és attól, hogy milyen életmódot folytatunk, fogyasztunk-e alkoholt, dohányzunk-e vagy használunk-e kábítószert.

A gyógyszerek esetében például az alkatunk határozza meg, hogy „egy gyógyszer hatni fog-e, és milyen mellékhatásai lesznek” — jelenti ki a New Scientist című folyóirat. A mellékhatások némelyike súlyos lehet, sőt még halálhoz is vezethet. Rendes körülmények között az enzimeknek nevezett fehérjék megtisztítják a szervezetünket az idegen, például a gyógyszerekben lévő, vegyi anyagoktól, valamint azoktól a szennyező  anyagoktól, melyeket a szervezetünk magába szív a mindennapos tevékenységeink során. De ha ezek a „takarító” enzimek elégtelenül működnek, az idegen vegyi anyagok veszélyes mértékben felhalmozódhatnak a szervezetünkben. * Ez az elégtelen működés talán genetikai örökségünk, mérgező anyagok okozta korábbi károsodás vagy szegényes étrend következménye.

A tkt-t a porfiriáknak nevezett, enzimekkel összefüggő, vérrel kapcsolatos rendellenességek egy csoportjához hasonlítják. Azok, akik a porfiriák bizonyos fajtáiban szenvednek, hasonlóan reagálnak a vegyi anyagokra, például a járművek kipufogógázára és az illatanyagokra, mint a tkt áldozatai.

Az elmére is hatással van

Egy nő, aki tkt-ben szenved, azt mondta az Ébredjetek!-nek, hogy bizonyos vegyszerektől úgy érzi magát, mintha kábítószerezett volna. „Megváltozik a személyiségem: dühössé, zavarttá, ingerlékennyé, félőssé, letargikussá válok . . . Ezek a tünetek olykor néhány órán át tartanak, máskor napokig” — meséli. Ezután másnaposnak érzi magát, s hol enyhébb, hol súlyosabb depresszióban szenved.

Ezek a tünetek nem szokatlanok a tkt-ben szenvedő embereknél. Dr. Claudia Miller azt mondja, hogy „több országból érkeztek beszámolók pszichés rendellenességekről, miután az emberek egyértelműen kémiai anyagoknak voltak kitéve, például rovarirtó szereknek, vagy olyan épületben tartózkodtak, mely betegségeket idéz elő . . . Tudjuk, hogy azoknál a dolgozóknál, akik oldószerekkel kerülnek kapcsolatba, nagyobb a veszélye a pánikrohamok és a depresszió kialakulásának . . . Óvatosnak kell tehát lennünk, és nem szabad elfelejtenünk, hogy testünk kémiai anyagokra legérzékenyebben reagáló szerve az agy.”

A vegyi anyagokkal való érintkezés pszichés rendellenességekhez vezethet, ám sok orvos úgy véli, hogy ez fordítva is igaz: a pszichés rendellenességek hozzájárulhatnak a kémiai túlérzékenység kialakulásához. A fent említett dr. Miller, valamint dr. Nicholas Ashford, akik határozottan amellett szállnak síkra, hogy a tkt-nek szervi okai vannak, elismerik, hogy „pszichoszociális események, például a házastárs halála vagy válás, elnyomhatnak immunrendszeri funkciókat, s bizonyos embereket érzékenyebbé tehetnek kisebb mennyiségű vegyi anyagokra is. Nem kétséges, hogy bonyolult kapcsolat van a pszichénk és a testünk működése között.” Dr. Sherry Rogers, aki szintén úgy véli, hogy szervi okokra vezethető vissza a tkt, kijelenti, hogy „a stressz érzékenyebbé teszi az embereket a kémiai anyagokra”.

Tehetnek-e valamit a tkt-ben szenvedő személyek, hogy javítsanak az egészségükön, vagy hogy legalább enyhítsék a tüneteiket?

Segítség a tkt-ben szenvedőknek

Noha nincs ismert gyógymód a tkt-re, sok beteg enyhíteni tudja a tüneteit, mások pedig újra képesek viszonylag normális életet élni. Mi segített nekik? Némelyek azt mondják, javukra vált, hogy követték az orvosuk tanácsát, és amennyire csak lehetett, kerülték azokat a vegyi anyagokat, melyek előidézik a tüneteiket. * A tkt-ben szenvedő Judy úgy érzi, hogy nála jól bevált ez a módszer. Miközben épp kilábalni próbált egy fertőzésből, melyet az Epstein—Barr-vírus okozott, a szervezete nagyon nagy mennyiségű növényvédő szernek volt kitéve az otthonában, s ennek következtében tkt alakult ki nála.

Mint sok más tkt-ben szenvedő személy, Judy is számos háztartási vegyszerre érzékeny. Ezért kizárólag tiszta szappanokkal meg szódabikarbónával takarít és mos. A szövetek lágyítására az ecetet tartja a legmegfelelőbbnek. Szekrényében és hálószobájában csak természetes rostokból és textíliákból készült holmik vannak. A férje addig  nem teszi a szekrénybe a vegytisztított ruháját, míg több héten át jól ki nem párolognak belőle a vegyszerek egy megfelelően szellőző helyiségben.

Természetesen napjaink világában lehetetlen, hogy a tkt-ben szenvedők minden kapcsolatot felszámoljanak azokkal a vegyi anyagokkal, melyek gondot okoznak nekik. Az American Family Physician című folyóirat kijelenti: „Sokszor az teszi cselekvőképtelenné a tkt áldozatait, hogy elszigetelik magukat és visszahúzódnak, miközben igyekeznek kerülni, hogy kémiai anyagokkal kerüljenek kapcsolatba.” A cikk azt javasolja, hogy a betegek orvosi felügyelet alatt dolgozzanak, járjanak társaságba, és fokozatosan váljanak egyre tevékenyebbé. Ugyanakkor meg kell tanulniuk kezelni a pánikrohamaikat és szívdobogásérzetüket. Ezt úgy tehetik meg, hogy relaxációs és légzésszabályozási technikákat sajátítanak el. A cél az, hogy a betegek fokozatosan alkalmazkodni tudjanak a vegyi anyagokhoz, nem pedig az, hogy eltávolítsák az életükből az összes vegyszert.

Egy másik fontos gyógymód a felüdítő éjszakai alvás. David, aki tkt-ben szenved, jelenleg szinte tünetmentes. Úgy véli, hogy felépülése részben annak köszönhető, hogy olyan szobában alszik,  ahol elegendő a friss levegő. Ernest és felesége, Lorraine, akik mindketten betegek, szintén úgy érzik, ha jól kialusszák magukat, az napközben nagyon sokat segít nekik abban, hogy felvegyék a harcot azok ellen a vegyszerek ellen, amelyekkel óhatatlanul kapcsolatba kerülnek.

Természetesen a megfelelő táplálkozás mindig lényeges ahhoz, hogy valaki megőrizze vagy visszanyerje az egészségét. Sőt a helyes táplálkozást úgy éltetik, mint „a megelőző gyógyászat legfontosabb elemét”. Magától értetődik, hogy testünk rendszereinek megfelelően kell működniük ahhoz, ha szeretnénk a lehető legteljesebb mértékben visszanyerni az egészségünket. A táplálkozáskiegészítők segítségünkre lehetnek ebben.

A testmozgás is hozzájárul az egészséghez. Amikor izzadunk, a testünk eltávolítja a mérgeket a bőrünkön keresztül. Fontos a helyes szemléletmód és a jó humorérzék is, valamint az, hogy szeressenek minket, és mi is szeressünk másokat. Egy orvos „szeretetet és nevetést” ír fel az összes tkt-ben szenvedő betegének. Igen, „a vidám elme jó orvosságul szolgál” (Példabeszédek 17:22).

Ám a tkt áldozatainak jelentős nehézséget okoz, hogy szerető, boldog kapcsolatokat ápoljanak, mivel nem bírják az illatanyagokat, tisztítószereket, szagtalanítókat és más vegyi anyagokat, amikkel a legtöbben kapcsolatba kerülünk a napi teendőink végzése során. Hogyan boldogulhatnak a tkt-ben szenvedő személyek ilyen körülmények között? És ugyanilyen fontos az a kérdés is, hogy miként segíthetünk a betegeknek? A következő cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk megvizsgálni.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

Szükségünk van ennyi vegyszerre?

Mindannyiunknak a lehető legkisebbre kell csökkentenünk a kapcsolatunkat a mérgezés veszélyét magukban hordozó vegyi anyagokkal. Ez magában foglalja az otthonunkban tartott vegyi anyagokat is. Egy könyv ezt írja: „Úgy tűnik, hogy a belső légterekben lévő légszennyező anyagok a kémiai túlérzékenység legjelentősebb okozói és fokozói között vannak. A zárt térben több száz kis mennyiségű, illékony, szerves kémiai anyag összetett keveréke található meg” (Chemical Exposures). *

Kérdezd meg tehát magadtól, hogy szükséges-e annyi vegyi anyagot — különösen növényvédő szert és illékony oldószert tartalmazó terméket — használnod, mint amennyit használsz? Kipróbáltad már ezeknek a termékeknek a nem mérgező változatait is? Ha mégis muszáj olyan vegyi anyagot használnod, mely veszélyessé válhat, mindig tedd meg a szükséges óvintézkedéseket. A vegyszereket biztonságos helyen tárold, ott, ahol a gyermekek nem férnek hozzá, és ahol a lehetséges párolgásuk sem okoz kárt. Ne felejtsd el, hogy még a zárt tartókban lévő vegyszerek is kipárologhatnak.

A vegyi anyagokkal akkor is vigyáznunk kell, amikor azokat a bőrünkre kenjük vagy a bőrünkhöz érnek. Sok vegyi anyag — például az illatanyagok — a bőrünkön át felszívódik a véráramunkba. Ezért kapunk bizonyos gyógyszereket tapasz formájában. Ennélfogva, ha mérgező vegyi anyag kerül a bőrünkre „az első és a legfontosabb teendő, hogy alaposan le kell mosni a vegyszert a bőrről” — figyelmeztet a Tired or Toxic? című könyv.

Sok, többszörös kémiai túlérzékenységben szenvedő ember érzékeny az illatanyagokra. Az illatanyagokban használt vegyi anyagok 95 százaléka kőolajból nyert mesterséges összetevő. A felhasznált anyagok közé tartozik az aceton, kámfor, benzaldehid, etil-alkohol, gamma-terpén és sok más kémiai anyag. Ezeknek az alkotórészeknek az egészségre leselkedő veszélyeit nyilvánosságra hozzák — az Egyesült Államokban például a környezetvédelmi hivatal teszi ezt meg. Ugyanez igaz a légfrissítőkben használt vegyi anyagokra is. Amikor a környezetvédelmi szakemberek tanulmányozzák a légfrissítőket, „a belső légtér szennyező anyagaként, nem pedig a levegő minőségének a javítójaként vizsgálják őket” — derül ki a University of California at Berkeley Wellness Letter című hírlevélből. A légfrissítők nem szüntetik meg a rossz szagokat, csupán elnyomják őket.

A Calculated Risks című könyv kijelenti, hogy „a toxikológia egyik legfontosabb elmélete [az, hogy] bizonyos körülmények között minden vegyi anyag mérgező”.

[Lábjegyzet)