Figyeljük a világot

Az ezredfordulóért élni

„Elég jól beigazolódott, hogy a súlyosan beteg emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy még megérjenek valamilyen fontos eseményt — mondja Richard Suzman, a bethesdai (Maryland, USA) Nemzeti Öregedéskutató Intézet munkatársa. — A mechanizmus kissé rejtélyes, de a jelenség nagyon is valóságos.” Az átlagosnál több ember halt meg az új év első hetében, akik nyilván kényszerítették magukat arra, hogy meglássák a 2000-es évet — számol be a londoni The Guardian című napilap. Nagy-Britanniában 65 százalékkal több ember halt meg azon a héten, New York városában pedig több mint 50 százalékkal nőtt az elhalálozás 1999 első hetéhez képest. Robert Butler, a Hosszú Élet Kutatásával Foglalkozó Nemzetközi Központ elnöke azt mondta, hogy ezek az adatok világszerte jellemzőek. Még hozzátette: „Az élni akarás igen nagy erőt tud kifejteni.”

Számítógépes navigáció

Az elektronikus technológiának köszönhetően a hajóknak talán már nincs szükségük papírtérképek tömkelegére a navigáláshoz — magyarázza a londoni The Daily Telegraph című újság. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet a német vízrajzi hivatal révén 1999 novemberében első ízben adott engedélyt egy kizárólag számítógépes vezérlésű hajózási navigációs rendszerre. Papírtérképek helyett a számítógép két elektronikus változatot kínál: a papírtérkép szkennelt másolatát és egy vektortérképként ismert digitális változatot. Az elektronikus térkép alapvető előnye, hogy mindig megmutatja a hajó valódi helyzetét. És ha egy radartérképet fektetnek a számítógép képernyőjére, a navigációs tisztek még külön is ellenőrizhetik, milyen veszélyek léphetnek fel az út során. Egy hajókapitány lelkesen mondta erről a fejleményről: „Ez sok terhet levesz rólunk . . . így sokkal jobban tudunk összpontosítani a kormányzásra, a hajóforgalomra, a többi hajóra és arra, hogyan vezet a kormányos, amikor közeledünk egy kikötő felé.”

Földönkívüliek pedig nincsenek

„Az elmúlt néhány évtizedben a csillagászok egyre nagyobb tábora hirdette azt a nézetet, hogy valószínűleg idegen civilizációk léteznek elszórtan a csillagrendszerekben — állítja a The New York Times című újság. — Ez a földönkívüliekbe vetett hit amellett, hogy rengeteg könyv, film és tévéműsor témájául szolgált . . . , egy hosszú tudományos kutatást is előmozdított, melynek során hatalmas parabolaantennákkal fürkészik az eget, hogy akár csak egy halvány rádiójelet is kapjanak az értelmes idegen lényektől.” Ez a kutatás nagy valószínűséggel kudarcot fog vallani — véli két elismert tudós, dr. Peter D. Ward és dr. Donald C. Brownlee, a Rare Earth (Rendkívüli Föld) című könyv szerzői. Azt mondják, hogy a legújabb csillagászati, paleontológiai és geológiai felfedezések rámutatnak, hogy „a Föld összetétele és egyensúlya egészen rendkívüli”, másutt viszont nem megfelelőek a körülmények a bonyolult életformák létezéséhez. „Mi végre hangosan kimondtuk azt, amit oly sokan gondolnak már régóta: az élet minden túlzás nélkül páratlan a maga összetettségében” — nyilatkozta dr. Ward. Ehhez dr. Brownlee még hozzáteszi: „Azt mondják, a Nap szokványos csillag. Ez azonban nem így van. A világegyetemben az élethez szinte mindenütt lehetetlenek a körülmények. Az élet csakis olyan édenkertszerű helyeken létezhet, mint amilyen a Föld.”

Bibliafordítások még több nyelven

„A Biblia továbbra is a legtöbb nyelvre lefordított könyv a világon” — jegyzi meg az Excelsior című mexikói napilap. A Német Bibliatársulat szerint 1999-ben a Bibliát újabb 21 nyelvre fordították le, s ezáltal most már 2233 nyelven beszerezhető legalább egy-egy része. Ezek közül „371 nyelvre már teljes terjedelmében lefordították az Ó- és az Újszövetséget, s köztük öt újabb nyelv is van az 1998-as adathoz képest”. Hol beszélik mindezeket a nyelveket? „A legtöbb fajta nyelven Afrikában készültek fordítások, szám szerint 627, majd Ázsia következik 553-mal, Ausztrália és a csendes-óceáni térség 396-tal, Latin-Amerika és a Karib-tenger vidéke 384-gyel, Európa 197-tel, az Egyesült Államok pedig 73-mal” — mondja az újság. Ezzel együtt „a Bibliát a világszerte beszélt nyelveknek még a felére sem fordították le”. Vajon miért nem? Mivel viszonylag kevés ember beszéli azokat a nyelveket, és a Bibliát nagyon nehéz lenne lefordítani ilyen nyelvekre. Ezenkívül sok ember két nyelvet is beszél, és ha a Bibliát még nem adták ki az egyik nyelven, el tudják olvasni a másikon.

Hadianyag-temető

Olasz halászok mostanában olyasmit fogtak ki a hálóikkal, amit nem  állt szándékukban: vegyi fegyvereket. Valerio Calzolaio, az olaszországi Környezetvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese szerint „1946-tól egészen a hetvenes évekig . . . rendszeres gyakorlat volt, hogy úgy szabadultak meg a forgalomból kivont hadianyagoktól, hogy a tengerbe öntötték őket”. A becslések alapján mintegy 20 000 bomba fekszik az Adriai-tenger fenekén, Olaszország keleti partjai mentén. 1997-re már öt olasz halász halt meg, és 236-an kórházi ápolásra szorultak annak következtében, hogy halálos vegyszerek szivárogtak ki az elrozsdásodott hadianyagokból, amiket felhúztak a hálóikban. A bajt csak tetézi az a nyilvánosság előtt ismeretlen számú bomba, melyet nemrégen a Balkánon folyó harcok idején a harci repülőgépek ugyanazokba a vizekbe dobtak le, és néhányat közülük már „kifogtak” a halászhálókban. De nem csupán az olasz vizek vannak érintve. A becslések szerint 100 000 tonna vegyi fegyver fekszik a Balti-tenger medrében, és hasonló lerakóhelyek létezéséről tudnak Japán, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia part menti vizeiben.

Eltúlzott adatok

„Ne higgy mindig annak, amit az újságokban olvasol” — mondja a The Economist nevű folyóirat. Az újságírók „nem megbízhatóak a pontosság tekintetében”. Ez különösen akkor igaz, amikor statisztikai adatokról van szó, főképp olyanokról, amelyek katasztrófákkal kapcsolatosak. Miért? „A háború zűrzavarában vagy békeidőben sújtó katasztrófa idején természetesen lehetetlen bizonyossággal tudni, hány ember sebesült meg vagy halt meg” — szól a cikk. Hogy kielégítsék az emberek kíváncsiságát, az újságírók becsült adatokat adnak, melyek gyakran nagy számok, és „ritkán fordul elő, hogy az idő haladtával mérsékelik a becsléseiket”. Mi ennek az oka? „Az újságírók szeretnék sikerre vinni a történetüket, a szerkesztők el akarják adni a lapjukat, a segélyezésben részt vevő munkások pedig az ügyüket kívánják előmozdítani. Talán még a kormányzati tisztviselők is igyekeznek szimpátiát kelteni.” A folyóirat azt javasolja, hogy az olvasók „óvakodjanak a látszatpontosságtól, a dolgok szembetűnő felnagyításától és az újságírók azon hajlamától, hogy folyton túlzásokba esnek”. Még hozzáteszi: „Bármekkora is a sajtó ereje általában véve, ha arról van szó, hány embert öltek meg, a tollnak valójában még a kardnál is nagyobb hatalma van.”

Vigyázat a házi kedvencekkel!

A Le Monde című francia napilap szerint Franciaországban a háztartások 52 százalékában tartanak házi kedvencet. Egy nem régi tanulmány viszont, melyet a franciaországi maisons-alforti Összehasonlító Állatimmunológiai Intézet állatorvosokból álló csoportja készített, rámutat arra, hogy a Franciaországban levő 8,4 millió macska és 7,9 millió kutya gombákat és parazitákat hordoz, melyek a háziállatot tartók különféle megbetegedéseiért felelősek. Ide tartozik az ótvar, fonálféreg, rühesség, leishmaniasis és a toxoplazmózis. Az utóbbi a várandós anyák esetében vetélést, a magzatban pedig károsodást idézhet elő. A beszámoló megemlíti még a házi kedvencek miatt fellépő sokféle allergiás reakciót, és a kutyaharapásból eredő fertőzéseket is — ez évente mintegy 100 000 esetben fordul elő Franciaországban.

A száj ökoszisztémája

„A Stanford Egyetem tudósai 37 új és egyedülálló organizmust fedeztek fel a föld egyik legváltozatosabb ökoszisztémájában: az emberi szájban” — számol be a The Toronto Star nevű újság. Ezzel 500-ra nőtt a szájban található, eddig ismert baktériumok száma; „ez a nagy változatosság talán még a trópusi esőerdőkével is vetekszik, melyet sokszor a biológiai sokrétűség csúcsának tartanak”. Ártalmasak vajon ezek a baktériumok? A száj lepedékében található új organizmusok felfedezése után dr. David Relman mikrobiológus kijelentette: „Ez a változatosság nagyon is megnyugtató, mivel biológiai egyensúlyról és védelemről gondoskodik.” A Star még hozzáfűzi, hogy a baktériumok legtöbb fajtájáról „úgy vélik, hogy azok komfortról, védelemről és táplálásról gondoskodnak”. Csupán néhány okoz gondot, például fogszuvasodást, fogínybetegséget és rossz leheletet.

Egyre több háború

„A háborúk száma továbbra is nőtt” 1999-ben — jelenti a Siegener Zeitung című német újság. A Hamburgi Egyetemen a Tanulmányozó Csoport a Háborúk Okainak Kutatásáért 35 fegyveres összecsapást számolt meg 1999-ben; hárommal többet, mint az azt megelőző évben. Ezek közül 14 Afrikában, 12 Ázsiában, egy Európában a többi pedig a Közel-Keleten és Latin-Amerikában volt. Nincs kilátás arra, hogy vége lesz a hadviselésnek — véli a tanulmányozó csoport. Valójában „ebben az évben a listán nyolc új háború jelent meg, köztük a csecsenföldi, a nepáli, a kirgizisztáni és a nigériai erőszakos összecsapások”. Ennek hátterében többek között az áll, hogy a konfliktusokat kiváltó okok már hosszú ideje rejtőzhetnek a felszín alatt, még mielőtt fegyveres összecsapásban vagy teljes körű háborúban törnének ki.