Nyelvek — Hidak és falak a kommunikációban

Az Ébredjetek! mexikói tudósítójától

„A történelemből nem kapunk olyan teljes képet egy nép sorsának az alakulásáról, társadalmáról, hitéről és érzéseiről, mint a nyelvéből” (MARTÍN ALONSO).

A TÖRTÉNELEM során a nyelvek — eredetük, sokféleségük és állandó változásuk — bámulatba ejtették a tudósokat. S magának a nyelvnek köszönhetően ez a varázs nem múlt el, éppúgy, ahogy a történelmi feljegyzések többsége is fennmaradt. Kétségtelen, hogy a nyelv az ember legelemibb gondolatközlési csatornája.

Néhány nyelvész úgy becsüli, hogy jelenleg 6000 vagy annál is több beszélt nyelv létezik a világon, nem számítva a helyi nyelvjárásokat. Messze a legtöbben, több mint 800 millióan, a kínai mandarin nyelvet beszélik. A következő négy legelterjedtebb nyelv, nem feltétlenül ebben a sorrendben, az angol, spanyol, hindi és bengáli.

Mi történik akkor, ha különböző kultúrák — és persze a nyelvük — hirtelen kapcsolatba kerülnek egymással? Hogyan érinti egy csoport elszigeteltsége a nyelvet, amelyet használ? Lássuk, hogyan épülnek a kommunikáció hídjai és a falai.

Pidzsin, kreol, lingua franca

A népvándorlás, a nemzetközi kereskedelem, vagy akár a koncentrációs táborokban való raboskodás során az emberek olyanokkal kerültek kapcsolatba, akikkel nem közös az anyanyelvük, ezért szükség volt egy hídra, mely átível a kommunikációs szakadék fölött. Ezért a nyelv egyszerűsített formáját kezdték használni. Félretették a szövevényes nyelvtani szabályokat, és kevesebb, a mindennapi élethez  nélkülözhetetlen szavakat használtak. Így születtek meg a pidzsin nyelvek. A pidzsinnek, akármilyen leegyszerűsített is, megvan a maga nyelvrendszere, de ha már nem áll fenn az a szükséglet, amely létrehozta, kihalhat.

Amikor a pidzsin válik egy nép anyanyelvévé, akkor a nyelv új szavakkal gazdagodik, és a nyelvtana is átalakul. Kreol nyelvvé válik. A kreol a pidzsinnel ellentétben tükrözi egy nép kultúráját. Ma sok-sok pidzsin és kreol nyelvet beszélnek a világon. Ezek az angolon, francián, portugálon, szuahélin és más nyelveken alapulnak. Némelyik jelentős nyelvvé vált bizonyos országokban. Ilyen például a tok-piszin Pápua Új-Guineában és a biszlama Vanuatun.

A kommunikáció további hídjai a közvetítő nyelvek (lingua francák). A közvetítő nyelvet olyan csoportok használják, amelyeknek eltér az anyanyelvük. A Közép-afrikai Köztársaságban például a helyi nyelvek beszélői szango nyelven tudnak egymással értekezni. A diplomaták közvetítő nyelveként az angolt és a franciát lehet megemlíteni. A pidzsin nyelvek is közvetítő nyelvek, és olykor a kreol nyelvek is.

Az országon belül kialakulhatnak a nemzeti nyelv helyi változatai. Ezeket nyelvjárásoknak hívjuk. Minél elszigeteltebb egy terület, annál jellegzetesebbek lehetnek a különbségek. Idővel némelyik nyelvjárás annyira eltávolodik a terület eredeti nyelvétől, hogy más nyelvvé válik. Néhány esetben a nyelvészeknek nem könnyű különbséget tenniük egy nyelv és egy nyelvjárás között. Mivel a nyelv állandóan változik, használat híján olykor eltűnnek nyelvjárások,  és ezzel a múlt homályába veszik a történelem egy darabkája is.

Igazi ajándék Istentől, hogy a nyelvek által kommunikálhatunk egymással (2Mózes 4:11). A nyelv változásának lenyűgöző folyamata bizonyítja a rugalmasságot, amely ebben az ajándékban rejlik. A nyelvek azt is megtaníthatják nekünk, hogy egyik embercsoport sem magasabb rendű a másiknál, mivel nincsenek alacsonyabb rendű nyelvek. Mint a többi Istentől kapott ajándékot, a nyelvet is minden ember szabadon használhatja fel, függetlenül a kultúrájától vagy attól, hol él. A kezdet kezdetétől fogva mindegyik nép nyelve elég összetett ahhoz, hogy a célnak megfelelő legyen. Az összes nyelv méltó a tiszteletünkre, akármennyien beszélik is.

Történelmi és társadalmi háttér

A nyelvekből is látszik, hogy az ember társas lény. Ezért amikor a kultúrák kapcsolatba kerülnek egymással — ami gyakran megtörténik —, a kultúrát képviselő nyelv gyakran nemzedékeken át megőrzi a kapcsolat bizonyítékát.

A spanyol nyelv például, melyet a latin egyik változatának tartanak, sok arab eredetű szava által még mindig őrzi a VIII. században kezdődő, spanyol területek feletti muszlim uralom emlékét. A spanyolnál nyomon követhető a görög, francia, angol és más nyelvek befolyása is. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv magán hordozza a kontinens őslakosai által beszélt nyelv nyomait. Az ottani spanyol nyelv például sok szót átvett a közép-amerikai aztékok navatl nyelvéből.

Éppúgy, ahogy az anyanyelv azonosít valakit egy nemzet vagy egy térség lakóival, magának a nyelvnek a használata is azonosíthat egy csoporttal. Kiderülhet, hogy egy személynek mi a szakmája, foglalkozása, milyen kultúrához, sportegyesülethez vagy akár bűnszervezethez tartozik. Ez a felsorolás gyakorlatilag végtelen. A nyelvészek zsargonnak, szlengnek vagy olykor nyelvjárásnak hívják ezeket a különleges változatokat.

Ám amikor ellenségeskedés van a nemzetek, etnikai vagy kulturális csoportok között, a nyelv megszűnik hídnak lenni: fallá válhat, mely még nagyobb megosztottságot idéz elő.

A nyelvek jövője

A kommunikáció összetett dolog. Napjainkban az az irányzat érvényesül, hogy le kell dönteni a nyelvi falakat. Ezt az irányzatot főként a hírközlő eszközök mozdítják elő. Az Encyclopædia Britannica szerint hét emberből egynek angol az anyanyelve, vagy az a nyelv, amelyet másodikként megtanul. Ezért az angol a legszélesebb körben használt közvetítő nyelv a világon. Ennek a nyelvnek a használata szélesebb körű gondolatcserét és hasznos információk továbbítását teszi lehetővé.

Elmondható az is, hogy a nyelvi falak hozzájárulnak a megosztottsághoz, a gyűlölethez és a háborúkhoz. A The World Book Encyclopedia kijelenti: „Ha mindenki ugyanazt a nyelvet beszélné . . . , az emberek jobb akarattal lennének egymás iránt.” Persze ehhez a jóakarathoz sokkal jelentősebb változásra lenne szükség, mint pusztán egy közvetítő nyelv használatára. Csupán a nyelv bölcs Teremtője tudja előidézni, hogy minden ember egy nyelven beszéljen.

A Biblia, Isten fő közlési csatornája, egyértelműen rámutat, hogy Isten hamarosan eltávolítja ezt a jelenlegi gonosz rendszert, s felváltja egy kormányzattal, mely az égből fog uralkodni — vagyis az ő Királyságával (Dániel 2:44). Ez egyesíti majd az egész emberiséget, amely akkor egy békés, igazságos új rendszerben él majd itt, a földön (Máté 6:9, 10; 2Péter 3:10–13).

Egy tiszta szellemi nyelv — az igazság Jehova Istenről és szándékáról — már most is több millió, más-más nyelvű, nemzetiségű és korábban eltérő vallású embert egyesít (Sofóniás 3:9). Ezért ésszerűnek látszik, hogy Isten az új világában még inkább egyesíti majd az emberiséget, gondoskodva egy közös nyelvről mindenki számára, visszájára fordítva azt, amit Bábelben tett.

[Kiemelt rész a 12. oldalon]

A nyelvek eredete

A végtelenül bölcs Teremtő, Jehova Isten már az égi birodalomban, az angyalok körében is felhasználta a nyelvet a kommunikáció eszközeként (Jób 1:6–12; 1Korinthus 13:1). Amikor megteremtette az embereket, szókinccsel látta el őket, és azzal a képességgel, hogy bővítsék azt. Nincs rá bizonyíték, hogy létezett olyan primitív nyelv, mely morgásból és gurgulázó hangokból állt. Ezzel szemben figyeljük meg, mit ír az Encyclopædia Britannica a sumer nyelvről, a legrégebbi ismert írott nyelvről: „A sumer nyelv nagyon bonyolult, mivel igéihez . . . többféle előtag, szótestbe illeszthető toldalék és szótőhöz járuló, módosító végződés kapcsolódik.”

Úgy az i. e. XX. században az emberek Sineár síkságán, Mezopotámiában erőfeszítést tettek arra, hogy uralmuk alá vonják az egész társadalmat, és elkezdték építeni Bábel vallási célokra használható tornyát, noha Isten azt parancsolta, hogy szóródjanak szét, és ’töltsék be a földet’. A nyelvek sokfélesége abból adódik, hogy Isten összezavarta a nyelvüket, meghiúsítva veszélyes és ártalmas tervüket (1Mózes 1:28; 11:1–9).

A bibliai feljegyzés nem mondja, hogy minden nyelv egy eredeti nyelvből alakult ki. Sineár síkságán Isten szókészletek és gondolkodásmódok sokaságát hozta létre, aminek a nyelvek sokfélesége lett a következménye. Ennélfogva hiábavalók azok az erőfeszítések, melyeket arra tesznek, hogy megtalálják azt a nyelvet, amelyből a többi nyelv kifejlődött.

[Kép a 12. oldalon]

Bábelnél Isten összezavarta a lázadó emberek nyelvét