Figyeljük a világot

Dohányzásban világelső

Kína „a világ legnagyobb dohánytermelője és -fogyasztója — számol be a The Journal of the American Medical Association nevű orvosi szaklap. — Kína 1,2 milliárd fős lakosságából több mint 300 millió férfi és 20 millió nő dohányzik.” A pekingi székhelyű, betegségek megelőzésével foglalkozó kínai akadémia és a dohányzás egészségre gyakorolt hatását vizsgáló kínai társaság orvosai nyugati orvosokkal együttműködve megjelentették egy országos felmérés eredményét, mely 120 000-nél is több személlyel készült. Mire jöttek rá? Kínában „kezd járványos méreteket ölteni a dohányzás”, és „a mai dohányosok közül legalább 50 millióan számíthatnak arra, hogy idejekorán fognak meghalni”. 1984 óta körülbelül 3 évvel korábban, 28 éves kor helyett 25 évesen próbálják ki először a fiatalok a cigarettát, jelenti ki a beszámoló. Csak kevesen voltak tudatában annak, hogy a dohányzás tüdőrákot és szívbetegséget okozhat.

Szülők nélkül nem megy

„A tudósok napjainkban azt állítják, hogy azok a gyermekek lesznek sikeresek, akiknek a szülei nyomon követik gyermekeik ismereteinek a gyarapodását, és egyéb területeken is kimutatják törődésüket” — jelenti ki a The Toronto Star című újság. A Kanadai Statisztikai Hivatal és a Kanadai Humánpolitikai Intézet 1994 óta együttesen figyelemmel kísérte 23 000 kanadai gyermek fejlődését és egészségét, 4 éves korától kezdve 11 éves koráig. Úgy tűnik, hogy a legtöbb kanadai szülő tevékenyen törődik gyermekei iskolai eredményeivel, különösen az iskola első éveiben. A beszámoló szerint „a 10-11 éves gyermekek 95 százaléka mondta, hogy a szülei állandóan vagy sokszor buzdítják arra, hogy igyekezzen jó eredményeket elérni az iskolában”, és „az iskola első három évében” a szülők 87 százaléka „olvas mindennap együtt a gyermekével”. Mary Gordon, a Torontói Területi Iskolaszék szülői neveléssel kapcsolatos programjainak a szervezője ezt mondja: „Most már tudjuk, hogy nem kell gazdagnak vagy műveltnek lenni ahhoz, hogy valaki jó szülő legyen. Elég, ha a szülő ott van a gyermeke mellett, éber és érdeklődik iránta.” Hozzáteszi: „Az építő kapcsolat fejleszti az agyat, és ennek először otthon kell megvalósulnia.”

Tinik és telefonok

A tizenévesek arról híresek, hogy szeretnek telefonon beszélgetni. „Szórakozásból vagy unalmukban telefonálgatnak” — jegyzi meg a Przyjaciółka című lengyel hetilap. Ám sokuk talán nem figyel arra, mennyi ideig telefonál, és azt sem tudja, mennyibe kerül a telefonhívás. Mi erre az orvosság? A hetilap azt javasolja, hogy a fiataltól követeljék meg, hogy fizesse ki a telefonszámlának legalább egy részét. Azt is tanácsolja, hogy a tizenéveseket emlékeztessék arra, hogy „a telefon nemcsak az övék, és időnként mások is szeretnék használni”.

Villámkezű bogár

„A gyors exponálású fényképezőgépekkel készített képek bepillantást engednek a tudósoknak azokba a mechanizmusokba, melyek a legügyesebb mesterlövésszé teszik a pöfögőfutrinkát, felszerelve a rovarvilág leghatékonyabb fegyverével” — tudjuk meg az Independent című londoni újságból. Egy pár pajzsszerű terelőt használva, mely a potrohuk csúcsában található, a bogár forró savkilövelléssel pontosan el tudja találni a lehetséges ellenséget, és a másodperc tört része alatt be tudja teríteni vele. Mivel a bogárra nincs hatással ez a folyadék, úgy is meg tudja védeni magát vele, hogy bepermetezi testének bizonyos részeit, ideértve a hátát is, amikor kisebb, nyüzsgő rovarok, például hangyák, megtámadják. Az ithacai (New York) Cornell Egyetem tudósai, akik lefényképezték a bogarat tevékenység közben, megjegyzik: „Tudtuk, hogy a pöfögőfutrinkák irányítani tudják a permetüket, forgatva a potrohuk csúcsát, ám az elkerülte a figyelmünket, milyen pontosan tudnak célozni ezzel az anyaggal.”

A konyhában dühbe jövünk

„A csúcstechnológiával készített háztartási eszközök egyre bonyolultabbakká válnak, és ez »konyhai dührohamokhoz« vezet” — számol be az Independent. A házigazdák, akiknek pattanásig feszültek az idegeik, „rájönnek, hogy nem tudnak a mikrohullámú sütőjükben megmelegíteni egy tányér levest, nem tudnak kimosni a mosógépükben egy pár zoknit, és nem tudják használni a háztartási robotgépet, hacsak nem tanulmányozzák órákon át a használati útmutatót”. A pszichológusok rámutatnak, hogy a modern technika lehetővé teszi, hogy a gyártók túl sok funkciót programozzanak bele egy készülékbe. Szerintük a túlbonyolítás jól látható  a napjainkban használatos videomagnóknál. Cary Cooper, a Manchesteri Egyetem pszichológiaprofesszora elmagyarázza: „Az emberek a munkahelyükön lépten-nyomon új technikai vívmányokkal találják szembe magukat, és amikor hazamennek, szeretnének egyszerűbb életet élni, olyat, ami nem emlékezteti őket a munkájukra.”

Veszélyes nyers csíra

Miután megnövekedett a táplálék okozta betegségek száma, az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatala azt tanácsolta a fogyasztóknak, hogy ha szeretnék csökkenteni a táplálkozás okozta betegségek veszélyét, ne egyenek főtlen csírákat, jelenti az FDA Consumer című folyóirat. Sokan szeretik a lucerna, lóhere és bab nyers csíráját. Ezeket azonban több országban összefüggésbe hozzák baktériumfertőzések kialakulásával, derül ki a The New York Timesból. A kisgyermekek, az idősek és a károsodott immunrendszerű egyének különösen könnyen megbetegedhetnek. A tudósok különféle módszereket vizsgáltak meg a baktériumok megfékezésére, például klórral vagy alkoholos oldattal mosták meg a csírát, de ez sem volt teljesen hatásos. A tudósok elmagyarázták, hogy „a csíra fejlődésének kedvező nedves és meleg hőmérséklet ideális környezetet biztosít az organizmusoknak is” — jelenti ki a Times.

A soknyelvű London

Ha az ember elvegyül a londoni iskolás gyermekek között, legalább 307 nyelvet hallhat, számol be a londoni The Times nevű újság. Dr. Philip Bakert, a Londonban jelenleg beszélt nyelvekről készített első felmérés egyik készítőjét meglepte a sokféleség. Ezt mondta: „Most már egészen biztosak vagyunk benne, hogy London az a város, ahol a világon a legtöbb nyelvet beszélik, még New Yorkot is megelőzi.” Ebben a 307-ben nincsen benne az a több száz nyelvjárás, melyet a városban használnak, ezenkívül lehet, hogy ez a 307 csak egy alábecsült érték. A város 850 000 iskolás gyermekének csupán kétharmada beszél angolul az otthonában. A legnagyobb idegen nyelvű csoportok az indiai szubkontinensről érkeztek. Legalább 100 afrikai nyelvet beszélnek a városban. Az egyik iskolában a tanulók 58 nyelvet beszélnek.

Gombatámadás!

Az atlétaláb, vagyis a lábujjak és a talp fájdalmas, gombás megbetegedése, gyorsan terjed Németországban, írja a Der Spiegel című hírmagazin. Öt németből egynek ilyen bőrfertőzése van, és némelyik másik európai országban a fertőzés aránya még magasabb. A fertőzés veszélye még nagyobb, ha az ember mezítláb járkál zárt helyeken, például szaunákban, uszodákban, sőt egyes vallási épületekben. Mivel a gombák spórái nagyon szívósak, a lábmosók vagy azok a gépek, melyek fertőtlenítő sprayt fújnak a lábra, gyakran csak terjesztik a betegséget, nem pedig megállítják, mivel a vegyszereknek csupán néhány másodpercük van arra, hogy kifejtsék a hatásukat. Hogyan védhetjük meg a lábunkat? A gombás fertőzésekkel foglalkozó szakértő, dr. Hans-Jürgen Tietz azt javasolja, hogy viseljünk strandpapucsot mindenhol, ahol mások is járnak. A legfontosabb az, hogy tartsuk a lábunkat szárazon. Ha rendesen megszárítjuk a lábfejünket, különösen a lábujjaink között, megakadályozhatjuk a gombák kialakulását és terjedését.

Sótalanított tengervíz

Dél-Ausztrália partjának a közelében, egy kis sziget sótalanító üzemében a tengervizet ivóvízzé alakítják, tudósít a The Australian című újság. Bár a sótalanítás nem új, „ezt a módszert áttörésként éltetik a sótalanítás történetében, mivel nincs szükség hozzá vegyszerekre” — jelenti ki a beszámoló. Ahhoz, hogy ellássák a Kangaroo-szigeten élő, 400 fős penneshaw-i közösség tagjait, „vizet merítenek az óceánból, majd nagy nyomáson átömlesztik egy membránon, hogy eltávolítsák a sót. A koncentrátumot, vagyis a sós lét biztonságosan vissza lehet engedni a tengerbe.” Noha nagy várakozás előzi meg az új rendszer szélesebb körű használatát, a hátulütője az, hogy drága, ám még mindig kevésbé költséges, mint a hagyományos víztisztító eljárások, írja a The Australian.

„Éppen tárgyal”

Felmérést készítettek 148 titkárnővel, akik nagyobb vállalatok igazgatói mellett dolgoznak. Negyvenhét százalékuk mondta, hogy a főnökük olykor megkérte őket, vezessenek félre másokat, derül ki a The Wall Street Journal című újságból. Egy texasi titkárnő, aki piacszervezéssel foglalkozik, úgy tudta harminc éven át megtartani az állását, hogy azt kellett mondania a telefonálóknak: a főnöke „éppen tárgyal”, még ha egyedül ült is az irodájában. Néhány hazugság különösen heves reakciókat válthat ki, például ha a titkárnő azt mondja a feleségnek, nem tudja, hol van a férje. Egy titkárnőt elbocsátottak az állásából, miután a valósághoz hűen arról tájékoztatta a telefonálót, hogy még nem egyenlítették ki a tartozást, melynek a határideje lejárt.