Olvasóink írják

Huszadik század Az 1999. december 8-i szám remek volt! Nagyon hasznosnak találtam, különösen a „XX. század — A változás kritikus évei” című cikksorozatot, ami rendkívül felvilágosító és velős volt. Felkeltette bennem azt a vágyat, hogy még nagyobb szellemi éberségre törekedjek ezekben az utolsó napokban.

M. V., Fülöp-szigetek

Emberrablás Milyen kiváló felvilágosítást tartalmazott a „Miért jelent veszélyt az emberrablás világszerte?” (1999. december 22.) című cikksorozat! Pont akkor jelent meg, amikor az egész világ izgatottan figyelte, hogyan fog végződni az Indian Airlines december 24-én eltérített repülőgépének a drámája. Azt kívántam, bárcsak a hatóságok olvasnák és alkalmaznák azokat a javaslatokat, melyeket a cikksorozatban tettetek arra, hogyan lehet visszaszorítani az emberrablások számát!

A. S., India

Kómában Köszönöm szépen Ogava Micsiko élettörténetét („A remény erősített meg a próbák elviselésére”, 1999. december 22.). Férjének akkor történt a balesete, amikor ötnapos voltam. Nyomasztó az a gondolat, hogy a férje csaknem annyi ideje öntudatlan, amennyi ideje a világon vagyok! Jehova valóban segített Micsikónak, hogy felnevelje két fiát, és elviselje ezt a próbateljes helyzetet.

L. N., Egyesült Államok

A cikk megérintette a szívemet. Egyedül élek, és nemrégiben megtudtam, hogy rákos vagyok. Miután elolvastam a cikket, szerettem volna átölelni Micsikót, és megköszönni neki, hogy a próbák ellenére hűséges maradt Jehovához. Amikor tudomást szereztem a betegségemről, először azt szerettem volna, hogy csoda történjen. De most, Micsikóhoz hasonlóan egyszerűen azt kívánom, hogy legyen meg Jehova akarata.

M. S., Egyesült Államok

Vér nélküli orvoslás A „Növekvő igény a vér nélküli orvoslásra és sebészetre” (2000. január 8.) című cikksorozat alapos kutatás eredménye. Egészségügyi iskolába járok, s odaadtam a folyóiratot az egyik társamnak és az egyik tanáromnak. Korábban ezek a személyek kimutatták, hogy előítélettel vannak Jehova Tanúival szemben. De örültek ezeknek a cikkeknek és a Jehova Tanúiról szóló további felvilágosításnak.

R. P., Svájc

Az egyik fiam és lányom autóbalesetet szenvedett 1998-ban. A fiam lába összezúzódott. Többször is elmondta, hogy nem szeretne vért. De a kórház nem volt felszerelve vér nélküli sebészeti beavatkozásokra. Átszállították egy másik kórházba, de az orvosok addig nem voltak hajlandók megműteni őt, míg a hematokritértéke el nem éri a 35-öt. (Nála ez az érték le volt csökkenve 8,1-re.) Úgy döntöttek, hogy nem avatkoznak be, mintha csak arra várnának, hogy lássák, meghal-e. Ám amikor vér nélküli módszereket alkalmaztak — felpolcolták a lábát, eritropoetint adtak neki és így tovább —, a hematokritértéke 35,8-ra emelkedett. A műtét sikerült, de a késlekedés maradandó kárt okozott neki. Azt kívánom, bárcsak arra köteleznének minden orvost, sebészt és aneszteziológust, hogy olvassa el ezeket a cikkeket!

L. L., Egyesült Államok

Megnyugtató tudni, hogy sok orvos készségesen együttműködik Jehova Tanúival. A folyóiratot azon nyomban elviszem az orvosomnak. Tudom, hogy értékelni fogja.

U. M., Egyesült Államok

A cikk épp a beütemezett műtétem előtt érkezett. Amikor a vérsejtszámom leesett, mivel sok vért veszítettem, ennek a folyóiratnak a segítségével elmagyaráztam az orvosi személyzetnek és a családtagjaimnak, miért nem fogadok el vértranszfúziót. Hála Jehovának, teljesen felépültem.

C. B., Egyesült Államok