Biblia a mindennapi élet nyelvén

„HA HISSZÜK, hogy a Biblia Isten szava, melyet az emberiségnek szánt, az azt jelenti, hogy Isten kommunikál velünk . . . Ha a vallásunk egész életünkre kihat, akkor [a Biblia] nyelve kétségkívül a mindennapi élet nyelve.” Ezt írta Alan Duthie tudós a Bible Translations: And How to Choose Between Them (Bibliafordítások; és ahogy választani lehet közülük) című könyvében.

Akik szeretik Isten Szavát, azok teljes szívből egyetértenek ezzel. Erősen hisznek abban, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok kiigazítására, az igazságosságban való fegyelmezésre” (2Timóteus 3:16). A Biblia semmiképpen sem az idejétmúlt vallásos szólamok könyve. A Biblia „élő, és erőt fejt ki”; igazi megoldást kínál a mindennapi élet nehézségeire (Héberek 4:12). De ezt a szent könyvet csak akkor tudják megérteni és alkalmazni az olvasói, ha a mindennapi élet nyelvén olvashatják. Végtére is az úgynevezett Újszövetség sem a klasszikus görög nyelven íródott, amelyet a filozófusok használtak, mint például Platón, hanem a koinénak nevezett, általános, mindennapi görög nyelven. Igen, a Bibliát  úgy írták, hogy olvashassák és megérthessék az átlagemberek.

Ennek érdekében az elmúlt években számos modern fordítás látott napvilágot különféle nyelveken. Az eredmény többnyire igen jó volt. A Szentírás könnyebben elérhetővé vált a nagyközönség számára. Sok ilyen új fordítás azonban szánalmasan kudarcot vallott az előítéletmentes pontosság és a következetesség tekintetében. Némelyik például igyekszik elhomályosítani a Biblia világos tanításait a halottak állapotával, az emberi lélek mivoltával és az igaz Isten nevével kapcsolatban.

Éppen ezért akik szeretik Isten Szavát, azok örömmel fogadják, hogy magyar nyelven is közrebocsátották A Keresztény Görög Iratok új világ fordítását. Jehova Tanúi a 2000. július 7—9-én megtartott budapesti kerületkongresszusukon jelentették be e modern fordítás közreadását. Mivel mentes a vallásos nézetektől, példátlanul pontos fordítási megoldásokkal szolgál, és így lehetővé teszi a Biblia mélyreható megértését, amitől korábban elestek azok, akik nem voltak járatosak az ókori nyelvekben. De talán kíváncsiak vagyunk rá, ki a felelős ezért a figyelemre méltó fordításért.

Fordítók, akik Istent dicsőítették

A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása új lehet ugyan a magyar ajkú embereknek, de valójában már 1950 óta létezik. Akkor angol nyelven adta közre a Watch Tower Bible and Tract Society, egy nemzetközi bibliatársulat, amely már sokéves múltra tekinthetett vissza a bibliakiadás terén. A cím — amely igencsak eltér a Biblia „ó-” és „újszövetségre” való hagyományos felosztásától — csak egyike volt azon sok tényezőnek, amely egyedülállóvá tette ezt az új fordítást. Az Őrtorony 1950. szeptember 15-ei angol száma ezt írta: „A fordítóbizottságot alkotó személyek kifejezték azon kívánságukat . . . , hogy ismeretlenek maradjanak, és kifejezetten azt akarják, hogy ne közöljék a nevüket sem életükben, sem haláluk után. A fordítás célja az, hogy magasztalja az élő, igaz Isten nevét.”

Angol nyelven A Szentírás új világ fordítását, a teljes Biblia egykötetes kiadását 1961-ben bocsátották közre. És bár a fordítók nevét máig sem tárták fel, nem lehet megkérdőjelezni az indítékaikat vagy mélységes odaadásukat. Az 1984-es kiadás előszava megállapította: „A Szentírás fordítása azt jelenti, hogy Jehova Isten gondolatait  és szavait más nyelven adjuk vissza . . . E műnek a fordítói, kik félik és szeretik a Szentírás isteni Szerzőjét, különleges felelősséget éreznek Iránta, hogy a lehető legpontosabban közvetítsék a gondolatait és a kijelentéseit.”

De a jó szándék mellett vajon alkalmasak voltak a bizottság tagjai arra, hogy vállalják ezt a feladatot? Némely elégedetlenkedő szaktekintély úgy érvelt, hogy ha nem tárják fel a fordítók nevét, és ha nincsenek felsőfokú bizonyítványaik, akkor ezt a művet rövid úton el kell vetni, mivel amatőr munka. De nem minden szaktekintély foglalt állást ilyen ésszerűtlenül. Alan Duthie ezt írja: „Ha tudjuk, hogy egy bizonyos bibliafordításnak kik a készítői, illetve a kiadói, az vajon segít megítélnünk, hogy jó-e az a fordítás, vagy rossz? Közvetlenül nem. Minden fordításnak külön-külön meg kell vizsgálnunk a maga sajátosságait — ez semmivel sem helyettesíthető.” *

Olvasók ezrei tették pontosan ezt. Az Új világ fordítás eddig több mint 101 000 000 példányban lett kinyomtatva egészében vagy részben, éspedig 37 nyelven. Mit figyelt meg sok olvasója?

Olyan fordítás, amely megszenteli Isten nevét

A Máté 6:9 szerint Jézus így tanította imádkozni a tanítványait: „Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved.” Ennek ellenére a legtöbb fordításban Isten névtelenségbe burkolódzik, akit csak az „Isten” vagy az „Úr” cím azonosít. Eredetileg azonban nem ez volt a helyzet. Az eredeti Héber Iratok csaknem 7000-szer világosan a „Jehova” vagy „Jahve” személynévvel azonosította Istent (2Mózes 3:15, Katolikus fordítás; Zsoltárok 83:19). A későbbi években a zsidók babonás félelemből felhagytak az isteni név használatával. Jézus apostolainak a halála után ez a babonás felfogás hatással volt a keresztény gyülekezetre. (Vesd össze: Cselekedetek 20:29, 30; 1Timóteus 4:1.) A Szentírás görög részeinek másolói Isten személynevét (Jehova) olyan görög szavakkal kezdték helyettesíteni, mint a Küʹri·osz és a The·oszʹ, amelyeknek jelentése ’Úr’, illetve ’Isten’.

Örvendetes, hogy az Új világ fordítás megtette azt a bátor lépést, hogy helyreállította a Jehova nevet a Keresztény  Görög Iratokban (az „Újszövetségben”). Ez a név itt 237-szer fordul elő. Az ilyenfajta helyreállítás nem a fordítók szeszélyére, hanem mélyreható, gondos kutatásra épül. Például a Lukács 4:18 az Ézsaiás 61:1 szavait idézi. Az eredeti héber szövegben Ézsaiás könyvének ebben a versében ott volt a Jehova név. * Helyénvaló tehát, hogy az Új világ fordítás a következőképpen adja vissza a Lukács 4:18-at: „Jehova szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek.”

Az ilyen fordítás abban is segít, hogy az olvasó meg tudja különböztetni Jehova Istent az ő egyetlen-nemzett Fiától, Jézus Krisztustól. A legtöbb fordítás szerint például a Máté 22:44 ezt mondja: „Így szólt az Úr az én Uramhoz.” De hát ki beszél kihez? Ez a vers valójában idézet a Zsoltárok 110:1-ből, amely az eredeti héber szövegben tartalmazza az isteni nevet. Az Új világ fordítás ezért a következőképpen adja vissza ezt a verset: „Így szólt Jehova az én Uramhoz: »Ülj a jobbomnál, míg lábad alá nem vetem ellenségeidet.«” Annak megértése, hogy a Szentírás hogyan tesz különbséget Jehova Isten és a Fia között, nem elméleti kérdés (Márk 13:32; János 8:17, 18; 14:28). Döntő fontosságú az ember megmentése szempontjából. A Cselekedetek 2:21 kijelenti: „mindenki, aki hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni.”

Pontosság és érthetőség

Egyéb kiemelkedő jellegzetességei is vannak az Új világ fordításnak. A Westcott és Hort által összeállított rendkívül tiszta görög alapszöveget választották ki, hogy elsősorban arra épüljön ez a fordítás. Nagy gondot fordítottak rá, hogy a lehető legpontosabban és legszószerintibb formában adják vissza az eredeti görög szöveget egyszerű, mai nyelven. Ez nemcsak hogy sokat megőrzött az eredeti bibliai írások ízéből és színességéből, de a megértés terén is hatalmas távlatokat nyitott.

Vegyük például a Róma 13:1-ben található szövegrészt, ahol is Pál apostol arra intette a keresztényeket, hogy ’rendeljék alá magukat a felsőbb hatalmaknak’, vagyis a világi kormányzatoknak. Sok fordító úgy folytatja, hogy az ilyen kormányzatokat „Isten rendelte” vagy „Isten rendelte el” (K. f.; Csia fordítás). Egyes uralkodók az ilyen fordításokat használták fel zsarnokságuk igazolására. Az Új világ fordítás ellenben a rá jellemző szószerintiséggel és pontossággal így adja vissza ezt a verset: „a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos  állásában *.” Láthatjuk hát, hogy bár Isten nem választja ki személyesen a világi uralkodókat, megengedi az ilyen embereknek, hogy elfoglalják állásukat, amelyben viszonylagos hatalmuk van egymáshoz képest, de amely mindenkor alá van rendelve őneki.

Az Új világ fordítás a görög igék árnyalatnyi különbségeit is igyekszik visszaadni. Sok mai nyelvben az igék aszerint kapják ragjukat, hogy milyen igeidőt kell kifejezniük, tehát múlt, jelen vagy jövő időt. A görögben az igék azt is kifejezik, hogy milyenfajta cselekvésről van szó: pillanatnyiról, befejezettről vagy folyamatosról. Figyeljük meg Jézusnak a Máté 6:33-ban olvasható szavait. A „keres” ige görög megfelelője a folyamatos cselekvés gondolatát közvetíti. Jézus szavai így teljes erejükben domborodnak ki a következő fordításban: „Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok mind megadatnak nektek ráadásként.” Ugyanígy a Máté 7:7 fordítása a következőképpen hangzik: „Állandóan kérjetek, és adnak nektek; állandóan keressetek, és találtok; állandóan zörgessetek, és megnyittatik nektek.” (Lásd még: Róma 1:32; 6:2; Galácia 5:15.)

Az Új világ fordítás rendkívül nagy gonddal igyekszik következetesen és egyformán fordítani a kulcskifejezéseket. Például a görög pszü·khéʹ szót minden helyen „léleknek” fordítja. Ennek köszönhetően az olvasó hamar felismerheti, hogy ellentétben a vallásos elképzelésekkel, a lélek nem halhatatlan. Elpusztulhat, meghalhat (Máté 2:20; Márk 3:4; Lukács 6:9; 17:33).

Isten Szava elérhetővé válik világszerte

A Keresztény Görög Iratok magyar fordításának közreadása csak a kezdet. Megvannak már a tervek, hogy a teljes Biblia fordítása is elkészüljön a kellő időben. De vajon biztos lehet benne az olvasó, hogy a magyar nyelvű fordítás ugyanolyan pontos és következetes, mint angol megfelelője?

Teljesen biztos. Ez azért van így, mert a fordítói munka a Watch Tower Society gondos felügyelete mellett folyt. Bölcs módon olyan döntés született, hogy az lesz a legjobb, ha a Biblia egyéb nyelvekre történő átültetését csapatmunkával valósítják meg. Így aztán bibliafordító csapatok alakultak számos országban a világ minden táján. Brooklynban (New York), a Watch Tower Society világközpontjában létrejött egy fordítószolgálat nevű osztály, hogy kielégítse ezeknek a csapatoknak a szükségleteit, választ adjon a kérdésekre, és biztosítsa az Új világ fordítás különböző nyelvű kiadásai közötti összhangot. A Watch Tower Society ezenkívül kifejlesztett egy nagyon hasznos eszközt, tudniillik egy számítógépes rendszert, hogy segítse a bibliafordítókat. Persze maga a fordítói munka azért még így is nagy erőfeszítést igényel az embertől. De a számítógépesítés jelentős mértékben egyszerűsítette a bibliafordító csapatok elé kitűzött magasztos cél megvalósítását, vagyis hogy ugyanolyan pontosan és következetesen fordítsák az Új világ fordítást, mint amilyen az angol változat. A számítógépes program többek között megmutatja, hogy az angol kiadás hogyan adja vissza az egyes héber, illetve görög szavakat, és ez nagy segítséget nyújt a fordítóknak abban, hogy kiválasszák a megfelelő szavakat a célnyelven.

Ennek az elrendezésnek a sikeressége könnyen látható. Elég csak megnézni az eredményeket. Arra buzdítunk minden olvasót, hogy vizsgálja meg A Keresztény Görög Iratok új világ fordítását. Ennek a folyóiratnak a kiadóitól beszerezhető. Számos különleges jellegzetessége is örömet fog szerezni: világos, jól olvasható betűk; élőfejek, amelyek segítenek gyorsabban megtalálni az ismert verseket; részletes térképek és lebilincselő függelék. A legfontosabb pedig, hogy azzal a bizalommal lehet olvasni ezt a Bibliát, hogy pontosan közvetíti Isten beszédeit a mindennapi élet nyelvén.

[Lábjegyzetek]

[Kép a 15. oldalon]

A bibliaírók, mint például Pál apostol, a mindennapi élet nyelvén írtak

[Képek/térkép a 16–17. oldalon]

Az Új világ fordítás jellegzetességei:

Nagy gondot fordítottak rá, hogy a lehető legpontosabban és legszószerintibb formában adják vissza az eredeti görög szöveget egyszerű, mai nyelven

[Forrásjelzés]

By courtesy of the Director and University Librarian, The John Rylands University of Manchester

A jól olvasható betűk élvezetessé teszik az olvasást

Az élőfejek segítségével könnyű gyorsabban megtalálni az ismert bibliaverseket

A részletes térképek segítenek az olvasónak még jobban megérteni a Biblia földrajzát

[Térkép]

GALILEA

SZAMÁRIA

JÚDEA

PEREA

Jordán

Sós-tenger

Galileai-tenger

Korazin

Betsaida

Kapernaum

Kána

Tibériás

Názáret

Nain

Sikár

Garizim-hegy

Jákob kútja

Arimatea

Efraim

Jerikó

Emmaus

Betfagé

Jeruzsálem

Betánia

Betlehem

[Kép a 18. oldalon]

Az „Új világ fordítás” érthetősége nagyon hasznos a keresztény szolgálatban