Figyeljük a világot

Hírek az éhező világról

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világ minden népének durván a fele — szegény és gazdag — a rossz táplálkozás valamilyen fajtájától szenved” — jelenti A világ helyzete 2000 című könyv. Becslések szerint világszerte 1,2 milliárd ember rosszul táplált. Ezenkívül állítólag több milliárd ember a „rejtett éhezés” áldozata, azaz látszólag megfelelően tápláltak, mindazonáltal legyengítette őket a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok hiánya. „Az a mítosz tartja magát manapság, hogy az éhezés a hiányos élelemellátásból ered” — mondja a Worldwatch Institute, A világ helyzete című, évenként megjelenő jelentés összeállítója. „A valóság az, hogy az éhezés emberi döntések eredménye . . . Hogy az emberek megélhetése megfelelő-e, milyen helyzetet szánnak a nőknek, és hogy a kormány felelősséget érez-e népéért — ezek mind sokkal nagyobb hatással vannak arra, hogy ki eszik és ki nem, mint az ország mezőgazdasági adottságai.”

Öngyilkos franciák

„A francia felnőttek 30 százaléka fontolgatta már az öngyilkosságot” — tudósít a Le Monde című újság. Ebben az öngyilkossággal foglalkozó felmérésben, amelyet most először készítettek Franciaországban, a megkérdezettek 13 százaléka mondta, hogy komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, és 17 százaléka bevallotta, hogy megfordult a fejében. Azonban Michel Debout szerint, aki a törvényszéki orvostan professzora a saint-étienne-i egyetemi kórházban, a valódi számadatok sokkal nagyobbak, mivel sokan hajlamosak eltitkolni az effajta gondolatokat a bűntudat miatt. A megkérdezettek nagy többsége szerint az öngyilkosság „kétségbeesett cselekedet”, amit a társadalmi nehézségek okoznak és nem a családi körülmények. Minden évben 160 000 öngyilkossági kísérletet hajtanak végre Franciaországban, és körülbelül 12 000-en halnak bele.

Vallási vegyestál

Egy tanulmány, melyet ifj. George Gallup közvélemény-kutató készített, megmutatja, hogy az Egyesült Államokban legtöbben „vegyes salátának” tekintik a vallást. Ahelyett, hogy a „hagyományos vallásos rendszereket követnék, az [észak-]amerikaiak »kiválogatják« maguknak, hogy mit akarnak hinni, gyakran úgy, hogy egy valláson belül megtalálható nézeteket kevernek össze, vagy pedig kettő vagy több vallást elegyítenek egy személyes hitrendszerré” — jelenti a kanadai National Post című újság. A tanulmány azt is feltárja, hogy „feltűnően hiányos a Biblia, az alapvető tantételek és a saját vallási hagyományok ismerete”, valamint hogy „hitük gyakorta felszínes, nem tudván, hogy miben hisznek és miért” — jelenti ki az újság. Reginald Bibby, az albertai (Kanada) Lethbridge Egyetem szociológus professzora kijelenti: „A nagy többség továbbra is elismeri a főbb katolikus és protestáns hagyományokat, de válogat az olyan hitnézetek, gyakorlatok és szolgáltatások között, mint például a keresztelés, házasságkötés és temetés.”

A kávé és a méreganyagok

A közelmúltban végzett kutatások szerint a kávé a csapvízben található, „oldott állapotban lévő nehézfémeknek, mint például az ólomnak és a réznek akár a 78-90 százalékát is kivonhatja, mivel a kávézacc semleges vagy negatív töltésű molekulái vonzzák a pozitív töltésű nehézfémeket” — írja az Australian című napilap. „Minél erősebb a kávé, annál több fémet von ki a vízből” — jelentette ki dr. Mike McLaughlin környezetvegyész. Hasonló kísérleteket hajtottak végre filteres teákkal, de míg a tea az ólom körülbelül egyharmadát ugyan kivonja a vízből, úgy tűnik, nincsen nagy hatással a rézre.

Hóember sabbatnapon?

A múlt télen bekövetkezett erős havazások Izraelben feladták a leckét a helybeli ortodox zsidóknak: Vajon megengedett a hógolyózás sabbatkor? Na és mi a helyzet a hóemberépítéssel? Az izraeli hírszolgálat (IsraelWire) szerint Mordehai Eliyahu volt izraeli főrabbi felállított néhány irányelvet segítségül azoknak a hívőknek, akik nem biztosak benne, hogy mit szabad, és mit nem. A rabbi kifejtette, hogy a hóemberépítés, még ha csak szórakozás  céljából történik is, „munka”. Ennélfogva ez a tevékenység a sabbatkorlátozások közé sorolandó. Ezzel szemben a hógolyócsata nem számít munkának és így megengedett. Egy feltétele azonban van. Csak a résztvevők beleegyezésével csatázhatnak, ami kizárja, hogy valaki hógolyóval megdobáljon egy járókelőt.

A felnőttek agya új idegsejteket termel?

„Évtizedekig általánosan elfogadott tény volt, hogy az embereknek annyi agysejtjük lesz egész életükben, amennyivel születnek” — jelenti ki a The New York Times. Bár már 1965-ben egyes állatokon végzett kísérletek kimutatták, hogy az agyuk új idegsejteket állít elő, sok neurológus úgy vélte, hogy ez az emberek esetében nem történik meg. Az elmúlt évtized során összegyűlt bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy az agy igenis termel új idegsejteket, és lehetséges, hogy folyamatosan megújítja önmagát. A múlt évben a kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy új sejtek alakulnak ki az emberi agynak abban a részében, amely a rövid távú memóriával van kapcsolatban. Néhány tudós most már úgy gondolja, hogy „az agy talán állandóan regenerálja önmagát”.

A stressz és a gyermekmegbecstelenítés

„Azok a nők, akiket gyermekkorukban fizikailag bántalmaztak vagy szexuálisan megbecstelenítettek, lehetséges, hogy egy életen át rendellenesen fognak reagálni a stresszre” — tudósít a The Dallas Morning News. Az atlantai (USA) Emory Egyetem kutatói összehasonlították azoknak a nőknek a stresszhormonszintjét és pulzusszámát, akiket korábban bántalmaztak vagy megbecstelenítettek azokéval, akikkel ez nem történt meg, miközben a nők egy stresszt okozó feladatot hajtottak végre. Azoknál, akiket bántalmaztak vagy megbecstelenítettek gyermekként, a stressz feltűnően magas stresszhormonszintet és emelkedett pulzusszámot váltott ki. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „maradandó biokémiai rendellenesség léphet fel abban, ahogyan a test reagál a stresszre, és ahogyan szabályozza azt” — jelenti ki a napilap.

„De nehéz az iskolatáska”

Egy, az Amerikai Ortopédiai Akadémia által végzett tanulmány kimutatta, hogy szoros kapcsolat van a gyermekek hát- és vállfájása, valamint a nehéz iskolatáska cipelése között. Miután a gyermekek megtömik a táskájukat tankönyvekkel, elemózsiával és innivalóval, hangszerekkel és váltóruhával, néhányuk akár 18 kilogrammot is cipelhet. A gyermekorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ha az általános iskolás gyermekek nap mint nap ilyen nehéz terhet cipelnek az iskolába, ez súlyos hátproblémákhoz vezethet, a gerincferdülést is beleértve. Néhány szakember azt javasolja az iskolaigazgatóknak és tanároknak, hogy a táska súlya ne legyen több a gyermek testsúlyának a 20 százalékánál, vagy az iskolatáskát „lehessen húzni, legyen a csípőre szíjazható, sőt legyen a hátrésze kipárnázva” — számol be Mexikóváros napilapja, az Excelsior.

Háromszáz éves bor

Két üveg bort találtak egy londoni épület romjai között, amely 1682-ben omlott össze, tudósít a londoni The Times. Az egyiknek a dugója elkorhadt, és a bor ecetté alakult át, de a másik dugó, amit drót és viasz rögzített, tökéletes szigetelést biztosított. Egy különleges borkóstolón, melyet a Museum of London rendezett, a borszakértők kóstolót vettek az évszázados itókából, amit egy fecskendő segítségével nyertek az üvegből. Megállapították, hogy valószínűleg száraz madeira bor, és az ízét tekintve „üde, tiszta, élénk és harmonikus”.

Súlyos válságban a világ folyói

„A világ főbb folyóinak több mint a fele a kiszáradás felé halad vagy szennyezett” — tudósít az USA Today című napilap. Sok vízi út „súlyosan kimerítetté és szennyezetté” vált a föld és a víz túlzott mértékben való és helytelen használata következtében, mondja az a bizottság, amely felelős a világ vízellátásáért a XXI. században. Ezeknek a természetes erőforrásoknak a szennyezése „veszélyezteti azoknak az embereknek az egészségét és megélhetését, akik ezekből nyerik az öntözésre, ivásra és ipari célra felhasznált vizet” — mondja a bizottság. Érdekes, hogy a földön található 500 főbb folyó közül a két „legegészségesebb” a dél-amerikai Amazonas és az afrikai Kongó. Mi ennek az oka? „Kevés ipari központ van a két folyó partja mentén” — jegyzi meg a tudósítás.