Milyenek lesznek a jövő gyermekei?

2050-et írunk. A megtermékenyítést végző klinikán vagyunk, ahol Melissa merően nézi a számítógép monitorát. Gondolatok kavarognak az elméjében, elvégre gyermeket választani komoly dolog, nem olyasmi, amit el lehetne hamarkodni. A monitoron egy mosolygó, tizenéves lány képe látható, akit Melissa és férje, Curtis már el is nevezett Alice-nak. A kép és mellette lévő nyomtatott információ sokat elárul arról, milyen személy is lesz Alice fizikailag és szellemileg.

Alice még csak ezután fog megszületni. A majdani tizenéves most még embrió, akit egy közeli helyiségben mínusz 200 Celsius-fokon tartanak biztonságos körülmények között sok más embrióval együtt. Minden embrió genetikai jellemzőit elektronmikroszkóppal átpásztázták, és betáplálták a számítógépbe. Így a szülők segítséget kapnak ahhoz, hogy kiválaszthassák, melyik embriót ültessék be Melissa méhébe.

Melissa és Curtis lányt akarnak, így a férfinemű embriók szóba sem jöhetnek. A többi embriónál ezután a szülők az olyan jellemzőket figyelik, mint a várható egészségi állapot, a külső és a természet. Melissa és Curtis végül is meghozza a döntést. Kilenc hónap múlva örömükre megszületik kiválasztott lányuk, az igazi élő Alice.

EZ A történet tömörített változata annak az értekezésnek, amelyet Lee Silver, a Princetoni Egyetem (New Jersey, USA) molekuláris biológiával foglalkozó professzora készített. A tanulmány előrevetíti, milyen fejlemények lesznek az elkövetkező évtizedekben a professzor szerint. Elképzeléseit napjaink kutatásaira és technológiájára alapozza. Az emberi embriókat már ma is képesek bizonyos genetikai rendellenességeket kimutató szűréseknek alávetni. S immár több mint húsz év telt el azóta, hogy megszületett az első lombikbébi. Mivel egy Petri-csészében fogant, ő volt az első ember, akinek a fogantatása az anyaméhen kívül történt.

Az, hogy dr. Silver Alice-nak nevezi a gyermeket, az Alice Csodaországban című jól ismert mesére emlékeztethet bennünket. Igen, sokan olyan jövőre tekintenek előre, amely valóságos csodaország. Egy neves folyóirat, a Nature egyik vezércikke a következő megállapítást tette: „A molekuláris genetika növekvő ereje azzal a jövőbeli lehetőséggel szembesít bennünket, hogy képesek leszünk megváltoztatni fajunk jellegét.”

A következő cikkben a biotechnológia néhány vívmányát fogjuk áttekinteni, s főleg az emberiség „nemesítésének” lehetőségeire összpontosítunk. Vajon a te életedre vagy gyermekeidére hatással lesz az a munka, amely napjainkban a laboratóriumokban folyik? Sokan úgy gondolják, hogy igen.