Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„Extrém sportok” — Megérik a kockázatot?

„Extrém sportok” — Megérik a kockázatot?

A Biblia nézőpontja

„Extrém sportok” — Megérik a kockázatot?

„NAPJAINKBAN KÖZÜLÜNK EGYRE TÖBBEN MÁR NEMCSAK PASSZÍV MEGFIGYELŐI VAGYUNK A VESZÉLYES SPORTOKNAK, HANEM FELÁLLUNK A FOTELJEINKBŐL, HOGY MI MAGUNK IS KIUGORJUNK A REPÜLŐGÉPEKBŐL, KÖTELEKEN LEERESZKEDJÜNK A HEGYEKEN, VÍZESÉSEKBEN KAJAKOZZUNK ÉS CÁPÁK KÖZÖTT BÚVÁRKODJUNK” (A THE WILLOW GLEN RESIDENT CÍMŰ ÚJSÁG).

EZ AZ idézet jól mutatja, hogy a sportokban egyre inkább terjedőben van egy bizonyos irányzat. Jelentősen megnőtt az olyan tevékenységek népszerűsége, mint a csukott ejtőernyővel végrehajtott zuhanás, a jégmászás, a siklóernyőzés és a BASE-ugrás *, ami tükrözi, hogy a világ szenvedélyesen hódol a kockázatvállalásnak. A hódeszkázással, a hegyi-kerékpározással, a gördeszkázással és az egysoros görkorcsolyázással átléphetjük egyéni korlátainkat, hiszen ezekkel meghódíthatjuk a legmeredekebb hegyeket, a legmagasabb sziklákat, és véghezvihetjük a legnagyobb ugrásokat. A Time magazinban az olvasható, hogy az „extrém sportok” (vagyis az olyan sportok, amelyekben a résztvevők nagy személyes kockázatot vállalnak) egyre nagyobb népszerűsége rámutat arra, hogy több millió ember lelkesen „elmegy addig a pontig, ahol a veszély, az ügyesség és a félelem keveréke a hétvégi műkedvelőkben és a hivatásos sportolókban egyaránt azt az érzést kelti, hogy átlépik egyéni korlátaikat”.

Ez az egyre nagyobb népszerűség azonban nagy árat is követel a személyektől. Egyre többen sérülnek meg, amikor a viszonylag biztonságos sportokat szélsőséges módon űzik. Az Egyesült Államokban 1997 folyamán nőtt azoknak a száma, akik valamilyen sérüléssel az ambulanciára kerültek — a gördeszkázás okozta sérülések száma több mint 33 százalékkal, a hódeszkázás okozta sérüléseké 31 százalékkal, a hegymászás közben történt sérüléseké pedig 20 százalékkal emelkedett meg. Más sportoknál még drámaibbak az eredmények, ami abból is látható, hogy mind többen halnak meg az extrém sportok miatt. Ezeknek a sportoknak a pártfogói tudatában vannak a veszélyeknek. Egy hölgy, aki extrém síelésben vesz részt, ezt mondja: „Állandóan a fejemben van, hogy meghalhatok.” Egy hivatásos hódeszkás úgy foglalja ezt össze, hogy ha „nem esik bántódásod, akkor nem is adtál bele mindent”.

Az előbbieket figyelembe véve, hogyan tekintse egy keresztény az ezekben a tevékenységekben való részvételt? Hogyan használhatjuk a Bibliát annak eldöntésére, hogy részt vegyünk-e az extrém sportokban vagy sem? Segít megtalálnunk a választ ezekre a kérdésekre, ha megvizsgáljuk, hogyan érez Isten az élet szentségével kapcsolatban.

Isten nézőpontja az életről

A Biblia azt mondja, hogy Jehova „az élet forrása” (Zsoltárok 36:10). Azon felül, hogy megalkotta az emberiséget, nagy gondossággal megadta nekünk azt is, ami az élet élvezéséhez szükséges (Zsoltárok 139:14; Cselekedetek 14:16, 17; 17:24–28). Ésszerű hát azt a következtetést levonnunk, hogy ő elvárja tőlünk, hogy vigyázzunk arra, amit ő oly kedvesen nekünk adott. Az Izrael nemzetének adott törvények és alapelvek segítenek nekünk abban, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben.

A Mózesi Törvény megkívánta, hogy az emberek mások életének megóvására különböző lépéseket tegyenek. Ha ezt nem tették meg, és valaki meghalt, akkor azt a személyt, aki megakadályozhatta volna a tragédiát, vérbűnnel terhelt személynek tekintették. Például egy háztulajdonosnak parancsba volt adva, hogy alacsony falat vagy korlátot kell építenie új házának lapos tetőjén körben. Ha ezt elmulasztotta megtenni, és valaki úgy esett le a tetőről, hogy ebbe belehalt, akkor vérbűn terhelte a házat (5Mózes 22:8). Ha egy bika váratlanul felöklelt valakit, aki ebbe belehalt, akkor az állat gazdáját nem lehetett felelősségre vonni. Ha viszont a bika veszélyes állatként volt ismert, amire figyelmeztették a gazdáját, de ő nem vigyázott kellőképpen a bikára, és ezért az állat felöklelt valakit, akkor a bika gazdáját vérbűn terhelte, és meg lehetett őt ölni (2Mózes 21:28, 29). Mivel az élet Jehova előtt drága, a Törvényéből kiderül, hogy nagyon oda kell figyelni az élet megoltalmazására és megvédelmezésére.

Isten hűséges szolgái megértették, hogy ezek az alapelvek a személyes kockázatvállalásra is kiterjednek. Az egyik bibliai beszámolóban Dávid kifejezte azon óhaját, hogy inni szeretne „a Bethlehem kapuja előtt való forrásnak vizéből”. Betlehem abban az időben a filiszteusok kezén volt. Amikor Dávid katonái közül hárman meghallották Dávid kérését, átküzdötték magukat a filiszteusok táborán, vizet merítettek Betlehem forrásából, és elvitték azt Dávidnak. Hogyan reagált erre Dávid? Nem itta meg a vizet, hanem a földre öntötte. Ezt mondta: „Távoztassa el tőlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-é meg, a kik életöket halálra vetették? Mert ők ezt életök veszedelmével hozták” (1Krónika 11:17–19). Dávidnak elképzelhetetlen volt, hogy saját kívánsága kielégítésére életet kockáztasson.

Jézus hasonlóan reagált, amikor valószínűleg látomásban az Ördög azzal kísértette meg, hogy vesse le magát a templom párkányáról, hogy meglássa, vajon az angyalok megóvják-e őt a sérüléstől. Jézus ezt mondta: „Ne tedd próbára Jehovát, a te Istenedet” (Máté 4:5–7). Igen, Dávid és Jézus felismerte, hogy Isten szemében helytelen szükségtelen kockázatot vállalni, mely emberi életet is veszélyeztethet.

Ha ezekre a példákra gondolunk, akkor eltűnődhetünk a következőn: „Hol húzhatjuk meg a határát annak, hogy mi számít már extrém vagy veszélyes sportnak? Mivel még a mindennapi kikapcsolódást is túlzásba lehet vinni, mely egyébként önmagában véve lehet, hogy nem veszélyes, hogyan dönthetjük el, meddig mehetünk el ezen a téren?”

Megéri a kockázatot?

Segít megtalálnunk a választ erre a kérdésre, ha józanul átgondoljuk minden olyan tevékenységünket, amelynek véghezvitelét talán fontolgatjuk. Például megkérdezhetnénk magunktól: „Mekkora az adott sport baleseti aránya? Megvan a szakképzettségem és védőfelszerelésem ahhoz, hogy megakadályozzam a sérüléseket? Milyen következményekkel jár, ha elesek, ha elszámolom magam az ugrásnál, vagy ha cserbenhagy a biztonsági felszerelésem? Vajon csak egy kis kellemetlenség fog történni, vagy megvan annak is az eshetősége, hogy komoly sérülést szenvedek vagy meghalok?”

A kikapcsolódás címén vállalt szükségtelen kockázat hatással lehet egy igaz kereszténynek a Jehovával ápolt értékes kapcsolatára, valamint arra, hogy alkalmas-e a gyülekezetben különleges kiváltságok betöltésére (1Timóteus 3:2, 8–10; 4:12; Titusz 2:6–8). Tehát a keresztények még a kikapcsolódási tevékenységeikre nézve is jól teszik, ha megvizsgálják, mi a Teremtő nézőpontja az élet szentségéről.

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. A BASE szó a „buildings”, „antenna tower”, „span”, „earth” szavak kezdőbetűiből áll, hiszen az ugrók épületekről, adótornyokról, hidakról, földről ugranak le. Ez a sport oly veszélyesnek tekinthető, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Parkszolgálata be is tiltotta.