Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Elmondjam valakinek, hogy depressziós vagyok?

Elmondjam valakinek, hogy depressziós vagyok?

Fiatalok kérdezik:

Elmondjam valakinek, hogy depressziós vagyok?

„Amikor depressziósnak érzem magam, először arra gondolok, hogy nem fogom elmondani senkinek sem, mivel azt hihetik, hogy problémás gyerek vagyok. De azután rájövök, hogy beszélnem kell valakivel, ha segítséget akarok kapni” (Alejandro, 13 éves).

„Amikor depressziós vagyok, nem fordulok a barátaimhoz, mert úgy érzem, nem tudnak segíteni nekem. Csak kicsúfolnának” (Arturo, 13 éves).

IDŐNKÉNT csaknem mindenkivel előfordul, hogy rosszkedvű. * Mivel azonban fiatal vagy, és viszonylag tapasztalatlan, könnyen úgy érezheted, hogy az élet nyomásai ledöntenek a lábadról. Búskomorrá és szomorúvá tehetnek a szüleid, barátaid és tanáraid által támasztott követelmények, a pubertáskorral járó fizikai és érzelmi változások, vagy az, hogy a kisebb hibáid miatt úgy érzed: két lábon járó szerencsétlenség vagy.

Ha ez megtörténik, jó, ha van melletted valaki, akit a bizalmadba tudsz avatni. „Ha nem tudnék senkivel sem beszélni a gondjaimról, azt hiszem, szétrobbannék” — mondja a 17 éves Beatriz. Sajnos azonban sok fiatal megtartja magának a nehézségeit, s gyakran azt veszi észre, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre süllyed a reménytelenség érzésében. María de Jesús Mardomingo, a Madridi Orvosi Kar professzor asszonya megjegyzi, hogy azok a fiatalok, akik eljutnak addig a pontig, hogy öngyilkosságot kísérelnek meg, sok esetben rettenetesen magányosak. Az öngyilkossági kísérletek sok túlélője utalt arra, hogy nem talált egyetlen felnőttet sem, akivel beszélgetni tudott volna, vagy akit a bizalmába tudott volna avatni.

Mi a helyzet veled? Van valaki, akivel beszélgethetsz, amikor érzelmileg mélyponton vagy? Ha nincs, akkor kihez fordulhatsz?

Beszélj a szüleiddel

A cikk elején idézett Alejandro elmeséli, mit csinál olyankor, amikor depressziós: „Odamegyek anyukámhoz, mivel amióta megszülettem, sokat segített nekem, és mert mindig visszaadja az önbizalmamat. Apukámhoz is szoktam fordulni, mivel hasonló dolgokat élt át, mint én. Ha rossz érzéseim vannak, és nem beszélek róluk senkinek, attól csak még rosszabbul kezdem érezni magam.” A 11 éves Rodolfo így emlékszik vissza: „Néha a tanárom becsmérelt és összeszidott, ezért nagyon szomorú voltam. Kimentem a mosdóba, és sírtam. Később beszéltem az anyukámmal, és ő segített megoldani a nehézségemet. Ha nem beszéltem volna vele, akkor most még szomorúbb lennék.”

Gondoltál már arra, hogy meghitt beszélgetést folytass a szüleiddel? Talán úgy érzed, hogy nem tudják megérteni a nehézségeidet. De tényleg ez a helyzet? Lehet, hogy nem teljesen értik meg azokat a nyomásokat, amelyekkel a fiatalok napjaink világában szembenéznek. Ám nem értesz-e egyet azzal, hogy valószínűleg ők ismernek téged a legjobban a világon? „Néha a szüleimnek nem könnyű együtt érezniük velem, és megérteniük, mit érzek” — mondja Alejandro. Mégis elismeri: „Tudom, hogy fordulhatok hozzájuk.” A fiatalok sokszor meglepődnek, amikor rájönnek, hogy a szüleik mennyire megértik a gondjaikat. Mivel idősebbek és tapasztaltabbak, sok esetben hasznos tanácsot tudnak adni, különösen, ha már gyakorlottak a bibliai alapelvek alkalmazásában.

„Amikor a szüleimmel beszélek, bátorítást kapok, és gyakorlatias megoldást találunk a nehézségeimre” — mondja a korábban idézett Beatriz. A Biblia tehát jó okkal tanácsolja ezt a fiataloknak: „Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd. Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik” (Példabeszédek 6:20; 23:22).

Természetesen nehéz a bizalmadba avatni a szüleidet, ha nem vagy szoros kapcsolatban velük. Dr. Catalina González Forteza beszámolt egy kutatásról, melyet középiskolások körében végeztek. Mint elmondta, e kutatás során az derült ki, hogy azoknak, akik a bevallásuk szerint megpróbáltak öngyilkosságot elkövetni, alacsony volt az önbecsülésük, és rossz volt a kapcsolatuk a szüleikkel. Azoknak a fiataloknak viszont, akiknek nem volt önpusztító a gondolkodásmódjuk, általában „jó kapcsolatuk volt az édesanyjukkal és az édesapjukkal”.

Dolgozz tehát bölcsen azon, hogy jó kapcsolatot ápolj a szüleiddel. Tedd szokásoddá, hogy rendszeresen beszélgetsz velük. Mesélj nekik arról, mi történik az életedben. Tegyél fel nekik kérdéseket. Az ilyen könnyed hangvételű beszélgetések megkönnyíthetik majd a közeledést hozzájuk, amikor súlyos gondjaid lesznek.

Beszélj egy barátoddal

De nem lenne egyszerűbb, ha az egyik társadhoz fordulnál a nehézségeiddel? Nos, jó, ha vannak olyan barátaid, akikben megbízhatsz. A Példabeszédek 18:24 azt írja, hogy „van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél” (Példabeszédek 18:24). Noha egykorú társaid talán együtt tudnak érezni veled, és támogatni tudnak, nem mindig ők adják a legjobb tanácsot. Végső soron általában nekik sincs nagyobb élettapasztalatuk, mint neked. Emlékszel Roboámra? Király volt a bibliai időkben. Nem a tapasztalt, érett férfiak tanácsát fogadta meg, hanem a társaira hallgatott. Mi lett ennek a következménye? Katasztrófa! Roboám elvesztette nemzete nagy részének a támogatását és Isten helyeslését (1Királyok 12:8–19).

Ha a társaidat avatod a bizalmadba, kérdéses lehet még az is, hogy meg tudják-e őrizni a titkodat. A cikk elején idézett Arturo megjegyzi: „A legtöbb fiú, akit ismerek, a barátaival beszél, amikor szomorúnak érzi magát. De később a barátaik mindent kifecsegnek másoknak, és gúnyolják őket.” A 13 éves Gabriellának hasonló tapasztalata volt. Ezt mondja: „Egy nap azt vettem észre, hogy a barátnőm kibeszélte a személyes dolgaimat egy másik barátnőjének. Azóta nem avattam a bizalmamba. Igaz, beszélgetek a korombeliekkel, de igyekszem nem mondani nekik semmi olyat, amit ha kikotyognának másoknak, kellemetlenül érintene engem.” Ezért amikor segítségre van szükséged, fontos olyan személyt találnod, aki ’nem jelenti meg a másik titkát’ (Példabeszédek 25:9). Ez valószínűleg olyasvalaki lesz, aki idősebb nálad.

Ha valami oknál fogva nem tudnál otthon segítséget kérni, jól teszed, ha keresel egy olyan barátot, akit a bizalmadba tudsz avatni, de bizonyosodj meg róla, hogy ennek a személynek kellő élettapasztalata van-e, és ismeri-e a bibliai alapelveket. Jehova Tanúi helyi gyülekezetében kétségtelenül vannak olyanok, akikre ráillik ez a leírás. A 16 éves Liliana megjegyzi: „Bizalmamba avattam néhány keresztény testvérnőt, és ez bevált. Mivel idősebbek, mint én, józan tanácsot tudnak adni. A barátaim lettek.”

Mi a helyzet akkor, ha már a szellemiséged is kezd hanyatlani? Talán annyira szomorú vagy, hogy kezdted elhanyagolni az imádkozást vagy a bibliaolvasást. A Biblia a Jakab 5:14, 15-ben ezt a tanácsot adja: „Beteg valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet idősebb férfiait, és imádkozzanak fölötte, megkenve őt olajjal Jehova nevében. És a hitből való ima gyógyulást szerez a gyengélkedőnek, és Jehova felemeli őt.” Jehova Tanúi helyi gyülekezeteiben vannak érett férfiak, akik tapasztaltak abban, hogyan segítsenek a lehangolt vagy szellemileg beteg embereknek. Bátran beszélgess velük. A Biblia azt mondja, hogy ezek a férfiak olyanok lehetnek, „mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen” (Ézsaiás 32:2).

„Ismertessétek kéréseiteket az Istennel”

A tanács legjobb forrása azonban a „minden vigasztalás Istene” (2Korintus 1:3). Amikor szomorú és depressziós vagy, kövesd a Filippi 4:6, 7-ben lévő tanácsot: „Semmi miatt ne aggódjatok, hanem mindenben az ima és a könyörgés által hálaadással együtt ismertessétek kéréseiteket az Istennel; és az Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodási képességeteket Krisztus Jézus által.” Jehova mindig kész meghallgatni téged (Zsoltárok 46:2; 77:2). Olykor csupán imádkoznod kell, és máris megnyugszol.

Ha időnként szomorúság vagy depresszió gyötör, mindig legyen előtted az, hogy sok fiatalnak vannak hasonló érzései. Idővel ezek az érzések rendszerint megszűnnek. De addig se szenvedj egyedül. Tudasd valakivel, hogy nehéz időket élsz át. A Példabeszédek 12:25 (Újfordítású revideált Biblia [12:24]) kijelenti: „Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.” Hogyan juthat el hozzád a bátorítás ’jó szava’? Úgy, hogy beszélsz valakivel — valakivel, akinek megvan a tapasztalata, ismerete és Isten szerinti bölcsessége ahhoz, hogy a számodra szükséges vigasztalást és segítséget nyújtsa.

[Lábjegyzet]

^ 5. bek. Komoly érzelmi vagy testi rendellenességet jelezhet, ha a szomorúság tartós marad. Azt tanácsoljuk, hogy ilyen esetben haladéktalanul fordulj orvoshoz. Lásd társfolyóiratunk, Az Őrtorony 1990. március 1-jei számában a „Győzelem a depresszió elleni harcban” című cikket.

[Oldalidézet a 14. oldalon]

„Amikor a szüleimmel beszélek, bátorítást kapok, és gyakorlatias megoldást találunk a nehézségeimre”

[Kép a 15. oldalon]

Általában istenfélő szüleid, nem pedig a társaid azok, akik a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy tanácsot adjanak neked