Figyeljük a világot

Fontos egy másik orvos véleménye is?

„Amikor egészségügyi kérdésekben egy másik orvos véleményének a kikéréséről van szó, sokan közülünk egyszerűen túl udvariasak. De a magabiztosság ilyen hiánya a beteg életébe kerülhet” — jegyzi meg a mexikóvárosi The News című újság. A betegek gyakran attól félnek, hogy az orvosuk sértésnek veszi majd, ha szeretnék megkérdezni egy másik orvos véleményét is. De „a legtöbb orvost egyáltalán nem zavarja a beteg kérése — írja az újság. — Ha mégis, az baj előjele lehet.” Napjainkban az orvosok és a biztosítótársaságok jó lehetőségnek tartják egy második orvos véleményének a kikérését azért, hogy a beteg a legjobb kezelést kapja. Dr. Michael Andrews, a georgiai onkológiai társaság elnöke azt mondja, hogy arra buzdítja a betegeit: kérjék ki egy másik orvos véleményét is, mivel ilyenkor visszatérve hozzá gyakran jobban megbíznak a javaslataiban. Egy közegészségüggyel foglalkozó csoport igazgatója kijelentette: „A betegeknek emlékezniük kell rá, hogy az ő egészségük forog kockán.”

Veszélyes barátok

Egy tanulmány szerint, mely a The Journal of the American Medical Association című folyóiratban jelent meg, a tizenéves vezetők sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek halálos baleset áldozatai, ha utasok vannak az autójukban. A Johns Hopkins Egyetem (Maryland, USA) kutatói azt vették észre, hogy a 16 éves autóvezetők 39 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesztették életüket, ha egy utasuk volt, 86 százalékkal, amikor kettő, és 282 százalékkal, amikor három vagy még több. A tanulmány fő okként a „veszélyes vezetési szokásokat” említi meg, amelyek „szoros összefüggésben vannak a társak jelenlétével”. A veszélyes szokásokba beletartozik az, ha valaki gyorsan hajt, nem tartja be a követési távolságot, áthajt a piros lámpán, kábítószer vagy alkohol hatása alatt vezet, ezenkívül veszélyessé teszi a vezetést, ha az utasok zavarják a vezetőt a viháncolásukkal.

A bölcsesség a korral jár

A londoni The Times című újság beszámolója szerint a kutatók rájöttek, hogy a kor előrehaladtával az agy bizonyos részei képesek új sejteket létrehozni. Korábban úgy gondolták, hogy felnőttkorban az agysejtek nem szaporodnak. „A sejtek létrejöttét az elme tevékenyen tartásával lehet serkenteni” — mondja a The Times. Egy nem régi vizsgálat, melyet 65 évesnél idősebb személyekkel készítettek, rávilágított, hogy a tanulás és a másokkal való érintkezés serkenteni látszik új agysejtek létrejöttét, és e sejtek közötti kapcsolatok kialakulását. A kutatók észrevették, hogy a másokkal való érintkezés „jobbá tette az emberek egészségét, életminőségét, és hosszabbá az életét”. Susan Greenfield idegtudós megjegyzi: „Minél több tapasztalata van valakinek, annál több kapcsolat jön létre az agysejtjei között. Ezért ahogy az emberek idősebbek lesznek, bölcsebbé válnak.”

Tengeri út északon

A XVI. századi fűszerkereskedő, Robert Thorne egykor arról álmodozott, hogy az Északi-sarkon keresztül talál majd egy tengeri utat Európából a Távol-Keletre. Mára Thorne álma valósággá vált a globális felmelegedés következtében, derül ki a londoni The Timesból. Oroszország és Kelet-Szibéria partjai mentén a vizek most már csaknem teljesen jégmentesek a nyári hónapokban. Ez lehetővé teszi, hogy az Északi-tengerről induló teherhajók megkerülve az északi sarkkört, a Bering-szoroson át eljussanak a Csendes-óceánra. Amikor az úton jégakadályok vannak, az európai hajóknak a Szuezi-csatornát kell használniuk, vagy meg kell kerülniük Afrika déli csücskét, illetve át kell utazniuk a Panama-csatornán, hogy eljussanak a Távol-Keletre. Jelentős gazdasági előnyökkel jár az északi tengeri út használata. Valójában felére csökkenti a Hamburg és Jokohama közötti távolságot, vagyis kevesebb mint 13 000 kilométerre.

Véresen komolyan a vérvizsgálatról

„A világ országainak több mint a felében nem végeznek teljes körű vizsgálatot a levett véren, s ezzel nő az AIDS és más betegségek terjedésének a veszélye” — írja az Associated Press nevű hírügynökség egyik beszámolója. Ez a beszámoló, mely az Egészségügyi Világszervezettől származó információn alapul, azt is állítja, hogy szakemberek megítélése szerint „az AIDS-vírussal fertőzöttek 5-10 százaléka vértranszfúzió által fertőződött meg”. Ám nem az AIDS az egyetlen betegség, amelyet át lehet adni ilyen módon. A vértranszfúzió és a nem biztonságos injekciózási szokások évente 8-16 millió személy hepatitis B-fertőzéséhez és 2-4 millió ember hepatitis C-fertőzéséhez vezetnek. Az egyik ok, amiért nem vizsgálják meg megfelelően a vért, az,  hogy a vizsgálat drága. Egységenként 40-50 dollárba kerül ezeknek a fertőző anyagoknak a kimutatása. Ráadásul ezek a vizsgálatok „nem is mindig megbízhatóak, különösen akkor nem, ha rosszul képzett személyzet végzi őket, vagy ha nincs megfelelő felszerelés” — tudjuk meg a beszámolóból.

Gyermekmegbecstelenítés Indiában

Indiában minden tizedik percben prostituálttá tesznek egy gyermeket, jelenti a The New Indian Express című napilap. Ez azt jelenti, hogy Indiában minden évben körülbelül 50 000 gyermeket kényszerítenek bele a szexkereskedelembe. Kerala államban egy gyermekmegbecstelenítésről tartott szemináriumon egy további ijesztő irányzatról is beszámoltak. Az orvosok „vonakodnak a nemi erőszak áldozatait megvizsgálni, mivel nincs meg ehhez a szakértelmük, és nem szeretnének belekeveredni semmibe” — írja a napilap. Néhány esetben még maguk a szülők is súlyosbítják a gondot. „A szülők nem szívesen jelentették be [ha nemi erőszak történt], mivel ez társadalmi megbélyegzésnek és a közösségből való kiközösítésnek tette volna ki őket” — mondja a Central Vigilance nevű intézmény igazgatónője, Sreelekha asszony.

Nincs egészségesebb, mint a családi étkezés

Az egyik legjobb módja annak, ahogy a szülők hozzá tudnak járulni a gyermekeik egészségéhez, az, ha együtt étkeznek velük, írja a Globe and Mail című újság. Dr. Matthew Gillman, a Harvard Orvostudományi Egyetem munkatársa szerint „a családi étkezésekkor olyan ételek kerülnek az asztalra, melyek egészségesebbek azoknál az ételeknél, melyeket a kisgyermekek és a kamaszok amúgy ennének”. Nagyobb a valószínűsége, hogy a családjukkal együtt étkező gyermekek elfogyasztják az ajánlott mennyiséget a zöldségekből és gyümölcsökből, beveszik a szükséges vitaminokat meg ásványi anyagokat, s kevesebb cukrot és zsírt fogyasztanak. A kutatók azt is észrevették, hogy a családi étkezések közben szóba kerül az egészséges táplálkozás, és ez jobb táplálkozási szokásokra tanítja a gyermekeket. Ezekhez a szokásokhoz akkor is ragaszkodni fognak, amikor nem otthon étkeznek. Ez az új tanulmány egy folyamatban lévő kutatási program alapján készült, melyben úgy 16 000, 9 és 14 év közötti gyermeket figyeltek meg. A tanulmány rámutat, hogy a hét „legtöbb napján öt iskoláskorú gyermekből valójában csak kettő vacsorázik együtt a szüleivel, és ötből egy sohasem” — tudjuk meg a Globe-ból.

A szövés mesterei

„A pókselyem az egyik legerősebb anyag a földön” — írja a New Scientist című folyóirat. Mindegyik szál a hosszának 2-4-szeresére tud megnyúlni, mielőtt elpattanna, és annyira erős, hogy egy ceruza vastagságú pókselyem állítólag meg tudna állítani egy óriásgépet repülés közben. A kutatók próbálják megfejteni a pókok szövési titkát, hogy azután alkalmazni tudják az ipar különböző ágaiban. A golyóálló mellény anyagául például jelenleg szívesen választják a kevlart, amely egy mesterségesen előállított anyag. Készítésekor „a koncentrált kénsavat csaknem forráspontig hevítik” — jelenti ki a folyóirat. A kevlar előállításának a melléktermékei mérgezők, és nehéz megszabadulni tőlük, ezzel szemben a pókok szőtt selyme „fehérjéből és sima vízből áll, a pH-értéke és hőmérséklete pedig hasonló az emberi szájéhoz”. Érdekes még, hogy a víz és a fehérje keverékéből szőtt fonalat nem mossa el az eső. A New Scientist ezért ezt írja: „Noha már évek óta tanulmányozzuk a pókselymet, még mindig fejtörést okoz nekünk.”

Szennyezés a lakásban

„Az otthonunk belseje tízszer nagyobb valószínűséggel szennyezett, mint az előkertünk” — állítja a londoni The Times. Egy szervezet, mely épületekkel kapcsolatos kutatásokat végez, 174 brit otthont vizsgált meg. Kiderült, hogy a farostlemezt és szintetikus anyagokat tartalmazó bútorok által kibocsátott formaldehid szintje tízszer olyan magas volt a lakások belsejében, mint a szabadban. Tizenkét megvizsgált lakás levegőjének a minősége nem érte el az Egészségügyi Világszervezet által megszabott szintet. A műanyag lakberendezési tárgyak, PVC-padlók, építő- és díszítőanyagok, vegyi tisztítóanyagok, illetve a fűtő- és főzőalkalmatosságok szén-monoxidot, nitrogén-dioxidot, benzolgőzt vagy szerves illóanyagokat bocsátanak ki magukból. A közismerten rákkeltő benzolgőz megtalálható a tisztítósprayekben és a másik jelentős zárt téri szennyező anyagban, a dohányfüstben. Charlotte Gann, a Health Which? című folyóirat szerkesztője megjegyzi, hogy az emberek idejük 80-90 százalékát zárt helyiségekben töltik. Azt tanácsolja, hogy ha szeretnénk javítani a lakásunk levegőjének a minőségén, akkor „ne használjunk annyi vegyszert, nyissunk ki néhány ablakot, és ellenőrizzük a gázkészülékeket”.